Ebben a hónapban érkezik a Safari 11 az iPhone-okra és a Macekre. Különleges képességet hoz magával: Intelligent Tracking Prevetion funkciója megnehezíti a hirdetőknek és a kiadóknak a felhasználók online nyomainak követését. Nem meglepő módon a reklámszakma már előre utálja a lehetőséget.

Hat hirdetőcsoport írt közös levelet az Apple-nek abból a célból, hogy utóbbi "gondolja újra" a technológiát. Ellenkező esetben "szabotálhatják" az internet jelenlegi gazdasági modelljét, állítják a pénzüket féltő hirdetők. Érvelésük szerint, ha a reklámozni vágyók nem célozhatják meg személyesen az internetezőket, az olyan szolgáltatások, mint a Facebook vagy a Youtube, nézhetnek más bevételi forrás után.

Virtuális valóság hirdetések
A virtuális valóság elterjedésének egyik kulcsfontosságú tényezője lehet a vásárlói piac meghódítása. Az internetezők otthonuk kényelméből kaphatnak teljesebb képet a kiválasztott termékekről; jobban megvizsgálhatják azokat, mintha csupán egy papíralapú prospektusból vagy a monitoron keresztük szereznének információkat róluk.

A virtuális világ szélesre tárásával még mélyebb élményt lehet átadni a potenciális vásárlóknak, a hagyományos médiára alapuló hirdetési módszerek ideje pedig le fog áldozni.

Szinte mindenki blokkolna, de közel sem ugyanúgy

Egyáltalán miért van igény tartalomblokkoló szolgáltatásokra? A hirdetésekért cserébe a tartalom zöme ingyenesen elérhető, ki akarna fizetni minden egyes meglátogatott weboldal után? Ebből a nézőpontból pofonegyszerűnek tűnik a válasz, de mihelyst más szemszögből is körbejárjuk a témát, máris más megvilágításba kerül. A reklámok ugyanis számos negatív tulajdonsággal bírnak: lelassítják a weboldalak megjelenítését, magas erőforrásigényük gyorsabban meríti a mobileszközök akkumulátorait, jelentős részt zabálnak fel az internetelőfizetések havi forgalmi keretéből és nem ritkán megjelenítésük zavaróan hat az internetezőkre.

Nem csoda tehát, hogy egyre-másra terjednek a reklámblokkoló (ad blocker) megoldások. Maga a Google is, ami pedig bevételeinek döntő többségét az internetes hirdetéseknek köszönheti, beállt a trendbe. Chrome felhasználóként 2018-tól kezdve kevesebb reklámmal kell majd böngészés közben szembesülni. Ekkortól ugyanis a Google elkezdi blokkolni az agresszívabb, internetezőket zavaró hirdetéseket böngészőjében.

Nem a semmiből jött ez a lépés egyébként, a keresőóriás már egy ideje dolgozik azon, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A Facebookkal, a Washington Posttal és még számos, neves vállalattal együtt létrehozta az úgynevezett Coalition for Better Ads szövetséget. A szervezet olyan állapotot szeretne elérni, amikor a hirdetők üzenetei is elérnek a felhasználókhoz (aminek bevételéből finanszírozhatók az online tartalmak), és az internetezők sem érzik túlzóan tolakodónak a felbukkanó üzeneteket.

És nem csak az amerikai kontinensen foglalkoznak a témával. Tavaly ősszel egy német bíróság úgy döntött, hogy az online reklámblokkolás nem sért semmilyen jogot, azaz szabadon alkalmazható a weben.

Az emberi lustaság hajtja az online reklámipart

Visszatérve az Apple-re: a vállalat évek óta hangoztatja a felhasználói magánszféra védelme melletti elkötelezettségét. Az almás cég böngészője jó ideje blokkolja már az úgynevezett külső féltől származó sütiket; azokat a parányi információmorzsákat, melyek egy-egy weboldal meglátogatása során keletkeznek, és nem a site tulajdonosát, hanem külső feleket (például hirdetőket) tájékoztatják a felhasználói tevékenységről.

Most egy lépéssel még tovább megy a Safari 11. Intelligens nyomkövetés-gátló technológiája megnehezíti a reklámok számára az internetezők online aktivitásának hosszú távon történő megfigyelését, azt a jelenséget, amikor hiába vált oldalakat a felhasználó, a szokásai alapján számára targetált reklámok elkísérik. Ennek keretei között még az oldal tulajdonosának sütijeit (first-party cookie) is törölné a szoftver 30 nappal az első látogatást követően.

A lehetőség természetesen letiltható, bárki kikapcsolhatja a funkciót, amennyiben rendelkezik Safari 11-gyel. Ez azonban nem nyugtatja meg a hirdetőket, hiszen tudják, hogy a felhasználók közel száz százaléka alapbeállításokon használja böngészőjét. És ha ebben az Intelligent Tracking Prevetion be van kapcsolva, akkor bizony az zömében úgy is fog maradni.

Egy felmérés szerint, ha külön megkérdezik az embereket arról, hogy meg akarják-e osztani böngészési előzményeiket egy website-tal, akkor többségük nemleges választ ad. A PageFair kutatása rávilágít, hogy a hirdetők az internetezők kényelmére alapozva juthatnak nagyon pontos személyes adatokhoz – ezen információk explicit elkérése 79 százalékban elutasítást eredményez. Ebből a nézőpontból tekintve a témára, a hirdetők aggodalma jogos: ha felébred az emberi tudatosság ezen a téren, az online reklámok mögött álló cégek rosszul fognak járni.