A Windows XP támogatásának leállítása nem fog kommunikációs sikertörténetként bevonulni a Microsoft történetébe. Az átállás – részben a kommunikáció gyengesége, részben az XP viszonylagos népszerűsége miatt – lassú volt, a NetmarketShare adatai szerint még tavaly november végén is a netezők közel 14 százalékának a gépén XP volt az operációs rendszer.

Az azonban jól érzékelhető, hogy az idén nyáron kifutó Windows Server 2003-nál nem akarja elkövetni ugyanazt a hibát. Már tavaly intenzív edukációs kampányba kezdett a cég, hogy felhívja a figyelmet: 2015. július 14-én megszünteti a szerver operációs rendszer támogatását. A redmondi cég egyre többet kommunikál arról is, hogy milyen veszélyekkel jár a migráció elhalasztása.

A terméktámogatás megszűnése becslések szerint legalább 10 millió fizikai szervert érint, és további jó néhány millió virtuális szervert. Magyarországon közel 15-17 ezer szerveren futhat a kifutó operációs rendszer.

Nagyobb a kockázat, mint az XP-nél

Míg egy desktop rendszer csupán egy gépet érint, a szerverekkel jelentkező problémák az adott kiszolgálóhoz kapcsolódó összes munkaállomás (és szerver) működését veszélyeztethetik. És itt is fennáll az a probléma, amit az XP esetében már pedzegettek a szakértők: megnő az ún. reverse engineering-alapú, azaz visszafejtésre alapozó sérülékenységkutatások.

Ha egy újabb szerververzióra ad ki a jövőben hibajavtást a Microsoft, viszonylag könnyen kideríthető, hogy az adott hiba érinti-e a Windows Server 2003-at – amire ugye már nincs javítás –, és ha igen, akkor máris van egy olyan biztonsági rés, amin keresztül széles körű támadást lehet indítani.

Minél előbb lép, annál jobb!

Tehát úgy tűnik, a migrációs projekt elkerülhetetlen. A kkv-k körében valószínűleg a felhő felé lépés lesz az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb megoldás: azokat a szolgáltatásokat, melyeket a 2003-as szerver operációs rendszer biztosított, ma már akár a mobil operátorok kínálatában is elérheti egy kisebb szervezet. És ha még a migráció hardverköltségeit is figyelembe veszi, valószínűleg sokkal jobba is jár ezzel.

De nem mindenkinek járható ez az út. A Microsoft szakértői nem kertelnek, egy tavalyi háttérbeszélgetésen arról beszéltek, hogy a migráció minimális időigénye egy nagyobb szervezetnél akár 200 nap is lehet, de akár közel egy évig is elhúzódhat.

A fontosabb lépések

0. Tudatosítsa, hogy 2015. júlus 14. nagyon fontos dátum!

1. Pontos felmérést kell készíteni a meglévő Windows Server 2003-as rendszerekről, a hardverről és a szerveren futó alkalmazásokról egyaránt. Az alkalmazásokról azért, mert több olyan fontos szerveralkalmazás is van, amelynek a 2003-as verzión futó kiadása ugyanis már nem működik együtt az újabb szerver OS-ekkel. A hardvercserére pedig azért lesz szükség, mert az Windows Server modern kiadásai már csak a 64 bites processzorokat támogatják.

Egy ilyen felmérésnek megvan az az előnyei is, hogy újragondolható a szükséges alkalmazások köre, a licencek mennyisége stb. Ez már csak azért is lehet hasznos, mert egyes felmérések szerint a vállalati rendszerekben futó alkalmazások 20-30 százalékát gyakorlatilag senki sem használja, ám azok ott figyelnek, és némi erőforrást is lefoglalnak – fölöslegesen.

A felmérés elvégzéséhez kiindulópontként egyébkét a Microsoft a System Centerben található Configuration Managert ajánlja.

Magának a migráció folyamatának a lezongorázásában sokat segíthet az AppZero. A cég még 2013-ban kötött stratégiai szövetséget a Microsofttal, melynek értelmében eszközöket nyújt a migrációhoz Windows Server 2008 R2-re, Windows Server 2012-re és Azure-ra. A cég terméke megvizsgál minden alkalmazást, hogy az kompatibilis-e az új szerver operációs rendszerrel, majd azt egy ún. konténerbe csomagolva viszi át az új rendszerre. Az alkalmazás azonban csak akkor kerül ki a konténerből és válik az új rendszeren natívvá, ha már bizonyította stabil működését.

2. A felmérés alapján el kell dönteni, hogy a vállalat merre menjen tovább: saját rendszer felé, vagy bizonyos funkciókat költöztessen inkább a felhőbe, valamint ez utóbbi esetben azt, hogy mi kerüljön a felhőbe.

A Microsoft várakozása az – globálisan, és a fentebb említett háttérbeszélgetés alapján Magyarországon is –, hogy a tisztán felhős irány elsősorban a kkv-knak lesz kifizetődő. A cég az érdeklődés intenzív növekedésével is számol. De nem csak a pénz dönt ebben a vállalatméretnél, hanem sokszor az is, hogy hiányzik az a szakértelem, ami egy migrációhoz kell. A nagyobb szervezetek esetében a Microsoft is inkább a hibrid (felhő-saját) architektúrát tartja követendőnek.

3. Pontosan meg kell tervezni a költségeket. A migráció a fenti okokból – új hardverigény, új alkalmazások stb. – nem lesz olcsó. Az AppZero vezérigazgatója, Greg O'Connor a Networkworldnek nyilatkozva egy tipikus rendszerintegrátornál 2-3 ezer dollár közé becsülte fizikai szerverenként a migráció költségét, és persze a folyamat idővonzatát is figyelembe kell venni.

És ha mindez megvan, lehet lobbizni a vállalat menedzsmentjénél, hogy megfelelő pénzeszközöket is rendeljen a migrációs folyamat zökkenőmentes végigviteléhez.