Elkészült az informatikai kerettanterv, ami megháromszorozná a digitális tudás elsajátítását segítő tanórák számát és már alsó tagozatban bevezetné a kötelező gépírás oktatást és az algoritmikus gondolkodást.
Hirdetés
 

A következő évtized végén hagyhatják el a hazai iskolapadokat az első olyan diákok, akik rendelkeznek majd a munkaerőpiacra lépéshez már ma is szükséges digitális kompetenciával. Feltéve, ha az illetékes hazai szervek rábólintanak az informatikai kerettantervre.

2019-ben kerülhet be a Nemzeti Alaptantervbe

"A digitális kompetenciák fejlesztését segítő komplex informatikai kerettanterv az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) gondozásában készült el, amit néhány héten belül eljuttatunk az illetékeseknek" - jelentette be Horváth Ádám, az IVSZ oktatási munkacsoportjának leköszönő vezetője.

A hogyan továbbról majd a köznevelési kerekasztal dönt, pozitív fogadtatás esetén a kerettanterv 2019-től már a Nemzeti Alaptanterv része lehet. Kérdésünkre, hogy a bevezetéshez mi jelenti a legnagyobb kihívást, Horváth Ádám elsősorban nem a költségeket említette, hanem azt, hogyan lehet az informatikát a többi tantárgy, illetve általában a közoktatásban megszerzendő tudás részévé tenni.

Szerinte ugyanis nemcsak az a lényeg, hogy nőjön az informatikai órák száma, ami egyébként, ha sikerül elfogadtatni az elképzeléseket, akkor a jelenlegi 180 óráról 555 órára bővülhet. A 180 órát most 12 év alatt "teljesíti" a közoktatás, az általános iskolában mindössze évi 8 órát, a középiskolában pedig évi 32 órát töltenek a diákok az informatikai ismeretek elsajátításával.

Hogyan tarthatók meg az informatika tanárok?

A növekvő tudás átadásához szükség lesz még a megfelelő internethozzáférésre és a pedagógusok átképzésére is, ezek finanszírozhatók uniós fejlesztési projektekből is. Arra a kihívásra viszont egyelőre még nincs válasza az IVSZ szakértőinek, hogyan lehet majd betölteni az informatikai tanári állásokat egy olyan helyzetben, amikor a versenypiac minden a programozáshoz, kódoláshoz is értő it-szakértőt tárt karokkal és a tanári javadalmazás sokszorosát kitevő fizetéssel vár.

Az elkészült kerettanterv az informatika oktatást a jelenleginél szórakoztatóbbá, játékosabbá, gyakorlatiasabbá és élményalapúbbá kívánja tenni. A jelenlegi rendszer sok esetben a teljesen felesleges informatika történetet tanít, megreked az irodai alkalmazások elsajátításának a szintjén, és ami még ennél is nagyobb baj, nem készít fel a pályaorientációra.

Az új javaslat szerint már az általános iskola alsó tagozatában bevezetnék a heti egy óra informatika oktatást, ezek még az alapkészségek fejlesztését, így például az algoritmikus gondolkodást, valamint a programozás játékos alapjait szolgálnák. Kiemelte a gépírás oktatás elengedhetetlen voltát, ezt a tárgyat a szakértő már az általános iskola harmadik osztályában tenné kötelezővé, ami szerinte fél év alatt elsajátítható. El kell szakadni a PC-központú szemlélettől, szélesebb spektrumra, felhőalapú és mobil tudásra van szükség.

Arról sincs ugyanakkor konkrét elképzelés, hogy az egymásra épülő modulokból álló képzésben hány átmeneti pont lesz, ahová a régi rendszerben tanuló idősebb diákok is be tudnak kapcsolódni.

Szükség lesz a rendszeres frissítésre

Horváth Ádám megjegyezte, időszerű volt az új kerettanterv-javaslat, mert az 1999-ben kiadott legutóbbiban még olyan eszközök és fogalmak szerepelnek, amik már történelmi múltnak számítanak az informatikában, sokat már nem is használnak. (A javaslatot megalapozó szakmai anyag itt olvasható.) Kérdésünkre, hogy a mostani javaslat 2.0-ás verziójára hány évet kell várni, azt mondta, hogy a koncepciót a tervek szerint 3-4 évente kell majd frissíteni.

Az elképzelést vitára érdemesnek minősítette, de azért hozzátette, hogy a feltételei a jelenlegi rendszerben még nincsenek meg, beleértve az óraszámok növelését is. Ezt ugyanis valamilyen más tárgynak a rovására lehet csak megtenni, mivel nem növelhető a diákok óraszám-leterheltsége.

Az oktatási igazgató párhuzamot vont más európai országok gyakorlatával, megemlítette, hogy több olyan uniós ország is van, ahol az informatikai óra mellett külön tárgyként tanítják a programozást. A brit közoktatásban pedig 2014-től a középiskolákban már elvárás, hogy a végzősök tudjanak mobil alkalmazást fejleszteni.

Merkel is így gondolja

A témának különös aktualitást ad, hogy a német kancellár néhány napja, a hannoveri CeBIT megnyitóján azt nyilatkozta, hogy a 21. századi ember boldogulása érdekében az írás, az olvasás és a számolás mellé a programozást is be kell emelni az alapvető képességek közé. Angela Merkel a világ legnagyobb információtechnológiai szakkiállításán elmondta: az embereket el kell vinni, be kell vezetni ebbe az új korszakba, de erre a politika egyedül nem képes, szüksége van a digitális technológiákat szolgáltató vállalatok segítségére, a többi között az oktatás új formáinak kialakításában, az "iskola digitalizációjában". Szerinte az államnak nagyon offenzív módon hozzá kell látnia a digitalizáció folyamatának előmozdításához, meg kell mutatnia az embereknek, hogy milyen többletértéket jelent az új korszak beköszönte.

Közösség & HR

301 terabit lett másodpercenként. Maradhat?

Az átlagos internetkapcsolatnál nagyjából 4,5 milliószor gyorsabb adatátvitelre képes technológia kifejlesztését több kutatócsapat együttes munkája tette lehetővé.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Az uniós direktíva felpezsdíti a magyar kiberbiztonsági piacot, az auditokból átfogóbb képet kapunk a gazdaság és az ország kiberképességeiről is. Interjú dr. Bencsik Balázzsal, az SZTFH kibervédelmi igazgatójával.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.