Májusban jelentette be a Nokia, hogy a szintén finn HMD Globallal kötött exkluzív megállapodásnak köszönhetően utóbbi fogja készíteni az egykoron faiparban is érdekelt vállalat okostelefonjait és táblagépeit a következő 10 évben. Ezzel bizonyossá vált, hogy az egykor a mobiltelefonos piacot domináló skandináv cég hosszú távra tervez, persze a jövőkép valóvá válásához az első készülékeket jól kell, hogy fogadják a vevők.
Állják a sarat
Hamarosan ki is derülhet, mekkora ereje van még a Nokia márkanévnek. A NokiaPowerUser értesülései szerint a vállalat két, csúcskategóriás Android 7.0 okostelefonnal tér vissza az év végén, vagy, ha kis csúszás történik, akkor a jövő év első negyedében. A „megbízható forrásokra” hivatkozó site szerint a két, egyelőre nem megnevezett készüléktípus jó minőségű fémes designt kap, mely eleget tesz az IP68-as minősítésnek, azaz por- és vízálló lesz. Remélhetőleg nem követ el olyan fiaskót a gyártó, mint amiről a Samsung Galaxy S7 Active kapcsán mi is beszámoltunk.
Jelentsen bármit is, a szivárogtató szerint a vásárlók nem csak egy újabb okostelefont kapnak majd, hanem a "jól ismert Nokia-érzést" is. Erről egyelőre több információ nem látott napvilágot, a hardveres jellemzőkről viszont igen. Várhatóan egy 5,2 és egy 5,5 inches kijelzővel rendelkező modell jelenik majd meg, melyek ujjlenyomat-ellenőrzőt is kapnak.
A fényképező és videorögzító funkcióikról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy számos fejlesztés történt ezen a téren. Figyelembe véve, milyen eredményeket tudott a Nokia felmutatni a Microsoft felvásárlás előtt, ez alapvetően bizakodásra ad okot. "Úgy tudjuk, hogy a legérzékenyebb szenzortechnológiát alkalmazzák rajtuk, ami valaha is megjelent okostelefonban, köszönhetően a Nokia kiterjed, grafénalapú kutatásainak" – árulta el a névtelen forrás.
Amint azt említettük, a Nougat változatot használja operációs rendszerként a két új Nokia telefon. Ezzel minden olyan tudást a magukénak tudhatnak, amivel a platform rendelkezik, beleértve az osztott képernyős módot, a fejlett értesítési rendszert és a feljavított játékélményt. Míg ezekről a Vulkan API gondoskodik, addig a finnek saját, Z-Launches szoftvere ráül az Androidra, a Nokia N1 táblagéphez hasonlóan. Emellett az is igen valószínű, hogy 3D Touch-szerű technológiát is támogat majd.
Nagyjából ennyit lehet most tudni az új modellekről; illetve, a Gizmodo China jelentése szerint a Qualcomm Snapdragon 820 lapkája dolgozik majd bennük. Szintén innen származik az az értesülés, hogy a nagyobb, drágább modell – szolgáltatóhoz kötöttség nélkül - valahol 500 dolláros áron válik elérhetővé.
Nokia-sztori dióhéjban
A csődközeli állapotot is megjárt Nokia 1960-tól kezdett tudatosan közeledni a telekommunikáció felé, és innentől kezdve az összes, nem ezzel a területtel összefüggő divíziót visszaépítették. A 80-as évekre elkészültek az első mobilkészülékek is, a tömeggyártás a digitális hálózatok elterjedésével, a 90-es években indult be igazán. A 1998-ra a Nokia eladta 100 milliomodik készülékét, és innentől kezdve hosszú évekig a piac legjelentősebb szereplője volt. A hanyatlás az első iPhone 2007-es megjelenésétől volt érzékelhető, mivel a cég nem tudta, vagy akarta lekövetni az érintőképernyő készülékek iránti igényeket.
A Nokia 5800 volt az első, teljes érintőképernyővel szerelt mobilja a Nokiának, ami csak 2008 végén került a piacra, de a lemaradás ekkorra tetemes volt. Az elavult Symbian leváltására is csak 2011-ben, az első windowsos mobil, a Lumia 800 bemutatásakor került sor. A Lumia sorozattal a Nokia jelentősége és piaci részesedése alaposan visszaesett, a sztori pedig végül azzal zárult, hogy a Microsoft 2013 szeptemberében bejelentette, hogy felvásárolja a Nokia mobilos részlegét.
Akkor egy rövid ideig úgy tűnt, hogy főleg Redmond járt jól az üzlettel. Az azóta eltelt idő egészen mást hozott, és a két cég közül a Nokia az, amelyik sokkal jobb állapotban várja, hogy újra beléphessen a ringbe. Utóbbi azóta egyébként főként a hálózati megoldásaira, illetve a térképüzletére koncentrált.
Az ötlettől az értékteremtésig – az üzleti réteg szerepe az adattudományi működésben
Az adattudomány valódi értéke ott válik láthatóvá, ahol az előrejelzések döntésekké, a döntések pedig mérhető üzleti eredményekké alakulnak. Ehhez azonban tudatos üzleti beágyazásra, mérési keretrendszerekre és következetes visszacsatolásra is szükség van.
EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!
Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.
2026.03.10. UP Rendezvénytér
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak