Újabb cég, amelynek növekedését alulbecsülték az elemzők: a Facebook negyedéves jelentése szerint a szeptember 30-ával zárult negyedévben 10,3 milliárd dollár bevételt termelt a vállalat, ami 47 százalékkal haladta meg az előző évi azonos időszak eredményét. A működési eredmény 64 százalékkal nőtt, 5,1 milliárd dollárra, míg a nettó profit 79 százalékot ugrott éves összevetésben: adózás után 4,7 milliárd marad a kasszában szemben a tavalyi azonos időszak 2,6 milliárdjával. A Facebook lényegében mobil eszközzé vált: a bevételek 88 százaléka ugyanis mobilo felületen keletkezett.

A bevételek szinte teljes egészént a hirdetések hozták – mindössze 186 millió dollár jött egyéb tevékenységből (pl. payment) –, így Facebook ezzel már a globális online hirdetési piac több mint 20 százalékát birtokolja. (Az eMarketer idei áprilisi előrejelzése szerint a teljes hirdetési piac idén több mint 580 milliárd dollár lesz ebből 38 százalék jut a digitális hirdetési piacra.)

Persze van még hova nőnie, hiszen a Google ugyanebben az időszakban 24 milliárdot kasszírozott a különböző hirdetési modelljeivel. Ugyanakkor a két vállalat rettentő túlsúlyát jól érzékelti, hogy a teljes éves piac 220-230 milliárd dollár között lesz, aminek több mint felét a két vállalat szedi be.

Már egy ideje óvatoskodnak...

Az elemzők álta várt és a ténylegesen elért eredmény között egyébként tetemes az eltérés: a Thomson Reuters elemzői konszenzusa 9,84 milliárdos bevételt várt a tavalyi azonos időszak 7 milliárdos bevételéhez képest. Az óvatosság érthető volt, hiszen a Facebook többször is elejtette, hogy kezdi elérni hirdetési felületeinek a felső korlátját, azaz le kell lassulnia a növekedésnek.

Úgy tűnik azonban, hogy erre még várni kell, bár a bevételnövekedéshez sokat hozzátett az is, hogy az átlagos hirdetési ár éves összevetésben 35 százalékkal emelkedett. A bevételnövekedésben egyébként még szezonális hatás sem nagyon érvényesül: a most zárt negyedévben 49, a június 30-ával zárult másodikban 47, míg az elsőben 51 százalék volt a hirdetési bevételek növekedése éves alapon.

A legmeglepőbb, hogy a nagy penetrációja ellenére még mindig képes növelni aktív felhasználói táborát: már több mint 2 millió a havonta legalább egyszer facebookozók száma, így már a Föld lakosságának több mint negyede a vállalat "ügyfele" (pontosabban eladható terméke).

Még félelmetesebb az arány azonban, ha az interneteléréssel rendelkezőket nézzük. Az Internet World Stats adatai szerint idén június végén közel 3,9 milliárd ember, a teljes népesség 52 százaléka rendelkezett interneteléréssel, és ezek szerint több mint felükről a Facebook szorgalmasan gyűjti az adatokat. A naponta aktív felhasználók száma 1,37 milliárd fő, azaz neterléréssel rendelkező emberek harmada. Mind a napi, mind a havi aktív felhasználók száma 16 százalékkal nőtt éves összevetésben.

Nem ingatta meg az orosz botrány

Az elképesztő elérése miatt a Facebook egyre félelmetesebb hatalom is az online médiapiacon. Gyakorlatilag bármikor bárkit felemelhet és megsemmisíthet, mint azt legutóbbi kísérleti projektje, a kettős hírfolyam, amely a nem szponzorált bejegyzéseket egy másodlagos hírfolyamba rakja, az elsődlegesekbe pedig az ismerősök bejegyzései, illetve a reklámok kerülnek. (A kísérletről az Index számolt be részletesen. Azokban az országokban, ahol bevezették a rendszert, az olvasóikhoz Facebookon eljutó online lapok olvasottsága drámaian megzuhant.

De más is bizonyítéka, hogy milyen félelmetes fegyver a közösségi oldal. Az amerikai elnökválasztással kapcsolatos vizsgálatokból egyre nyilvánvalóbb, hogy az oldal komolyan segíthette az orosz befolyás érvényesülését. Például maga a Facebook is elismerte, hogy csak az Instagranmon mintegy a 20 millió amerikaihoz juthattak el oroszok által szponzorált politikai hirdetéseket.

Persze a többi közösségi oldalt sem kell félteni: egy orosz hírcsatorna például megszellőztette, hogy a Twitter speciálisan elnökválasztásokra tervezett hirdetési csomagot ajánlott fel nekik pontom 3 millió dollárért (még 8 százalékos kedvezményt is felajánlottak.)