A nyitottság, az innováció és a hálózatépítés jegyében folyik a munka az egy éve indult izgalmas tehetséggondozó program, a Magyar Junior Tempelton Fellow. A programot a Templeton World Charity Foundation finanszírozza, de társfinanszírozóként beszállt a European Social Fund és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a szakmai hátteret pedig a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége (MATEHETSZ) biztosította. A célokról tavaly ősszel a hazai tehetséggondozás motorja, Csermely Péter biokémikus-hálózatkutató beszélt lapunknak.

Az tényleges munka idén márciusban indult. 20 ezer pályázóból 315-en vehettek részt a személyre szabott tehetségfejlesztésben. A részvevők több száz programon vesznek részt. Az eredményekről a kívülállók is ízelítőt kapnak a Templeton Talk rendezvénysorozatból. Ezeken a fellow-k és meghívott előadók, mentorok adtak elő.

A három rendezvényen a fellow-k mellett előadott többek között Küllői Péter, a Mosoly Alapítvány és a Bátor Tábor alapítója, Klein Dávid hegymászó, Meskó Bertalan orvosi jövőkutató és Horgas Péter, díszlet- és jelmeztervező.

A tehetséget is meg kell tanulni

A sorozat záróeseményét Csermely Péter előadása nyitotta. alapozta meg a témát. Előadásának címe: Tehetség, bölcsesség, integritás, lélekfejlődés, karizma. Hogyan érjük el, hogyan segítenek ebben a hálózatok? Csermely hangsúlyozta: a tehetség sokféle lehet, de mindegyikben közös, hogy kell hozzá kreativitás. Ezzel kapcsolatban híres matematikus, Pioncarét, aki szerint a kreativitás olyan dolgok összekapcsolása, amelyek nagyon távol állnak egymástól. Más – talán költőibb megfogalmazásban: ahol a tér nagyon tág két gondolat struktúrája között, ott lehet eredetiséggel kitölteni az űrt.

A kreativitáshoz szükséges bizonyos képességek. Ilyen a nézőpontváltás képessége, hogy megláthassuk a régiben az újat, a szerepváltás képessége, hogy képesek legyünk konfliktusok feloldására. Emellett – ami már az együttműködés szükségességét hangsúlyozza – Csermely fontosnak érzi egy Csíkszentmihályi Mihály által leírt képességet: hogy valaki képes legyen új játékteret definiálni, és azt közössé tenni, megosztani. Erre épülnek például a startupok. Szükség van az innovatív gondolkodásra is, azaz az új feltalálásának képességére.

A kreativitás mellett fontos a szelekció is, ahogy a brainstormingoknál is két szakasz van: a szabad ötletelés után az ötletek rendezése következik, azaz az optimális ötletek kiválasztása.

Ehhez szorosan kapcsolódik a hálózatképzés. Ha új helyzet következik be, akkor a közösségek rendszerint addigi tudásukra építve zártabbá válnak. Pedig az ilyen helyzetekben kell új kapcsolatokat építeni, ahonnan új impulzusokat tudunk kapni a megoldáshoz. Ehhez hídszerepet felvállaló emberekre van szükség.

Ahogy a fellow-k látják

A fellow-k előadása hasonló tematika mentén haladt. A közgazdász Farkas Dezső egy gyerekek körében végzett kutatásának mutatta be néhány eredményét. Több mint 600 középiskolás diák megkérdezésével a siker mibenlétét kutatta. A legtöbben (44,5 százalék) sikerként a cél elérését jelölték meg. A második helyen a boldogság (17,1 százalék) került, majd a pénz (14,2 százalék).

Előadásának mondanivalója kapcsolódott Csermely Péter azon gondolatmenetéhez, melyben a kreatív hídszerepről beszélt. Ehhez ugyanis pozitív önértékelés, másokról megfogalmazott pozitív üzenetek kellenek, amelyek megteremtik a lehetőség a felénk irányuló pozitív visszajelzésekre. Ez pedig erősíti a pozitív önértékelést.

Bencsik Eszter egyetemi hallgató a biotechnológiáról, Pallai Károly irodalomtörténész, óceanista az akarat szerepéről beszélt. Az előadásokról készült videofelvételek a Templeton Program oldalán megtekinthetők.