A Linux Foundation vezetésével megalakult szövetségbe minden fontos szereplő beszállt.

Impozáns cégkör sorakozott fel a Linux Foundation égisze alatt tegnap megalakított Open Container Project mögött. Gyakorlatilag minden olyan cég beszállt, amely érdekelt abban, hogy a konténertechnológia körül egy virágzó ökoszisztéma alakuljon ki.

A projektbe a legtöbbet a Docker teszi, amelynek nyílt forráskódú konténertechnológiáját ma már kvázi szabványként alkalmazzák a gyártók: adja a konténerformátumát, a kódot és a specifikációt.

Konténer: egyértelmű siker

A konténertechnológia az elmúlt években az iparág egyik legsikeresebb kezdeményezése. Arra ad a hagyományos virtualizációnál sokkal rugalmasabb megoldást, hogy az alkalmazásokat a futtatási környezetükkel együtt lehessen egységben kezelni és gépek között mozgatni. Nem véletlen, hogy a Docker nyílt forráskódú megoldását szinte minden jelentősebb felhőszolgáltatás beépítette. Legutóbb, mint arról a Bitport is hírt adott, a Microsoft még egy lecsupaszított Windows Server kiadást is készített.

Bár a konténertechnológia egyre inkább egyet jelentett a Dockerrel, voltak más kísérletek is. Ott van például az LXC (Linux Container), melyet 2008-ban adtak ki először, és amelyből egyébként a Docker is sokat merített. Aztán a Canonical tavaly ősszel jelentette be az LXD-t, amit bár nem a Docker konkurensének, hanem kiegészítőjének szánt, akár egy új konténertechnológia alapja is lehetett volna.

Az Open Container Project tagjai

Amazon Web Services, Apcera, Cisco, CoreOS, Docker, EMC, Fujitsu, Goldman Sachs, Google, HP, Huawei, IBM, Intel, Joyent, Linux Foundation, Mesosphere, Microsoft, Pivotal, Rancher, Red Hat, VMWare

Alig egy hónappal a Canonical után jelentette be a CoreOS, hogy saját konténertechnológia fejlesztésbe kezd. A projekt kapott is némi iparági támogatást. Többek között a Google, a Red Hat és a VMware is támogatta. Azt azonban minden érdekelt elég gyorsan felismerte, hogy jellegéből adódóan több konténertechnológia egymás mellett élése nem segíti az ökoszisztéma erősödését. De ezek mellett több kisebb-nagyobb kísérlet is történt a Solaris Container 2004-es megjelenése óta a probléma megoldására.

Azt egyébként a CoreOS alapító-vezetője, Alex Polvi is elismeri, hogy a Docker jó kiindulási pont, mivel nagyon sokan alkalmazzák, és a széles iparági összefogás most azt is biztosítja, hogy semleges terepen mindenkinek megfelelő szabványt lehet alkotni, amelyben a CoreOS appc (App Container) technológiája is érvényesülhet.

A gyártófüggetlenség és az interoperabilitás magasabb szintje

Az iparági szövetség egy olyan konténerspecifikációt kíván létrehozni, amelyet nem kötnek mag magasabb szintű elemek, és nem kapcsolódik sem konkrét szállítóhoz, sem projekthez. A legfőbb cél, hogy a hordozhatóság lehető legmagasabb fokát biztosítsa, függetlenül operációs rendszertől, processzorarchitektúrától, hardveres infrastruktúrától stb. Fontos célkitűzés a rugalmasság, a biztonság (izoláció és titkosítás). A visszafelé való kompatibilitást is biztosítani kell.

A technikai, fejlesztői tapasztalatot főleg a CoreOS teszi a projektbe. A projekt technikai irányítói azonban a Docker libcontainer projektjén dolgozók közül kerülnek ki. Ebben a munkában a CoreOS, a Docker, a Red Hat és a Google szakértői vesznek részt, valamint mellettük még két független fejlesztő.

Cloud & big data

Exkluzív hazai kutatás: CIO-szerep újraírva

Milyen volt, milyen ma és milyen lesz egy jó informatikai vezető? Erre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem CITO kutatócsoportja és a Bitport együttműködésében készült kutatás. Dr. Fehér Péter egyetemi docens, kutatásvezető írása.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.