Tízezer szám használatára adott engedélyt az MVM NET Zrt.-nek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), hogy a szolgáltató hálózatán működő gépek mobilfrekvencián kommunkálhassanak egymással. Az NMHH már néhány éve kijelölte a 71-es számtartományt az m2m (machine-to-machine) szolgáltatásokhoz, és ebből elsőként az MVM NET kapott (71 200 000 0000 – ...9999).

A speciális, tizenkét jegyű számokat a vállalat  a 450 MHz-es LTE technológiájú mobiladat hálózatán, szinte országos lefedettséggel, de kizárólag m2m kommunikációra tudja használni. A számtartománnyal sem vezetékes, sem mobiltelefon-szolgáltatás nem nyújtható – áll a szakhatóság közleményében.

Az MVM Net vezérigazgatója, Krénusz Kornél a bejelentés kapcsán elmondta, hogy a 450 MHz-es frekvencia jobb jelterjedést biztosít, ezért az MVM NET hálózata a publikus mobilinternet szolgáltatással ellátatlan területeken is alkalmas olyan üzleti alkalmazások kiszolgálására, melyekhez állandó, stabil sávszélesség és rövid válaszidő kell.

71-es számuk lesz az okos mérőknek is

Az MVM NET hálózatának sz ország területének 95 százalékát lefedi. Bár elsődlegesen kormányzati célokat szolgál ki, a szabad kapacitásokat az üzleti szegmensnek értékesítik. Iparági szakértők szerint az egyik legkézenfekvőbb alkalmazója a közműszektor lehet, ha majd egyszer itthon is megvalósuló okos mérés (smart metering). Ennek már megvolt a pilotja is, sikeresnek azonban nem nevezhető, főleg mivel az utóbbi évek rezsicsökkentési intézkedései miatt kényszerítő erő sincs egy ilyen, energiatakarékosságot segítő rendszer bevezetésének.

Magyarországon ma már több távközlési hálózati szolgáltató is nyújt m2m szolgáltatásokat, amelyek lehetnek önálló díjcsomagok, de arra is van példa, hogy az ügyfél a szolgáltatónak csak az infrastruktúráját veszi igénybe. (Tavasszal például a CIO Hungaryn a Vodafone egy m2m-alapú energiamegtakarítást ígérő épületfelügyeleti szolgáltatást mutatott be.)

Megkerestük az NMHH-t, ahol elmodnták: m2m számtartományt minden bejegyzett hazai hírközlési szolgáltató igényelhet. A kérelemben pontosan meg kell jelölni, milyen alkalmazásra használnák. Kérdésünkre elmondták, hogy a számatartomány felépítésének is van jelentősége. „Az m2m alkalmazásokhoz rendszeresített SHS=71-es számok tizenkét jegyűek, hogy hosszú távú és nagyobb mértékű számozási igényeket legyenek képesek kielégíteni. Ehhez más – mobil, m2m és internetszolgáltatáshoz használt – számozási erőforrások hosszú távon nem lesznek elegendőek."

Az SHS=71-es m2m számok lehetővé teszik nagyméretű, összefüggő számtartományok kiosztását, mert a hatóság egy adott m2m alkalmazáshoz a számokat 10000-es számmezőkben jelöli ki.

Olcsóbbak, mint a hagyományos telefonszámok

Az SHS=71-es számok használata mellett szól az alacsonyabb használati díj is. Egy számért évente nettó 3 forintot kell fizetni, míg a földrajzi számok, a mobilszámok és a nomadikus (nem helyhez kötött) telefonszolgáltatáshoz kapcsolódó számok használati díja egyaránt évi nettó 66 forint. Az azonosítók kijelöléséért egységesen 10 ezer forint eljárási díjat kell fizetni.

Megkerestük a hazai m2m-be már bekapcsolódott mobilszolgáltatókat is, a Magyar Telekom és a Telenor jelezte, hogy az üzleti-szolgáltatási igények alakulásának megfelelően tervezik, hogy igényelnek m2m számmező-tartományokat.

Az európai országok többségében egyébként még nincs elfogadott szabályozás az m2m szolgáltatások számozására. Vannak olyan országok, ahol még nem is kezdtek érdemben foglalkozni a kérdéskörrel. Bár a tárgyak közötti kommunikáció azonosítói hosszú távon várhatóan az IPv6 címek lesznek, rövid és középtávon megoldást jelenthet a dedikált E.164 számok használata. Többek között ez áll a témával kapcsolatban a Budapesti Műszaki Egyetem által készített legutóbbi tanulmányban, amely kitér arra is, hogy mi a különbség az m2m és az IoT között.

De mi a különbség?

A gépek közötti kommunikáció a folyamatos működéséhez nem igényel emberi beavatkozást, de a rendszer küldhet információkat, jelzéseket és riasztásokat a felhasználóknak, ha szükség van valamilyen emberi beavatkozásra. Az m2m alkalmazására azokon a területeken lehet számítani, ahol a helyben keletkező információt nemcsak helyben dolgozza fel a rendszer, hanem távolról kell menedzselni a működést, vagy távol kell feldolgozni az információkat.

Az m2m és az IoT öszehasonlítása
(kattintson a képre, és nézze meg nagyobb méretben)

(Forrás: Enterprise-iot.org)

Az m2m akkor megy át IoT-ba, ha a tárgyakat már valamilyen tárolási és információfeldolgozási lehetőséggel (pl. mesterséges intelligenciával) ruházzuk fel. Az egyszerűbb tárgyak inteligensebbé tehetők már egy a tárgyhoz tartozó, azzal együtt mozgó azonosító chippel (RFID) is. A bonyolultabb gépek esetében pedig elsősorban a szenzorok adhatják az információfeldolgozási
képességet vagyis a mesterséges intelligenciát.

És, hogy mennyi számra lesz szükség az IoT-hez? A szakértők ezt 50-100 milliárd közöttire teszik. A vezetékes telefonok időszakában elég volt világméretekben az összes lakást, irodát, ipari telephelyet elérni és azonosítani, ez mintegy 1 milliárd fix végpontot jelentett. A mobiltelefonok idején elég a személyekhez egy-két hívószámot rendelni, ami hozzávetőlegesen 8-10 milliárd végpontot jelent. Ha a tárgyakat is intelligenciával és kommunikációs képességgel kívánjuk felruházni, távolról irányíthatóakká akarjuk tenni, ez világszinten akár a több százszorosa is lehet a jelenleg használt számmező tartománynak.

Az m2m piaci szereplői közé sorolhatók a dedikált m2m szolgáltatók, a távközlő hálózati szolgáltatók és az m2m felhasználók. Dedikált m2m szolgáltató nem feltétlenül csak hálózattal rendelkező cég lehet, de a hálózati operátor is bővítheti a profilját a gépek közötti kommunikációval, sőt a felhasználó is beléphet az m2m szolgáltatások piacára, ha a saját célra kifejlesztett rendszerében szabad kapacitásokat hozott létre. Az m2m alkalmazások jelentős része azonban manapság a távleolvasáshoz (smart meteringhez) kapcsolódik.