Az egykor szebb napokat látott Opera úgy tűnik, végre vevőre lelt. A norvég fejlesztők maguk számoltak be arról, hogy egy kínai konzorcium – a korábban említett 1,2 milliárd dollár helyett - 600 millió dollárért jut hozzá a böngészőtechnológiához. Nem csak a mobil és az asztali browser piachoz kap hozzáférést a távol-keleti befektető a fejlesztés bekebelezésével, hanem magát a márkanevet is megszerzi, a privacy és egyéb alkalmazások mellett.

Utóbbiak között található a SurfEasy virtuális magánhálózat (VPN) funkcionalitás, ami már az Opera böngészőben beépítetten elérhető. Erre az eredetileg norvég tulajdonban levő fejlesztővállalat még 2015 márciusában tett szert.

A pénz mozgat mindent

Nem szűnik meg azonban teljesen az Opera: az Opera TV, az Opera Mediaworks és az Opera Apps & Games részlegek továbbra is a skandinávok birtokában maradnak. A bevételek és a nyereség tükrében egyáltalán nem meglepő ez a fejlemény, hiszen a 467 millió dolláros bevételből 74 milliós nyereséget produkált. Ennek ellenére a vállalat összességében mínuszban van; mintegy 285 milliós tartozást görget maga előtt. Beszámolója szerint a kínaiakkal történő sikeres üzletkötés után az Opera lépéseket tesz az adósság csökkentésére.

A kínai konzorcium tagjai között található egyébként a Qihoo 360; a kínai antivírus szoftverfejlesztő cég, melynek stiklijéről már mi is beszámoltunk tavaly. Mint írtuk, kizárták tesztjeikből a legnagyobb európai laboratóriumok – az AV-Comparatives, az AV-TEST és a Virus Bulletin – a kínai vírusvédelmi céget. A Qihoo ugyanis olyan szoftvert adott be tesztelésre, ami hatékonyabban működött, mint a szoftvert végfelhasználóknak eladott változata – legalábbis alapbeállításban.

Ugyanakkor mások is részét képezik a kínai vállalatcsoportosulásnak. Több kínai alapkezelő és magántőke-alap vesz részt az üzletben, többek között a Golden Brick Capital. Érdekesség, hogy a konzorciumot egy 100 milliós „felmondási díj” terheli, amit az Operának kell fizetnie, amennyiben nem sikerül - a kínaiak hibájából – nyélbe ütni az üzletet.

Lars Boilsen, az Opera vezérigazgatója az év végéig veszt részt a munkában jelenlegi beosztásában, ezt követően a megmaradó üzletágak CEO-jaként folytatja munkáját.

Hogyan jutottunk idáig?

Az egykor mobil vonalon igencsak sikeresnek mondható vállalkozás 2013-as döntésének következményét kénytelen most megfizetni. A norvégok akkor lecserélték böngészőtechnológiájuk magját a Chromiumra, amivel sok „keményvonalas” rajongót veszítettek. A megújult böngésző ugyanis számos olyan funkciónak híján volt, melynek meglétét a felhasználók már gyakorlatilag elvárták az alkalmazástól.

Az Opera-rajongók zömmel a riválisokhoz pártoltak át a technológiai váltást követően. A vállalat alapítója, Jon von Tetzchner által létrehozott Vivaldi böngésző jelentős részben ezt a felhasználói tábort célozza. Az idén bétaváltozatban megjelent alkalmazás számos olyan funkcióval rendelkezik, melyet 2013-ban az Opera feladott.

A balul sült el átállást követően egyébként a vállalat a kanadai SurfEasy VPN-szolgáltatásának akvizíciójától várt jelentős bevételeket, de a kínaiakkal küszöbön álló megállapodás azt sejteti, ez az üzlet végül nem hozott akkora pénzt a házhoz, mint amit a norvégok elképzeltek.