Egyelőre nehéz értelmezni a kormány jövő évi távközlési adókra vonatkozó módosító javaslatát. Komoly felháborodást okozott a terv, mely szerint jövő évtől az internetforgalom után is adót kellene fizetni, mégpedig forgalomarányosan: gigabájtonként 150 forintot. Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt mondta, hogy 20 milliárd forint pluszbevételre számít a kormány a netezés megadóztatásából.

Az éles reakciókat látva felmerülhet a gyanú, hogy az internetadó ötlete csupán arra szolgál, hogy elterelje a figyelmet a kormányzat egyéb problémáiról (kitiltási botrány, az EU-nak és az USA-nak nem tetsző orosz-magyar energetikai megállapodások stb.). Erre utalhat például az adó tervezett mértéke. A Fidesz ugyanis hat éve, amikor már felmerült az adó ötlete, kategórikusan tiltakozott az internetforgalom bármiféle megadóztatása ellen. Nyitrai Zsolt, a Fidesz információs és telekommunikációs munkacsoportjának akkori vezetőjeként úgy nyilatkozott a tervezetről, hogy az "egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz, mert tovább mélyíti a Magyarországon amúgy is meglévő digitális szakadékot és elzárja az új felhasználókat az internettől." Ezt szinte szóról szóra megismétli az IVSZ ma kiadott közleménye (lásd lentebb).

Az sem lehetetlen, hogy az ötlet összefüggésben áll az Invitel eladásával. A távközlési cégre ugyanis a londoni TMT Finance pénzügyi portál értesülésie szerint az állam is bejelentkezett lehetséges vevőként. Mint azt korábban írtuk, a TMT Finance szerint az Invitel tulajdonosa, a Mid Europa Partners három céggel tárgyal a távközlési cég eladásáról, UPC-t tulajdonló Liberty Global és a Digi romániai tulajdonosa, az RCS&RDS mellett a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel. A különadóval sújtott céghez pedig jóval kedvezőbb áron juthatna hozzá az állam.

Nehéz értelmezni a tervezet szövegét

A módosító szövege szerint (a tervezet teljes egészében elérhető az Országgyűlés honlapján pdf formátumban – türelem kell hozzá, mindenki ezt nézi), a "javaslat – figyelemmel az internetes kommunikáció fokozódó térnyerésére a hagyományos telefonos kommunikációhoz képest – kiterjeszti a távközlési adóról szóló 2012. évi LVI. törvény (jelenleg a telefonbeszélgetésre és az SMS-küldésre vonatkozó) hatályát az internet-hozzáférés szolgáltatás nyújtására azzal, hogy a távközlési szolgáltatás fogalomkörébe vonja a Magyarországon lévő hírközlési hálózaton nyújtott, elektronikus hírközlési törvény szerinti internet-hozzáférési szolgáltatást."

Az adó mértéke minden megkezdett gigabájt adatforgalom (le- és feltöltött adatmennyiség) után 150 forint. "A Javaslat szerint a távközlési adó mértéke csökkenthető a megfizetett társasági adóval" – ami szintén abból következik, hogy az internet-szolgáltatásra is kiterjesztették a távközlési törvényt. Aszerint ugyanis az adóalany – értelemszerűen a szolgáltató – által fizetendő havi adó az adómegállapítás hónapját megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett társasági adó egytizenketted részével csökkenthető.

Az adót természetesen nem a zemberek fizetik, hanem a szolgáltatók. Már formailag, hiszen a jelenlegi előfizetési díjakhoz képest oly mértékben aránytalan az adó mértéke, hogy még a legnaivabb netezők sem gondolhatják, hogy azt a szolgáltató nem hárítja tovább a felhasználóra.

Most akkor lesz felső limit?

Az MTI a hír kapcsán ma reggel kiadott egy javítást a tegnapi közleményéhez, mely szerint a törvény meghatározna egy felső limitet. "A hívószámról indított hívások, küldött üzenetek utáni adó összege havonta magánszemélyek esetében legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint” – áll a közleményben. Az azonban ettől nem lesz világos, hogy mi köze a „hívószámról indított hívásoknak” az internetadóhoz.

Arról, hogy a kormány esetleg gondolkodik egy felső limitben, legfeljebb abból a nyilatkozatból lehet következtetni, amit Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője adott az Indexnek. Rogán azt mondta, hogy a frakció javasolni fogja a felső korlát bevezetését, és hogy ő ezt 1000 forint körül tudná elképzelni.

Az IVSZ gyorsreagálású közleménye

Az IVSZ egyelőre a Facebookon adott ki közleményt a tervezettel kapcsolatban, a Távközlési Tagozata részletes szakmai véleményét délutánra ígéri.

"Az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések árának növekedéséhez vezet, ami csökkentheti az internethasználatit – áll az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) közleményében. A Szövetség felszólítja a kormányt, hogy "vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését. Az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz."

Az IVSZ szerint internetszolgáltatást érintő bármilyen adóteher – minden egyéb magyarázat ellenére – biztosan az előfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet, ami végső soron a foglalkoztatottságot is csökkentheti. Ez épp a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet, és rontja a munkaerőpiaci versenyképességét. Költségesebbé teszi a vállalatok működését, közvetve növeli az árakat.

A szervezet a következő pontokban sorolja fel a következményket:

– negatív hatást gyakorol a GDP növekedésére;

– a szolgáltatások természetes konvergenciája ellen hat;

– tovább növeli az a közterhekhez jelenleg is nagymértékben hozzájáruló, jelentős beruházásokat végrehajtó szolgáltatók terhét

– növeli az adóelkerülő, tisztán internet alapú nemzetközi cégek versenyelőnyét.

– a kis-közepes (szinte 100 százalékban magyar tulajdonú) kábelszolgáltatókat rövidtávon megszűnésre kényszeríti;

– a mobil cégek jövőbeni üzleti modelljét, legális szolgáltatásait (tartalomszolgáltatás: mobil TV, zenei streaming) egy ilyen adó közép-hosszútávon ellehetetleníti;

– a fix szolgáltatókat tartós veszteségbe sodorja, középtávon a verseny teljes megszűnésével, a tőkeerős szolgáltatók kivonulásával fenyeget;

– amennyiben az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról;

– az üres hordozók után fizetett díj (amelyre részben az illegális tartalmak felhasználása miatt kerül kiszabásra) kettős adóztatást jelent, így ellentétben áll a vonatkozó uniós normákkal, bi-és multilaterális egyezményekkel.

A Szövetség szerint az adó bevezetése ellentmond a kormány által vállalt 2014-2020 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrendnek is. Ellene hat a szélessávú fejlesztéseknek vagy az e-közigazgatás fejlesztésének, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhető munkahely-teremtési igyekezetnek is. A kormány nem fogja tudni teljesíteni egyik legfontosabb infokommunikációs célját, a háztartások szélessávú internet-összekötetéssel történő ellátását 2018-ra.

_{(Illusztráció: szarvas.tumblr.com)}