Ünnepel az Adblock, a kiadók, tartalomtulajdonosok viszont vakarhatják a fejüket. Egy német bíróság ugyanis úgy döntött, hogy az online reklámblokkolás nem sért semmilyen jogot, azaz szabadon alkalmazható a weben.

Győzelem?

Az elmúlt időszakban kiemelt figyelem követte a Spiegel Online vezette felperes és az Eyeo GmbH küzdelmét. Előbbi a kiadókat (Holtzbrinck, Handelsblatt, Axel-Springer-Verlag) képviselte az ügyben, utóbbi pedig az Adblock Plus fejlesztője. A két szembenálló fél jogi képviselői Hamburgban feszültek egymásnak, eldöntendő azt a vitát, miszerint a böngészőkbe kiegészítőként letölthető reklámblokkolók legálisan használhatók vagy sem.

Az Adblock Plus kommunikációs és üzemeltetési vezetője, Ben Williams szerint a döntés "újabb győzelem a fogyasztók és a reklámblokkoló szolgáltatást nyújtók számára. A többi, reklám- és tartalomblokkolással foglalkozó vállalatok is profitálni fognak győzelmünkből. Mert ne felejtsük, hogy ha csak egy reklámblokkolót betiltanak Németországban, akkor perek tucatjaival hamarosan az összeset be tudják záratni".

A Spiegel Online nyilatkozata szerint olvasóinak már negyede tiltotta le az oldalain megjelenítendő reklámokat. Ezért kifejezetten arra kéri a kiadó az általa közzétett tartalmak felhasználóit, hogy ha nem is hagynak fel a reklámok blokkolásával, legalább fehérlistázzák, azaz adják a pozitív kivételekhez a kiadó oldalát.

Érvek pró és kontra

Érdekesség, hogy Németországban, szemben a nemzetközi trendekkel, visszaesés következett be a reklámok megjelenítését megakadályozó kiegészítők használatában az idei évben. Míg a tavalyi harmadik negyedévben az összes germán webező 21,2 százaléka használt hirdetésblokkoló megoldást a meedia.de jelentése szerint, addig az idei hasonló időszakban arányuk 19,1 százalékra esett vissza.

Az egyik oldal szerint a blokkoló szolgáltatások lehetővé teszik a sávszélességgel és adatforgalmi kerettel való spórolást (ami mobilinternetes előfizetések esetében még mindig fontos tényező), és alkalmazásukkal az ártó szándékú reklámok (angol terminológiában malvertising) egy része is kiszűrhető.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a weben megjelenő tartalom azért lehet "ingyenes", mert azt hirdetésekkel megtámogatott szerkesztőségek; újságírók, grafikusok, programozók állítják elő. Ingyen senki sem dolgozik hosszú távon, magas minőségben, ezért ha kirúgjuk a média alól a legfontosabb lábát, fő bevételi forrását, akkor az nagyon gyorsan a tartalom minőségének és mennyiségének rovására megy.

Vagyis míg a reklámblokkolók alkalmazása rövid távon jó ötletnek tűnhet, hosszú távon ezzel az olvasók saját maguk teszik tönkre kedvenc információforrásaikat. És akkor valóban nem lesz szükség az Adblockra és társaira – tartalom és hirdetés híján már nem lesz mit blokkolni.