Több ponton is változik holnaptól a hazai infokommunikációs szabályozás. Mint arról korábban írtunk, húsz év után július 1-jétől az eddigi kék számok megszűnnek, de maguk a kiosztott számok a jövő év végéig még használhatók, de ingyenesen hívható zöld számként. (Az ország egész területéről helyi hívás díjáért hívható kék számokat 1997-ben vezették be. Távolsági hívás esetén a helyi és távolsági díjaszbás közötti különbözetet a hívott fél fizette.)

Kék számot egyébként idén január közepétől már nem is lehetett igényelni. A meglévőekre kiadott engedélyeket pedig 2017. év december 31-ével végleg vissza fogja vonni a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH). Erről a Hatóság 1/2016. (I. 15.) rendelete intézkedik. Holnaptól szintén ingyenes zöld számként hívhatóak a rövid számok közül a 14cd(e) felépítésűek, azaz a 14-gyel kezdődő négy- vagy ötjegyű számok.

Az NMHH a kék számok kivezetését a fogyasztói panaszok gyarapodásával indokolta: mint azt januári közleményében a Hatóság írta, a szolgáltatók sokszor a hívő félre hárították az osztott díjas hívás teljes díját.

Uniós szabályok az elektronikus aláírásban

Szintén holnaptól változik az e-aláírások szabályozása, ugyanis a 910/2014. számú uniós rendeletnek megfelelő hazai törvény lép hatályba, ezért a 2001-es elektronikus aláírásról szóló hazai törvényt az elektronikus ügyintézésről és a bizalmi szolgáltatásokról szóló 2015. évi CCXXII. törvény váltja fel. Az e-aláírási szolgáltatást nyújtó szolgáltatóknak azonban nem kell azonnal alkalmazniuk az új törvényt, mert az fél év átmenetet biztosít számukra. A fél éves türelmi idő azonban csak azokra a szolgáltatókra vonatkozik, melyek 2016. június 30-án az NMHH nyilvántartásában bejelentett szolgáltatóként szerepeltek, és nem jelentenek be új bizalmi szolgáltatást.

Az uniós rendelet, melynek célja a piac, a jogalkalmazás és a felügyelet szabályozásának egységesítése, bevezeti az ún. bizalmi szolgáltatások fogalmát. A 910/2014-es uniós rendelet ebben a körbe sorolja az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások mellett az elektronikus kézbesítési, a weboldal-tanúsítványokkal kapcsolatos és az elektronikus bélyegző szolgáltatások is. Az új hazai törvény szerint az NMHH vezeti majd a bizalmi szolgáltatásokról az uniónak megküldendő tagállami, ún. bizalmi listát az NMHH vezeti majd, és ellátja a szolgáltatások felügyeletét.

Az új szabályozás időszerű volt – írja közleményében az NMHH –, mert már kérhető az új típusú, elektronikus személyi igazolvány, amely tartalmazza többe között az elektronikus aláíráshoz szükséges adatokat is. A törvény révén már elektronikus formában is lehet tenni ún. "joghatást kiváltó nyilatkozatokat" (szerződéses ajánlat, teljesítésigazolását stb.). Magyarországon jelenleg többek között a Microsec, a NetLock, a NISZ, a Magyar Telekom Nyrt. nyújt valamilyen e-szolgáltatást. Jelenleg két hazai tanúsító szervezet van: a Hunguard Kft. és a Matrix Kft.

Év végétől ismét tudhatjuk, hogyan változik a távközlési piac

Utoljára kereken két éve, 2014 júniusáról adott ki a távközlési piacról az NMHH havi gyorsjelentést. A gyorsjelentések a szolgáltatók önkéntes és esetleges adatszolgáltatásán alapultak. Mostantól azonban az NMHH-nak joga lesz bekérni hírközléspiaci adatokat a szolgáltatóktól. Erre építve a Hatóság azt tervezi, hogy negyed- vagy féléves rendszerességgel közreadja a mobil és vezetékes, valamint a műsorterjesztési piac adatait, amihez részletes elemzést is készít piacról. Az első jelentés várhatóan az idei negyedik negyedévről készül el, és egyelőre csak a mobilpiac adatait fogja tartalmazni,de fokozatosan kiterjesztik a többi területre is.