Újabba szakasza zárult le a hazai közigazgatás komplex távközlési rendszere kiépítésének. A Nemzeti Távközlési Gerinchálózat (NTG) fejlesztési projektje két évig tartott, és összesen 3,2 milliárd forintba került – hangzott el a projektzáró tájékoztatón. Teller Gábortól, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. projektvezetőjétől megtudtuk, hogy az összeg 85 százaléka uniós támogatás volt, a többit az állam tette hozzá.

A pénz nagyobb részét, 2,85 milliárd forintot a NISZ költhette el, a többi felett a projekt lebonyolításával megbízott konzorcium másik tagja, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet rendelkezhetett. Konkrét fejlesztésekre 2,3 milliárd forintot fordítottak, a többi a projekthez kapcsolódó adminisztrációs és bérköltség volt.

Az egységesítést célzó fejlesztés révén a korábbi széttöredezett és mára elavult technológiájú rendszerekénél költséghatékonyabb hang- és adatkommunikációs szolgáltatásokat vehetnek igénybe a kormányzat és a közigazgatás szereplői. Nemcsak a hang- és adatszolgáltatás lesz jobb minőségű, hanem csökkennek az üzemeltetési költségek, és javul a rendszerek biztonsága is – emelte ki a projektvezető.

Mikrohullám helyett optika

A fejlesztés legnagyobb egyedi tételét – 1,1 milliárd forintot – magának a gerinchálózatnak a fejlesztésére fordították. Többek között optikai hálózatot építettek a korábbi kisebb teljesítményű mikrohullámú rendszerek helyén. A hangszolgáltatás korszerűsítése 550 millió forintba került, a készenléti szervek úgynevezett Zártcélú Rendészeti Hálózatára (ZRH) 400 milliót, az IT-biztonság javítására 200 milliót költöttek. A ZRH egyébként a fejlesztés után teljes egészében integrálódik az NTG-be.

A hangszolgáltatást olyan IP technológiával korszerűsítették, amely képes teljes egészében kiváltani a hagyományos alközponti rendszert, és egységes, számottevő költségmegtakarítást hozó kétirányú hangszolgáltatás nyújtására alkalmas. Ez utóbbi, mint korábban megírtuk, az állami intézményekben már idén márciustól elindult. Korábban számos intézményben külön piaci szolgáltató kezelte a bejövő hívásokat, míg a kimenőket a NISZ. Tavasztól azonban mindkettő a NISZ rendszerin keresztül bonyolódik.

A projekt részeként 6 ezer Cisco IP-telefont is vásároltak a kormányhivatalokba. A rendszer jelenleg 65 ezer végpont kiszolgálására alkalmas, de a végpontok száma hardverbővítés nélkül, licenceléssel megduplázható. A rendszer egy időben 12 500 hívás kezelésére alkalmas.

A projektben közel félszáz közbeszerzési eljárást indítottak, a nyertesek között volt a már említett Cisco mellett a Deverto Rendszertechnika Zrt., az EMC, amely a rendszerhez szükséges szervereket szállította, valamint az Alcatel-Lucent.

Az állami szervek távközlési rendszerének az átépítése a 2010-es kormányváltást követően indult el. A fejlesztés első szakaszában, amelyről ugyancsak beszámoltunk, mintegy 6 milliárd forintot költöttek arra, hogy összekapcsolják az állami kézben lévő hálózatokat (MÁV, MVM).