Nincs kelet-európai város a világ lenagyobb startup-ökoszisztémáinak a húszas ranglistáján. Felkerülhet-e erre valamikor Budapest? Hazai szakértőket is megkérdeztünk.

Frissítette a világ startup ökoszisztémájáról három éve felállított 20-as ranglistáját a Compass cég. Az idei felmérés középpontjában a kor követelményeihez igazított index áll, ami öt fő szempont szerint rangsorolja a startupokat vonzó városokat, térségeket. Ezek az alábbiak: teljesítmény, finanszírozás, tehetséggondozás, piaci kiterjedtség és a startupos tapasztalat.

Globalizálódó startup-környezet

Húsz évvel ezelőtt még szinte minden startup bölcsője a Szilícium-völgy vagy Boston volt, főleg az ottani ökoszisztémáknak köszönhetően. Ez ma már nincs így, mivel a technológiai cégek alapítása globális jelenség. Egyebek mellett ez is olvasható a jelentésben, ami kitér arra is, hogy a startup ökoszisztémák szaporodása a minden korábbinál nagyobb társadalmi gazdasági szerkezetátalakulásnak is köszönhető. A technológia és az arra épülő vállalkozások a gazdasági növekedés motorjává váltak, jelentősen megváltoztatva, automatizálva az ipar és szolgáltatási szektor számos területét.

Bár a felmérés kiterjedt, az összeállítói is hangsúlyozták, hogy egyelőre nem vették számításba Kína, Tajvan, Japán és Dél-Korea startupos ökoszisztémáit, pedig például Peking majdnem biztosan ott lenne az első ötösfogatban, Sanghaj pedig a top 15-ben.

A tanulmány szerint több fontos változás is történt az utóbbi években a startupvilágban. A legfontosabb, hogy az ökoszisztémák egymással szorosabban összekapcsolódnak, és ezzel párhuzamosan a startupok egyre nemzetközibbé válnak. Ez azt eredményezi, hogy a befektetők másik ökoszisztémából is jöhetnek: egyre több befektető cégnek van irodája egy másik startupos környezetben, vagy székhelyét átmozgatta a saját induló ökoszisztémáján kívülre. A startup csapatok egyre inkább nemzetközivé válnak. A kutatás szerint az induló vállalkozásban foglalkoztatottak 29 százaléka külföldi. Ebből a szempontból a Szilícium-völgy kiemelkedő: ott a külföldi foglalkoztatottak aránya ugyanis 45 százalék.

A sikeres exitek (a kockázati befektetők kiszállása) is látványosan megszaporodtak: 2013-2014-ben átlagosan évi 81 százalékkal nőttek. Az exitek 60 százaléka tőzsdei bevezetéssel (IPO – Initial Public Offering) zárult, 60 százaléka medig felvásárlással. Az exitek éves átlagos növekedése a Szilícium-völgyben 47 százalék volt, Londonban viszont megnégyszereződött, de Berlin is ott van a topon, köszönhetően a két nagy IPO-nak, a Rocket Internet és az e-kereskedelmi Zalando tőzsdére lépésének.

Nem működik a nemek egyenlősége

A kockázati tőke befektetései is látványosan megugrottak. A top 20 ökoszisztémában összességében tavaly 95 százalékkal nőttek 2013-hoz képest. Érdekes, hogy e tekintetben a legtöbb kockázati tőkét az indiai Bangalore vonzotta, ahol megnégyszereződött az ilyen befektetések száma. Ezt a növekedési ütemet leginkább Boston tudta megközelíteni, de az amszterdami befektetések is a duplájára nőttek. A korai befektetések szempontjából is Bangalore vitte a prímet 53 százalékos növekedéssel.

Mindent egybevetve az előző ranglistához képest nagyot ugrott előre New York, Austin, Bangalore, Szingapúr, Berlin és Chicago (lásd az alábbi táblázatot). De voltak látványos visszaesések is: Vancouver, Toronto, Sydney és Seattle. A legnagyobb visszaesést a két kanadai nagyváros produkálta: míg korábban a legjobb tízben voltak, most alig fértek a listára. Ugyanankkor van három új szereplő is: Austin, Amszterdam és Montreal.

Startup-központok ranglistája 2015 , Compass | Create infographics

A kutatás olyan szempontokat is vizsgált, mint nemek aránya között a startup-alapítók körében. Mint írták, egyre több női vállalkozó jelenik meg a startup világban. Az adatok szerint az utóbbi három évben 80 százalékkal nőtt a számuk. 2012-ben még csak a startupok 10 százalékának volt nő az alapítója. (Szociológusok és pszichológusok is vitatkoztak még arról, hogy egyáltalán kívánatos-e megcélozni az 50-50 százalékos arányt.)

Hazai esélyek

Budapest, de egyelőre még más kelet-európai város sem került fel a startup világvárosok térképére. Az okokról és a teendőkről a témában jártas szakembereket kérdeztünk.

– Nem tartom lehetetlennek, hogy Budapest felkerüljön a világ startuptérképére, de egyelőre nem elsősorban a startup környezet miatt – mondja Both Vilmos. Az  Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) startupokért és kkv-kért felelős elnökségi tagja szerint a kezdő vállalkozások számára ma sokkal meghatározóbb, hogy egy adott város mennyire vonzó mint üzleti helyszín, milyen ott az életminőség, mennyire nyitott és befogadó a környezet. Legalább felerészben ezek a szempontok határozzák meg egy város startup-vonzási képességét.

Both jellemző tendenciának tartja, hogy ahol tömegesen megjelennek a fiatal turisták, ott néhány éves késéssel jó eséllyel megjelennek a nemzetközi összetételű startupok is. E tekintetben Budapest nincs rossz helyzetben. Például a romkocsmák miatt a magyar főváros a fiatal világjárók szemében újra "szexi hely" lett – említett egy ilyen elemet az IVSZ szakértője. Nagyvárosi a lüktetés, van szélessáv, jó koncertek, egyre több a bicikliút, és ezek mind fontosak a letelepedni vágyó fiatal vállalkozóknak. Persze számít az is, hogy az adott környezetben legyen jelen elég kockázati tőke is a finanszírozáshoz.

Az ökoszisztéma része az oktatás és a vállalkozóbarát környezet

Both Vilmos a startup ökoszisztémát jóval szélesebb fogalomnak értelmezi, mint amiről általában beszélnek. Tehát nem pusztán a globális piacot megcélzó innovatív és nagy növekedési potenciállal rendelkező induló vállalkozások egyes életszakaszaival összefüggő tényezőket sorolná ide, hanem a teljes vállalkozói környezetet.

Both Vilmos, IVSZ:
"a fiatalok cégalapításának ösztönzésére fordított minden egyes forint sokszorosan megtérül"

– Az ökoszisztéma szerintem sokkal kiterjedtebb, amibe beletartozik az oktatás vagy a vállalkozóbarát hozzáállás is. Fontos volna, hogy minél több fiatal (és az alkalmazotti léttől elforduló idősebb) magyar számára legyen vonzó alternatíva a vállalkozóvá válás és az önfoglalkoztatás. A sok induló vállalkozás közül azután az innovatív tartalom, az üzleti modell, az alapító ambíciói és a befektetők érdeklődése majd kirostálja, hogy melyek lesznek ténylegesen stratupok, és melyek válnak "hétköznapi" vállalkozássá.

A vállalkozói szellem és a vállalkozáshoz szükséges kompetenciák megerősítéséhez egyfelől az oktatási rendszer valamennyi szintjén a jelenleginél határozottabban kellene támogatni azt, hogy az oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az önálló gondolkodásra, a kreativitásra és a kockázatvállalásra nevelés, a problémamegoldó képességek, a nyelvi és infokommunikációs tudás, valamint a vállalkozói ismeretek fejlesztése. Másfelől javítani kell a vállalkozói életforma, az önfoglalkoztatás és az innovatív gondolkodás társadalmi megítélését is.

A magyar oktatási rendszer ma inkább a kockázatkerülésre szocializál. Both többek között erre vezeti vissza azt, hogy a pályakezdők körében mélyen az uniós átlag alatt van a vállalkozói életformát vagy az önfoglalkoztatást vonzónak tekintők aránya. Így azonban nem termeljük újra azokat az embereket, akikről remélhetnénk, hogy majd startup vállalkozók lesznek.

Belefulladnak az adminisztrációba

Persze legalább ilyen fontos a vállalkozói környezet. Magyarországon a vállalkozásoknak még mindig komoly adminisztrációval kell szembenézniük – mondta Both. Az iskolapadból éppen csak kikerült, a startup világ iránt érdeklődő fiataloknak – az első időkben különösen – szárnyalniuk kellene, hogy minden erejüket kreatív energiáik felszabadítására fordíthassák. Sokan azonban már a cégalapításig sem jutnak el az előttük járók rémtörténeteit hallva. Különösen kártékony jelenség, hogy a kevésbé sikeres és/vagy a bürokrácia útvesztőiben, esetleg az állami beszerzések kevésbé átlátható bugyraiban felőrlődő vállalkozók nem is bátorítják a fiatalabbakat, hanem inkább elriasztják őket a piacra lépéstől.

Az adózási rendszer nem startupbarát. Legfőképpen azért nem, mert egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy egy kezdő vállalkozás még nem termel profitot.

Kétségtelen ugyanakkor – ismeri el az IVSZ szakértője –, hogy hogy a startupok egy része nemcsak azért nem tud tervezni, mert kiszámíthatatlan az üzleti környezet. Sokan azért buknak el, mert soha nem is tanulták, hogyan azt kell csinálni.

Fontos lenne a korai finanszírozás

Hogy mi kell(ene) még a globális startup térképre kerüléshez? Jó önkormányzati vagy állami programok, amelyek vonzóbbá teszik a korai finanszírozási források megjelenését, és segítik az inkubációt, akcelerációt. Bár ma is vannak programok és intézmények erre, a végeredmény elmarad a kívánatostól.

– Olyan ez, mint abban a konyhában, ahol minden alapanyag megvan egy jó menü elkészítéséhez, de csak nem akar összeállni egységes ételsorrá. Nem igazán segítették a startupok fejlődését a korábbi k+f pályázatok sem, mivel azokon jobbára csak a több éves múlttal, referenciákkal rendelkező cégek indulhattak. Ráadásul ezekhez a forrásokhoz az IKT-szektorba tartozó cégek gyakran nem is férhettek hozzá. Esetenként a pályázó nem feltétlenül a kiugróan jó projektje és tényleges tudása okán, hanem jó kapcsolatainak köszönhetően, járadékvadászként tudott viszonylag könnyen pályázati forrásokhoz jutni.

Az oktatási problémák, a vállalkozói lét pozitív társadalmi megítélése, a vállalkozásbarát üzleti környezet hiánya mellett Both szerint azok a finanszírozási formák is nagyon hiányoznak a hazai ökoszisztémából, melyeket a startupok életpályájuk korai szakaszának vehetnének igénybe.

– Maradjunk a konyhai hasonlatnál: már egészen jó desszerteket tudunk készíteni, de az előétellel még sehol sem állunk. Kellene a potenciális startupoknak a kezdeti lökést megadó pre-seed finanszírozás, mentorálás, ötlet- és projektfejlesztési támogatás, korai inkubáció, akceleráció. Ebben a korai fázisban kellene a legszélesebbre nyitni a kapukat. Engedjünk be mindenkit, akinek használható ötlete van.

Ebben a szakaszban nincs szükség jelentős összegű támogatásokra. Egy-egy ötletnek, fejlesztési elképzelésnek vagy startup-jelölt csapatnak gyakran épp elég lenne egy kis lökés ahhoz, hogy elinduljon a megvalósítás felé. Ötlete ugyanis mindenkinek lehet, de a validálást valamilyen formáját ritkán lehet megúszni. Erre a célra minden másnál hatékonyabban lehetne uniós gazdaságfejlesztési forrásokat fordítani, hiszen a fiatalok cégalapításának ösztönzésére fordított minden egyes forint sokszorosan megtérül. Még akkor is – teszi hozzá Both –, ha utóbb nem startup lesz a vállalkozásból, hanem "csak" egy kisebb kkv, amely hozzájárul a gazdaság versenyképességéhez és a foglalkoztatáshoz.

Jön a startup voucher?

A korai fázis támogatására olyan komplex rendszert kellene létrehozni, amely egyszerre kezeli az indulás környéki finanszírozási, adminisztratív, illetve termék- és üzletfejlesztési kihívásokat. Ennek megvalósítására egy magvető tőke- és inkubátorprogramot és – akár azzal kombinálva igénybe vehető – voucher rendszert is elképzelhetőnek tart. Ez azt tenné lehetővé, hogy az induló vállalkozások beszerezzék a hiányzó kompetenciákat, és az első hónapokra akár létfenntartási költségeiket is ebből fedezzék.

Ha a pre-seed finanszírozást nem az állam biztosítja, akkor a legjobb ötletek külföldön hasznosulnak, vagy az erre szakosodott nemzetközi cégek gyámsága alá kerülnek, és persze sok egyszerűen el is tűnik a süllyesztőben. Ezzel együtt azt is el kellene fogadnunk, hogy a startupok természetüknél fogva nemzetköziek. Tehát nem hálátlanságból települnek át a tengerentúlra, hanem azért, mert onnan jobban hozzáférnek a globális piachoz és finanszírozási forrásokhoz.

Tallinn és Chile pozitív példát mutat

Langmár Péter gyakorlott startuppernek tekinthető (Langmárral készített korábbi interjúnkat egy kattintásnyira olvashatják). Több nemzetközi akcelerátor- és inkubátor programban is részt vett, melyeken keresztül közelebbről megismerhette a chilei és tallinni ökoszisztémát.

– Nincsenek különösebben meglepő dolgok a Compass toplistáján, az első tíz helyezettből hat amerikai. Bangalore megjelenése viszont számomra meglepetés volt. Ha viszont az exiteket nézzük, Európa több városában is nagyobb a növekedés, mint az amerikai nagyvárosokban.

Langmár szerint az sem meglepő, hogy kelet-európai városok nem kerültek fel a listára. A régiónknak nagyon nagy dolgot kellene csinálnia ahhoz, hogy egyáltalán felkerüljön erre a térképre. Ráadásul itt eleve nincsenek klasszikusan nagy városok.

Budapest is messze van attól, hogy startup főváros legyen. Vannak biztató kezdeményezések, tevékeny inkubátorok, és van néhány nemcsak tisztán JEREMIE tőkéből működő kockázati befektető is. A korai befektetői szakasz is körvonalazódik, de az itteni kezdeményezések még inkább kísérleti fázisnak tekinthetők – reagált Langmár az IVSZ-szakértő felvetésére.

Az állam számtalan módon segíthetne

Ahogy Both, úgy a startupper is fontos korlátozó tényezőnek tartja az adminisztrációs és adóterheket. Stabilabb, jobban kezelhető adminisztrációs és cégjogi környezetet kellene kialakítani. A startupok alapítását nemcsak pénzzel, hanem adócsökkentéssel, adókönnyítéssel is lehetne segíteni. Erre ráadásul működő minták is vannak, például Tallin vagy Chile, amint Langmárék testközelből is megtapasztalhattak.

Langmár Péter, startup vállalkozó:
"soha nem leszünk Szilícium-völgy, de nem is kell azzá válnunk"

Ráadásul hasonló fejlettségű országokról van szó – mondta – és a fő érdemük, hogy egészen másként álltak hozzá a kérdéshez. Ezért aztán kevesebb pénzből is messzebbre jutottak, mint mi. Észtország 25 évvel ezelőtt sokkal nehezebb helyzetből indult, mint Magyarország. Ma már viszont az 1,3 milliós lakosságú balti ország fővárosa az egy főre jutó startupok száma alapján Európában az első, a világon pedig a második helyen áll.

Az észtek nagyon hamar a magukévá tették a fejlett országok hozzáállását, jó szakembereket vettek fel az állami szférába, hogy ezt az egész folyamatot az állam oldaláról is maximálisan támogassák. Az államszervezethez is úgy állnak hozzá, mint egy technológiai vállalkozáshoz: amit lehetett, azt már digitalizálták.

Chile némileg más helyzetben van. A tekintetben hasonlít az öböl-menti arab országokhoz, hogy nyersanyag-kitermelésből óriási bevételei van az államnak, a befolyó pénzt pedig ésszerűen akarja befektetni. Chile úgy döntött, hogy nem a luxusiparba, hanem a startup ökoszisztémába forgatja az így keletkező források egy jelentős részét. Az államnak kettős célja van: rávenni a helyieket, hogy vállalkozzanak, a hiányzó tudást pedig behozni külföldről.

Az állam értékes tudást, új szemléletű vállalkozókat kap

A pozitív példák – Prezi, LogMeIn stb – fontosak, igazolják ugyanis, hogy itthonról is el lehet indítani sikeres nemzetközi vállalkozást, amihez itthon is lehet találni jó szakembereket.

– Soha nem leszünk Szilícium-völgy, de nem is kell azzá válnunk. Ha a cégek Tallinnban kinőtték magukat, majd Londonba építenek ki hídfőállást. Az államnak azonban így is megéri. Ezek a cégek rengeteg embert alkalmaznak, és a cégekben felhalmozódó tudás visszajut a gazdaságba, segíti az ökoszisztéma továbbépülését. A Prezinek például nagyon sokat köszönhet a hazai ökoszisztéma, mivel számos tanult ember került ki tőlük.

Langmár saját bőrén is tapasztalta ezt a pozitív hatást. Jelenlegi cégének 13 fős csapatából hárman dolgoztak a Prezinél, és biztos abban, hogy a cége sokkal lassabban fejlődne, ha ők nem hoztak volna fontos ismereteket a sikercégtől.

Chile példája is hasonlót mutat. A dél-amerikai ország nyert azzal is, hogy a betelepülők nemcsak tudást vittek oda, de azt meg is tanították a helyieknek. De van a dolgnak más hozadéka is. Azok a külföldiek, akik startupként sikerrel jártak Chilében, később, már nagyobbra nőtt vállalkozóként is az országot választják, ha Dél-Amerikában terjeszkednek.

Ez működhetne Magyarországon is.

Piaci hírek

Egyéves lett és szelfikkel van tele a Google Photos

A Google fotótára egy év alatt 200 millió aktív felhasználót szerzett.
 
Hirdetés

Látogatás az Aruba Cloud arezzói adatközpontjában

Így néz ki egy modern felhős adatközpont belülről.

Az elmúlt fél évszázadban sorra érték a kihívások a platformot, népszerűsége azonban továbbra is töretlen. Utánajártunk az okoknak.

a melléklet támogatója az InterComputer

Hirdetés

Hogyan segíti a DCIM a CIO-k munkáját?

Az adatközponti infrastruktúramenedzsment (DCIM) rendszerek sokan szerint az üzemeltetéssel foglalkozó szakemberek munkáját könnyítik meg, pedig a CIO-k, közép- és felső vezetők számára is hasznos funkciókat és információkat kínálnak.

Minden eddiginél több szoftvergyártói audit vár rájuk. Az IPR-Insights felmérése a magyar piacról.
A két új csúcsmodell nem változtat, legfeljebb csiszol a bevált recepteken.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.