Az informatikában áprilisban jön el a szakmai nőnap, a Girls in ICT ideje, amit a Nemzetközi Távközlési Unió  kezdeményezésére 2010 óta a hónap negyedik csütörtökén tartanak világszerte. A jeles naphoz kapcsolódóan adta ki az Európai Unióra vonatkozó legfrissebb adatait az Eurostat.

Stagnáló, de inkább romló a trend az unióban

Ez jó alkalom az összegzésre, hol tart a szakma, amiről egyet biztosan állíthatunk, még messze van az elnőiesedéstől. Sőt úgy tűnik, a trend jó esetben stagnáló, de az utóbbi egy-két évben inkább a romlás jeleit mutatja. Az Unió statisztikai hivatala szerint az összesített (2015-ös) adatok alapján nem éri el a másfél milliót azoknak a száma, akik valamilyen, az infokommunikációhoz köthető tanulmányokat folytatnak az EU-ban. Ezen belül a nők aránya mindössze 17 százalék.

Az egyes tagországokat tekintve nagy a szóródás, a legkevesebben Hollandiában (6%), Luxembourgban (8%) és a szomszédos Szlovéniában (10%) tanulnak infokommunikációs ismereteket a gyengébbik nem képviselői közül. A sor másik végén viszont már 30 százalék feletti az arány, a leginkább bezzeg ország ezen a téren Bulgária (34%), de a jól teljesítők közé sorolható Belgium (33%) és Görögország (31%) is. (Bulgária esetében valószínűleg mély nyomot hagyott a múlt. A KGST-korszakban a dél-európai ország adta a legtöbb szoftverest, köztük nagy számban nőket is a szocialista közösségnek.) A műszaki felsőoktatásban tanuló magyar lányok aránya (16,5%) alig marad el a 17,2 százalékos uniós átlagtól.

Nem így az aktív munkavállalók körében, ahol a sereghajtó trióban vagyunk Csehországgal és Szlovákiával együtt. Az európai munkaerőpiacon, amely egyébként uniós szinten milliókban, itthon több tízezer munkahelyben mérhető hiányt szívesen pótolná bármelyik nem képviselőivel. Az EU-ban jelenleg nagyjából 8 millióan dolgoznak infokom területen. Ebből viszont uniós átlagban csupán 16 százalék a nők aránya. Érdekes, hogy a sor másik végén itt is a kelet-európai országok teljesítenek jóval átlagon felül. Bulgáriában, Romániában és Lettországban minden negyedik infokomos állást nőkkel töltenek be.

A digitalizáció miatt lenne fontos és sürgős a nők felzárkóztatása

Ma már ugyanakkor nem pusztán a nemek arányának a javítása lenne a fontos, hanem a világgazdaság további fejlődését meghatározó digitalizációnak való megfelelés. Ez minden munkavállalótól elvárja a digitális készségek valamilyen szintjét, amihez már az alap- és a középfokú oktatásnak is idomulnia kell. Hogy ez nálunk milyen jövőképet jelent, nemrégiben itt írtunk róla. A célirányos pályaválasztást viszont már a vonzó műszaki felsőoktatás segítheti, ami iránt idén hírek szerint általában is kisebb volt az érdeklődés.

Magyarországon az átlagon aluli női kvótákért még mai is felelőssé tehetők azok a sztereotípiák, amelyek szerint a férfi agy a racionális, a női pedig az emocionális, és hogy a hölgyek amúgy is inkább a humán tárgyak iránt vonzódnak.

A lányok műszaki pályára irányítását segítő Skool alapítvány ennek kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az informatikai szemléletet, a kódolási alapelemeket már érdemes 8-10 éves korban megismertetni a tanulókkal, mert 12-13 éves korban, kellő alapok híján a lányoknál már megérlelődhet a döntés, miszerint nem akarnak informatikusok lenni.

A technológiai, média és távközlési ipart rendszeresen monitorozó Deloitte szerint hosszabb távon észszerű célkitűzésnek látszik, hogy az IKT állások felét nők töltsék be. Ettől még nagyon messze vagyunk, de egyes nagy technológiai multiknál (Microsoft, Cisco stb.) már a vezetői pozíciókra is megszülettek a női kvóták.

Ugyanakkor még mindig nem hárultak el a diszkriminatív akadályok a nők álláskeresése elől. Meglehetősen eltérő a nők és a férfiak javadalmazása is, még az extrém munkaerőhiánnyal rendelkező IT-iparban is. Tíz-húsz százalékos eltérések is kimutathatók a nők hátrányára.