Nagyjából másfél éve igazolt át az energiaiparból a távközlésbe Mártha Imre, aki szerint sok hasonlóság van a két ágazat között, bár a telekomban ma több a kreativitás, és összetettebbek a szolgáltatások. Az Invitel operatív főigazgatója a Bitportnak beszélt arról, miért nem indult az Invitel a közelmúltban kiírt mondiltenderen, mesélt eddigi eredményeiről, és arról, hogy a cég jövőjét nemcsak vezetékes távközlési szereplőként, hanem egyre inkább IKT-szolgáltatóként képzeli el. A főigazgató a kényes kérdéseket sem kerülte meg.

Bitport: A hazai távközlési ágazat egyik aktuális témája a szélessávú mobilfrekvencia tender. A profilját egyre bővítő Invitelnél – gondolok itt a tévére vagy az adatközpontra – nem merült fel a tenderen indulás, a saját mobil lábra állás gondolata?

Mártha Imre: Két irányból érdemes a témát megközelíteni. Az egyikről már egy ideje folyik a polemizálás, nevezetesen, hogy mi lesz a jövő technológiája: csak mobil, vagy marad a vezetékes is. Azt azért látni kell, hogy az üzleti szegmensben – ami az Invitel egyik fontos, dinamikusan növekvő lába – a vezetékes technológia, főként az optika nem kerülhető meg. Mi például a jövő év végéig 400 kilométernyi új optikai hálózatot építünk ki, jelentős költségráfordítással. A mobilkapcsolatok ugyanakkor egyelőre még nagyon sokáig képtelenek lesznek versenyképes áron megfelelő sávszélességgel kielégíteni az üzleti ügyfelek igényeit.

A lakossági piacon is hasonló a helyzet, abban a pillanatban, amikor egy háztartás stabilan 100-150 Mbit/s sebességet szeretne, a mobil technológiák szóba sem jöhetnek.

A másik megközelítést már nem invitelesként, hanem mint a közmű ágazatot jól ismerő szakember mondanám. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy Magyarországon van hely négy mobilszolgáltatónak, hiszen a penetráció már jó ideje meghaladja a száz százalékot. Abszolút telített piacról beszélünk annak ellenére, hogy az adatforgalom még növekszik, és itt az okostelefon dömping. A szolgáltatáshoz szükség van egy óriási összegű induló beruházásra, hálózatok, apparátus, ügyfélszolgálat létrehozására. Közben a verseny igen agresszív a meglévő szolgáltatók között. Én még nem láttam olyan üzleti tervet Magyarországon, ami reális megtérülési időt tudott volna kimutatni egy ilyen jellegű projektre.

Bitport: Vannak ennek költségkímélőbb módozatai is, ilyen a részleges hálózatépítés belső roaminggal...

M. I.: Én azért inkább azt hallom mobilos körökből, hogy ma már majdnem lehetetlen frekventált helyeken tornyokat telepíteni, egyszerűen nem engedik a lakók és tulajdonosok, vagy ha igen, horribilis összegekért. A roamingot sem lenne egyszerű az új belépőnek megfelelő árszintre leküzdeni. Mindent egybevetve, az a sok tíz-, százmilliárd forint, amit ebbe az üzletbe bele kellene tenni, inkább tűnik presztízs projektnek, mint racionális időn belül megtérülő beruházásnak. Főleg ha figyelembe vesszük a folyamatosan zsugorodó perc-, illetve adatátviteli díjakat is.

Bitport: Ez azt is jelenti, hogy a pár éve stratégiát váltó és a szolgáltatásportfolióját a Magyar Telekoméhoz közelítő Invitelnél a mobilinternet-kínálat marad a Telenorral eddig kialakított viszonteladói szinten?

M. I.: A cég valóban néhány éve kezdte a profilját bővíteni addig nem létező szolgáltatásokkal, tévézéssel, IKT-val, és ide sorolhatóak a mobilinternetes ajánlatok is. Az már jó ideje világosan látszott, hogy csak a vezetékes hangpiacból nem lehet megélni, kellenek a hármas vagy négyes csomagajánlatok. A stratégiaváltást sikeresnek tartjuk, és már eszközöket – routereket, laptopokat, táblagépeket, projektorokat, stb. – is ajánlunk a szolgáltatásainkhoz.

Ami a mobil lábat illeti, az a közeljövőben is marad a partnerség szintjén, jelenleg a Telenorral. Én nem érzem a saját mobil láb hiányának a hátrányát. Egyre több vállalati ügyfél is szétválasztja a két dolgot. Külön tenderezteti meg a mobilt, és külön az egyebeket, a hangot, az adatot, az adatközpontot. Pontosan azért, mert klasszikus formában az összeset egyszerre ma Magyarországon csak egyetlen szolgáltató, a Magyar Telekom tudja nyújtani, de akkor meg hol a verseny? 

Bitport: A stratégiaváltás eredményessége miben mutatható ki leginkább? A bevételekben vagy az ügyfelek számának az alakulásában?

M. I.: Mindkettőben. Az elmúlt években a legmodernebb optikai- és digitális kábelhálózattal fedtük le szolgáltatási területünk jelentős részét. Nagyszabású hálózatmodernizációs programot hajtottunk végre, melynek keretében több mint 320 ezer háztartás számára tettük elérhetővé az interaktív televíziózást, az IPTV-t, a HD adásokat vagy a nagy sebességű (adott esetben akár 150 Mbit/s) internetet. Mára már 570 ezer lakossági és kisüzleti ügyféllel, illetve több mint 20 ezer vállalati ügyféllel rendelkezünk, nagykereskedelmi partnereink száma pedig meghaladja a 230-at.

Bitport: Bár a bevételek folyamatosan növekednek, az eredménykimutatások alapján a veszteség is folyamatos, mit tesz a cégvezetés ennek megszüntetésére?

M. I.: Az Invitel nem szokta ezeket a mutatókat részletezni, nagyon egyszerű oknál fogva azért, mert a mi finanszírozásunkat a tulajdonos cég speciális módon, kötvénykibocsátással oldotta meg, illetve a különadók is torzítnak. A nemzetközi és hazai számviteli szabványok is különböznek. Az eredmény- és mérlegadatokat jelentősen módosítja a finanszírozás, az árfolyam, a kamatterhek, leírások, egyebek. Tavaly egy rendkívül sikeres kötvényprogram-átalakításon is átesett a cégcsoport. Az elmúlt évek milliárdos nagyságrendű hálózati és infrastruktúra beruházásai is árnyalják a képet. Az alaptevékenységünk viszont ma már nyereséges, és számunkra ez a fontos. Az elmúlt évek ágazati plusz adóterhei persze minden hazai szereplőnél jelentősen rontották a jövedelmezőséget, no meg a készpénzállományt. Az Invitelt különösen a közműadó sújtja, hiszen mi sok száz olyan vidéki kistelepülésen vagyunk jelen, ahol alacsony a népsűrűség, tehát az egy kilométerre eső ügyfelek száma jóval kevesebb, mint a fővárosban vagy a nagyvárosokban.

Bitport: Milyen egyéb piaci eredményei vannak már a stratégiaváltásnak?

M. I.: Nagyot léptünk előre a tévépiacon, ma már a dobogós helyen vagyunk, de ahol még látványosabb fejlődést értük el, az az üzleti szegmens. Itt a cégnek a méretéhez képest jóval nagyobb a részesedése, ebben találtuk meg a valódi növekedési tényezőt. Az elmúlt két évben olyan IT-referenciákat tudott begyűjteni a cég, ami korábban nem volt. Ide sorolnám mindjárt a térség egyik vezető olajvállalatával kötött szerződést, ennek alapján tavaly ősz óta a távközlési szolgáltatásokon túl mi vagyunk az európai szinten is meghatározó olajcsoport egyik fő IT-szolgáltatója is.

Az illetékes állami szerv megbízásából kiépítettük a közigazgatás korszerűbbé tételét szolgáló kormányzati ügyfélkapcsolati központot. Az adatközpontjainkba pedig már több mint 700 ügyfél települt be, nálunk vannak a Szerencsejáték Zrt. kiszolgálói és az e-útdíj szerverei is. Emellett speciális tabletes alkalmazással megoldottuk a siketek és nagyothallók jeltolmács igényét is, ennek a rendszernek a központi infrastruktúrája a Kozma utcai adatközpontunkban, az Invitel DataCenterben található. Kevesen tudják, de a Waberer’s kamionflotta egész Európára kiterjedő teljes körű informatikai igényét is mi szolgáljuk ki.

Bitport: Az adatközponti kapacitásaik milyen mértékben vannak lekötve? Néhány éve még lasszóval kellett fogni a jelentkezőket.

M. I.: A helyzet azóta drasztikusan megváltozott, a központjaink már nagyon közel vannak a telítettséghez.

Bitport: Ez minek köszönhető, az árnak, esetleg a marketingkampányoknak?

M. I.: Egyrészt a két fő adatközpontunk műszakilag versenyképes ajánlatokat tud nyújtani, ami messze elegendő a nagyon kritikus elvárásokat támasztó pénzintézeti ügyfeleknek is. Árban is versenyben vagyunk, de természetesen kellett hozzá az is, hogy maguk a vállalati ügyfelek is nyissanak ebbe az irányba. Ma már könnyebben rávehetők a vállalkozások, hogy saját szerverterem helyett költözzenek be inkább az adatközpontokba.  

Bitport: Milyen beruházások várhatók még az idén?

M. I.: Mint már említettem az optikát további több ezer háztartásba visszük el. Ezen felül teljes modernizációt hajtunk végre az IP-gerinchálózatunkon, ezzel egyrészt sokkal stabilabb, biztonságosabb lesz a rendszer, másrészt a kapacitása gyakorlatilag duplájára nő. Az optikához hasonlóan ebben az esetben is egy több millió eurós beruházásról van szó. Tervezünk adatközponti bővítést is a különféle piaci igények és a már említett telítettség miatt.

Bitport: A társaság körül manapság az egyik legizgalmasabb témának a cég újbóli eladása tűnik. Úgy hírlik, a tulajdonos Mid-Europa Partners megválna az Inviteltől. Mit tud erről mondani? Mennyiben befolyásolják a cég működését a tulajdonoscserével kapcsolatos körülmények?

M. I.: A tulajdonos és a menedzsment álláspontja, hogy az ezzel kapcsolatos híreket nem kommentáljuk. Azt persze el szoktuk mondani, hogy az Invitel életében nem ez lenne az első ilyen tranzakció, hiszen a cég tulajdonosi köre többször is kicserélődött. Maga a vállalat is folyamatos átalakulások, egybeolvadások eredménye. Ennek alapján elmondható, hogy nem úgy állunk ehhez, mint egy olyan cég, amely harminc éve egy tulajdonosnál van, és ahol az eladásról szóló híresztelés felforgathatja a mindennapokat is. Az ágazat egésze is igen mozgalmas állapotban van, összeolvadásokról, felvásárlásokról szól ma az európai és amerikai piac. Ugyanilyen híresztelések vannak a T-Mobile US környékén például, ott se filozofál erről a menedzsment, nem szokatlan ez.

Ettől függetlenül úgy érzem, hogy egyre felpörgetettebb állapotba kerülünk a piaci verseny miatt. Mint ismert, mi egy pénzügyi befektető többségi tulajdonában vagyunk, így különösen abban vagyunk érdekeltek, hogy a cégérték, a vállalat mérete gyorsan növekedjen. Nálunk az utóbbi időben nemhogy lassulnának, inkább gyorsulnak a beruházások, az ügyfél-akvizíciók. A nagy hatékonyságjavító projektek is folyamatban vannak, és a stratégiai tervezés sincs elnapolva. Azt tapasztalom, hogy a tulajdonos inkább a gázra, mint a fékre lépést ösztönzi.

Bitport: Ha már az eladásnál tartunk, az állam is érdeklődött az Invitel iránt?

M. I.: Jelenleg nem tudok róla érdemben nyilatkozni.

Bitport: A még több lábon állás szellemében és az Ön energiapiaci múltja miatt felmerült már, hogy az Invitel belép az energiapiacra? Bár úgy tűnik, a rezsicsökkentés óta vesztett a varázsából ez a piaci szegmens...

M. I.: Az most teljesen kizárt, hogy az Invitel beszálljon az energiapiacba, pláne annak a kiskereskedelmi szegmensébe. Elég csak a Magyar Telekom tőzsdei jelentéseibe belepillantani.

Bitport: És a tartalomszolgáltatás?

M. I.: A tartalomgyártás alapja a méretgazdaságosság, ami nálunk még nincs meg. Az üzleti szegmensben most az infokom szolgáltatás van fókuszban, ott a tartalom ilyen formán szóba sem jöhet. A lakosságiban pedig nincs még akkora előfizetői bázis, ami el tudná tartani a gyártást. Nem véletlen, hogy Magyarországon a távközlési cégek közül nagyobb volumenben csak egy társaság, a Magyar Telekom tud ilyennel is foglalkozni, a többiek nemzetközi léptékben foglalkoznak ezzel.

Bitport: Már eddig is sok céget vett az Invitel, a távközlés további konszolidációjában még milyen hasonló tervei vannak a vállalatnak, és milyen területeken?

M. I.: A felvásárlások rendszeresen napirenden vannak, de ma már minden cég sokkal óvatosabb. Egyrészt a korábbi tapasztalatok, másrészt a jelenlegi piaci helyzet miatt. Mi is folyamatosan nézegetjük a lehetőségeket a kisebb kábeltévés társaságok, rendszerintegrátorok, adatközponti szolgáltatók körében.

Bitport: És az Önök által az InnoMax-díj keretében felkarolt startupok nem keltik fel az Invitel ez irányú érdeklődését?

M. I.: Az esemény kapcsán minden évben előkerül két-három olyan cég, amelyekben van fantázia. Ezeket azonban nem felvásárolni szeretnénk, hanem együttműködni velük az alkalmazásuk piacra vitelében, akár külföldön is. Az idei InnoMaxon egyébként két kedvencem is volt, az egyik a GPS-es tehénpásztor, a másik a hangvezérelt raktárkezelés alkalmazás.  

Bitport: Térjünk vissza az ágazati adókra, a szakma hány plusz évvel számol még?

M. I.: Magánvéleményem az, hogy valószínűleg hiú ábránd, hogy ezek a terhek egyik napról a másikra megszűnnek. Az ágazatnak viszont jót tennének az ezekkel kapcsolatos finomhangolások, fokozatos kivezetések. Jó lenne például, ha a közműadó az új beruházásokra nem vonatkozna, vagy nem olyan mértékben, mint a meglévőknél, másképpen számolnák a kis települési fejlesztéseknél, mint a fővárosban. Az pedig nemzetgazdasági érdekeket szolgálna, ha a beszedett adót visszaforgatnák beruházási és keresletélénkítési célokra. Ez nem önös igény, ez érdeke a kormánynak is, mert hogyan lesz máskülönben 2018-ra digitális Magyarország?

Összességében, amíg a magyar költségvetésnek szüksége van ezekre a bevételekre, addig az érintett cégeknek, beleértve az energetikai, a média, a banki és a kereskedelmi szektort is, kisebb-nagyobb mértékben várhatóan együtt kell élnie a különadókkal.

Az adózástól függetlenül egyébként a távközlési iparág már annak is nagyon örülne, ha a hálózatépítésre vonatkozó engedélyezési folyamatok egyszerűsödnének, gyorsulnának, és elsősorban az önkormányzatoknál.

Bitport: Beszéljünk most egy kicsit Önről. Másfél éve pályán kívülről érkezett. Mennyire sikerült az iparágváltás?

M. I.: Nagyon jól érzem magam ebben a környezetben, örülök, hogy itt vagyok. Ezt azonban nem kellett nagyon-nagy váltásnak megélnem, hiszen bármilyen furcsán is hangzik, rokon területekről van szó. Az, hogy egy hálózatban villamosenergia, gáz vagy éppen adatok mennek, a működés szempontjából nagyon hasonló helyzet, és hasonlóak az ügyfelek is. A távközlés, infokommunikáció műszaki részébe pedig viszonylag hamar beletanultam. Azért a profi inviteles helpdesket én is felhívom, ha elakadok.

Össze is szoktam hasonlítani a két piacot. Az infokommunikációban manapság nagyobb a kreativitás, mint az energetikában. Az utóbbiban a termék nagyon homogén, a távközlésben, informatikában viszont sokféle, és azokkal sok mindent lehet is csinálni. Az energetikában a jelenlegi regulációs helyzetben főleg az ár és a fizetési határidő van versenyben, a távközlésben az ár mellett az ügyfélajánlatok sokszínűsége és az ügyfélre szabott egyéni megoldások meghatározóak.

Bitport: Mi az, ami az elmúlt időszakban már az Ön nevéhez fűződik az Invitelnél, és hogy képzeli el a cég jövőjét?

M. I.: A nagyvállalati és a kormányzati ügyfélkör és vele együtt az infokommunikációs szolgáltatások megerősítése fűződik a nevemhez, a korábban már említett nagy projektek révén. Ma már komplett IT-outsourcingra szerződünk, ami régebben nem volt jellemző az Invitelre.

Ami a belső átalakításokat illeti, az elmúlt két évben fontosnak tartottam, hogy minél jobban fókuszba kerüljön a költségérzékenység. Ez négy-öt éve még nem nagyon jellemezte az ágazatot. Ma már lehajolunk párezer forintért is; ha kell, átszervezzük a teljes beszerzési folyamatot, és a működés minden területén odafigyelünk a költségek alakulására.

És hogy merre előre? Azt gondolom, hogy egy ilyen méretű távközlési cégnek, mint amilyen az Invitel, továbbra is az infokommunikáció és az üzleti szegmens lesz a fő fókusza – a lakossági szolgáltatások nyújtása mellett. A sávszélességi versenyből is kivesszük a részünket, néhány év múlva már általános lesz a nagy otthoni internetsebesség a digitális Magyarország 2018 program ránk vonatkozó részeinek megvalósításával. Kevesebb szó esik róla, de nagy lehetőséget látok a nagykereskedelemben is, minden évben több 100 kilométernyi optikát építünk vagy adunk bérbe más szolgáltatóknak, különösen a tranzit útvonalakon tudunk még bővülni. Igyekszünk ehhez egyre több magasan kvalifikált mérnök szakembert hozni a céghez, de számos más téren is sokat teszünk azért, hogy bárkivel felvehessük a versenyt.