Egy évtizednyi küzdelem eredménye a roamingdíj majdnem teljes eltörlése, de csak becslések vannak a hatására.
Hirdetés
 

Bő egy évtizedes küzdelem és vita után ma nulla órakor megszűnt az Európai Unión belül a barangolás után felszámított többletköltség, azaz a roamingdíj. Az Európai Parlament elnökének ezzel kapcsolatban kiadott közleménye nem fukarkodik a nagy szavakkal: igazi európai sikertörténetnek nevezte a roamingdíj eltörlését, miáltal  az emberek közelebb kerüljenek egymáshoz, az élete könnyebbé vált.

És valóban, fontos fegyvertény ez a külföldön is mobilozó ügyfeleknek. A szolgáltatók azonban nem örülhetnek maradéktalanul, és nagyon sok problémára kell megoldást találniuk. Az sem elképzelhetetlen, hogy végül a fekete levest megint csak az ügyfeleikkel nyeletik le.

Már az év elején jelezték: valami nem stimmel

Bár a fair használat jegyében a szolgáltatóknak joguk van bizonyos esetekben plusz díjazást kiszabni, az csak idén februárban tisztázódott, hogy az EU hogyan szabályozza a nagykereskedelmi díjszabást, azaz szolgáltatók az egymásnak felszámítható legmagasabb árait.

A nagykereskedelmi díjszabás EU-s szabályozása is kiverte a biztosítékot néhány szolgáltatónál. Egy osztrák-szlovén szolgáltató vezérigazgatója a Politico európai kiadásának úgy értékelte a roamingdíjak eltörlését, hogy a szabályozás teljesen populista elveket követett, és a szolgáltatók szempontjait egyáltalán nem vette figyelembe.

A szolgáltatók csak becsülni tudják, hogy hatással lesz a romaingmentesség a bevételeikre. Ebben a görög tapasztalatokra támaszkodhatnak. A görögök egy éve ingyenesen roamingolhatnak. Az ottani szolgáltatók azt tapasztalták, hogy a roamingos adatforgalom a sokszorosára nőtt. Ez nyilván többletköltséget is jelent, amit részben kompenzál a magasabb adatforgalomból származó bevétel.

Ez fájhat a szolgáltatóknak

A szolgáltatók problémáit a Portfolio foglalta össze. A szolgáltatók kifogásolták, hogy kevés volt az idő a felkészülésre, mivel például a fair használat nyomon követése és vizsgálatának automatizálása informatikai fejlesztéseket is igényel. Az ilyen rendszerek kifejlesztéséhez és bevezetéséhez az ETNO (European Telecommunications Network Operators' Association) szerint legalább másfél év kellene. Ráadásul bírálathoz szükséges adatgyűjtés problémás lehet adatvédelmi szempontból (jövő év májusában életbe lép a GDPR – a General Data Protection Regulation – is). Rossz a bevezetés időzítése is, mert a nagykereskedelmi árakról a szolgáltatók évente egyszer, többségük év elején egyeztet. Emiatt a szolgáltatók egymás közti elszámolásában is problémák léphetnek fel.

További problémát okoz a piacok közötti egyenlőtlenség. Egyrészt a déli államokba sokan utaznak (magasabbak a roamingbevételek), másrészt a szolgáltatások minőségében (és így költségeiben) is nagyok a különbségek. Ez már évekkel ezelőtt felmerült, mégsem sikerült rá megoldást találni. Pedig a szakmai szervezetek erre is felhívták a figyelmet, két éve Pataki Dániel, a GSMA szabályozásért felelős alelnöke is beszélt róla lapunknak adott interjújában. (Érdekesség, hogy az EU-hoz épp egy díjcsökkentési napon, 2013. július 1-jén csatlakozott Horvátországnak például egy lépésben kellett meghúznia azt díjcsökkentését, ami az EU-ban akkor már több éve tartott, így az adatátvitel ára az EU-s országok irányába közel a tizenötödére, míg az SMS-esezés és a telefonálás díja a tizedére csökkent.)

A telkók szerint a szabályozást meg kellett volna előznie egy uniós szintű áfa- és frekvenciaharmonizációnak, valamint a szolgáltatási kötelezettség és minőség harmonizációjának.

A szabályozás ráadásul diszkriminatív, mert ha a telkók árat emelnek ellensúlyozandó a bevételkiesést, végső soron azok fizetik meg a roamingköltségeket, akik nem használják (a Portfolió Magyarországot hozza fel példának, ahol a lakosság 1 százaléka utazik rendszeresen és 12 százaléka alkalmanként az Unió más országába, az EU lakosságának pedig 59 százaléka egyáltalán nem utazik külföldre, azaz sohasem használ roamingot).

Az igazság órája csak hónapok múlva jön

Négy éve, még egy magasabb roamingdíj mellett az észak-európai országokban a szolgáltatók bevételeinek 5-6 százalékát adhatta a roaming, de a déli országokban akár a 20 százalékos arányt is meghaladhatta az összbevételekben. Bár azóta minden évben csökkent a díj, de becslések szerint európai átlagban még mindig az összbevételek legalább 5 százalékát adja – pontosabban adta.

Az évtizedes küzdelemnek a nyertesei most egyértelműen a fogyasztók. De biztosan lesznek vesztesei is. Ryan Heath, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős szóvivője egy véleménycikkében igencsak ellentmondásosnak ítéli a roamingdíj elleni küzdelmet. Heath szerint az EU-t annyira lekötötte a telkók elleni küzdelem, hogy közben nem vette észre, hogy a globalizáció egyéb kihívásaira is választ kellene találnia. Míg Európában a roamingdíjakon huzakodott a szolgáltatókkal, addig az amerikai feltörekvő cégek felépítették a maguk internetes gazdaságát. Az olcsóbb telefonálás nagyon jó dolog, de nem pótolja a munkahelyeket a csődbe ment gyárakban – írja Heath.

Az biztos, hogy a kieső bevételeknek lesz hatása az európai telkópiacra, de hogy hogyan, azt először csak néhány hónap múlva lehet látni.

Jelenleg mintegy 120-130 mobilszolgáltató van az EU-ban és a társult országokban, melyekre más-más szabályozás vonatkozik. Amíg nem történik ezen a piacon valamilyen konszolidáció, nehéz lesz továbblépni. Ezt a problémát már Neelie Kroes is feszegette digitális politikáért felelős biztosként, és így a problémakör bekerült 2013-ban az Unió egységes távközlési piacra vonatkozó reformtervezetébe is. Kroes szerint ugyanis nagyban korlátozza a fejlődést, hogy az Unión belül 28 helyi piac van, és ezeken a szolgáltatókra – és a fogyasztókra is – eltérő szabályok vonatkoznak.

A szolgáltatók partnerek lennének abban, hogy egységesüljön a piac. Igyekeznek hatni az Európai Bizottságra, hogy az valamilyen módon ellenételezze a kieső bevételeiket, például a piac uniós szintű konszolidációjának elősegítésével, amibe a frekvenciadíjak csökkentése is beletartozna, ami az 5G kapcsán újra esedékes lehet. Alessandro Gropelli, az ETNO szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a szolgáltatók az utóbbi pár hónapban éjt nappallá téve dolgoztak azon, hogy zökkenőmentesen indulhasson az ingyenes roaming, az EU-nak viszont most már a piacok mikromendzselése helyett arra kellene fókuszálnia, hogy segítse a szélessávú beruházásokat.

Az Európai Bizottság 2018 év decemberében értékeli ki a jelenlegi szabályok tapasztalatait, és azt, hogy hogyan sikerült a szolgáltatóknak adaptálniuk. Ennek fényében felülvizsgálja a nagykereskedelmi árakat is.

Mobilitás

Nincs tévedhetetlen kiberbiztonsági csapat

Az online fenyegetéseket egyik szervezetnél sem lehet teljesen kivédeni. Az IT-biztonsági csapat munkáját ezért inkább az incidensek kezelésének minősége alapján érdemes értékelni - tanácsolja a Gartner.
 
Hirdetés

A NIS2-megfelelőség néhány technológiai aspektusa

A legtöbb vállalatnál a megfeleléshez fejleszteni kell a védelmi rendszerek kulcselemeit is.

Hogyan kezdje meg a felkészülést a NIS2-re egy szervezet? Milyen teendőkkel, költségekkel kell számolnia, és milyen kérdéseket kell megválaszolnia? NIS2-ről szóló összeállításunk második része.

a melléklet támogatója a RelNet Technológia Kft.

CIO KUTATÁS

TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?

Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »

Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!

LÁSSUNK NEKI!

Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.