A Bitport is beszámolt tavaly a 2015-ös CES legérdekesebb újdonságai között az Intel RealSense eszközéről. A teret mélységében, azaz 3D-ben érzékelő kamerarendszer már akkor olyan kiforrott volt, hogy a Dell már 2014 végén kijött azzal a szupervékony táblagépével, amelybe a RealSense belekerült. Az Acer pedig a tavalyi CES-re időzítette annak a gamer notebookjának a premierjét, amelyben a RealSense adott a Kinecthez hasonló vezérlést a Windowsnak.

Már az akkori beszámolónkban is utaltunk arra, hogy a RealSense-ben sokkal több van annál, hogy szórakozásra használjuk. Az egyik kézenfekvő alkalmazási területe a drónok: egy ilyen kamerával felvértezve ugyanis sokkal pontosabban képesek érzékelni térbeli helyzetüket, valamint a körülöttük lévő akadályokat, így csökkenthető annak a valószínűsége, hogy valaminek nekiütköznek. A másik terület pedig a kiterjesztett valóság, az Augmented Reality (AR).

Kiterjeszti a valóságot

A Google okosszemüvegének megjelenése után egyre több cég kezdett dolgozni olyan eszközökön, melyek az AR lehetőségeit ipari környezetben aknázzák ki. Végső soron a Google is ebbe az irányba fordította a Google Glass fejlesztését.

A problémát alapvetően az okozza, hogy az AR létrehozása némileg bonyolultabb, mint a szintén 3D képet megjelenítő virtuális valóság (VR). Míg a VR-nél egy a számítógép által előállított és valamilyen speciális megjelenítőre kivezetett képet látunk, a kiterjesztett valóságnál a valóság képét kell kombinálni a virtuális képpel, mégpedig úgy, hogy a kettő a lehető legjobban egymásba simuljon.

Ehhez viszont nagyon jó alapot adhat a RealSense rendszer. A hírben persze nem az az újdonság, hogy az Intel dolgozik egy ilyen projekten, hanem az, hogy a The Wall Street Journal értesülése szerint most meg is akar jelenni eszközszállítóként a piacon. A lap megkereste az ügyben Achin Bhowmik alelnököt, aki a RealSense fejlesztését felügyeli. Bhowmik azonban nem kívánta kommentálni az értesülést. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az Intel rengeteg prototípust készít – és nem csak PC-ket vagy laptopokat –, mert csak így tudják hatásosan meggyőzni a partnereket technológiájuk minőségéről.

És valóban így van: az Intel műhelyében elképesztő dolgok születtek. Megcsinálták például a Vissza a jövőbe 2.-ben látható lebegő gördeszkát, amiből aztán más csinált – néhány évvel később – terméket. Vagy elkészítették egy olyan bolti tükör koncepcióját, ami elé állva a vevő úgy próbálhatja fel a boltban árult ruhákat, hogy nem kell átöltöznie, mert a tükör a kiszemelt ruhában mutatja a tüköképét.

A gazdasági lap forrásai szerint a vállalat nagyon is komolyan gondolhatja, hogy beszáll az eszközgyártó piacra, amivel ellensúlyozhatná a processzorpiac zsugorodását. Brian Krzanich regnálása óta ugyanis egyre több jel mutat arra, hogy az Intel keresi a lehetőségét, hogyan tudna részesedni például a viselhető okos eszközök vagy a drónok piacából. Az AR is fontos terület, ráadásul az Intel a hírek szerint többet szeretne annál, minthogy speciális chipeket vagy 3D-kamerához alkatrészeket szállítson. Erre utalhat Achin Bhowmik egy közelmúltbeli nyilatkozta, hogy a RealSense-nél azt is feladatul kapták Krzanich-től, hogy új piacokat építsenek az Intelnek a drónok és a robotika területén.

Felvásárlásokkal is erősítettek

Tavaly két olyan felvásárlása is volt a cégnek, amely az AR-portfóliót erősítette. Az 1997-ben alapított, tőzsdén szereplő Vuzix-nak csak a 30 százalékát vette meg 28 millió dollárért. A vállalat virtuális valóság, valamint katonai optikai eszközöket és kijelzőket fejleszt. A másik beszerzés a 2008-ban alapított Recon. A vancouveri startup, amely továbbra is önállóan, az Intel leányvállalataként működik, okosszemüvegekre és viselhető eszközökre specializálódott. Egyes piaci szakértők szerint az Intel eddig mintegy 300-500 millió dollárt költhetett ilyen jellegű bevásárlásokra.

De nem csak a felvásárlásai, hanem a partnerkapcsolatai is arra utalnak, hogy szeretne nagyobb szeletet ebből a piacból. Szorosra fűzte a kapcsolatait a Los Angeles-i Daqri céggel, amely kiterjesztett valósággal felturbózott védősisakot fejleszt ipari környezethez. A Smart Helmet igazi hitech eszköz, amely kamerákkal és érzékelőkkel gyűjtött információkat vetít a valós képre, hogy segítse a dolgozót például egy berendezés javításánál. Megmutatja és a valós képre vetíti például egy alkatrész hőmérsékletét, és akár azt is megmutatja, hogy az milyen mértékben tér el az előírttól, vagy automatikusan leolvas egy mérőműszert, és kiértékeli a mutatott értékeket. A Daqrival kialakított partnerség ráadásul azért is siker, mert a cég Intel-technológiákra építve fejlesztette legújabb sisakját, míg korábban ebben a Qualcomm volt a partnere.
 

Daqri Smart Helmet: AR ipari környezetben

A Daqri vezérigazgatója, Brian Mullins szerint egyébként logikus lehet az Intel lépése. A chipgyártó, amely a mobil piacon nem tudott sikeres lenni, így olyan terület felé fordulhat, amely a jövő nagy üzlete lehet. És ez a kiterjesztett és a virtuális valóság.

Egyelőre a konkurensek is barátok

Bár az Intelt sürgetheti, hogy egyre több cég érdeklődik ez iránt a piac iránt, egyelőre főleg az együttműködés eredményei látszanak.

A Microsoft például, amely szintén érdekelt az AR-ben, a napokban jelentette be, hogy 3000 dollárért előrendelhető a HoloLens fejlesztői kiadása, melynek szállítását a hónap végétől meg is kezdik. A The Wall Street Journal egy forrása szerint az Intel együttműködik a Microsofttal a HoloLens projektben, de ezt egyik cég sem kívánta megerősíteni.

A Google Tango projektjébe viszont az Intel vállaltan beszállt a RealSense-szel. Tavaly az IDF-en demózta is, hogy mire képes a valós idejű 3D-s képalkotás és a speciális kamera együtt.