A tavalyi év nagy nyertese a Snapchat – már ami a kockázati befektetéseket illeti. December 31-én 485 millió dollárral szállt be a cégbe a Kleiner Perkins Caufield & Byers (KPCB) kockázati befektető társaság. A KPCB-nek óriási a portfóliója: az 1972-ben alapított társaság több mint 300 cégbe fektetett eddigi története során, amiből közel 30 végződött tőzsdére lépéssel és több mint 50-ből pedig felvásárlás révén szálltak ki.
Nem a Snapchat kaszálta a legnagyobbat
Bár a tavalyi év nagy befektetései között kiemelkedik a Snapchat közel félmilliárdos tőkeinjekciója – ez több, mint amivel például a Google Ventures egész évben gazdálkodik. Mégis csupán a harmadik legnagyobb kockázati tőkebefektetés volt tavaly a Dow Jones VentureSource kimutatásai szerint, amely visszamenőleg 1992-ig rendelkezik adatokkal a kockázati befektetésekről.
A Wall Street Journal cikke szerint (amelyben a Dow Jones VentureSource listáját is közlik az elmúlt több mint két évtized legnagyobb befektetéseiről) a kockázati tőkepiac megélénkült tavaly, és főleg a technológiai cégek iránti érdeklődés nőtt meg. Emögött többek között az áll, hogy a különféle alapítványok és nyugdíjalapok egyre több pénzt tesznek a kockázati befektető társaságokba, nagyobb megtérülést remélve. Valószínűleg megihlette őket a WhatsApp rekordösszegű felvásárlása.
A Dow Jones VentureSource adatai szerint tavaly több mint 140 olyan technológiai cég volt az Egyesült Államokban, amelybe egy körben több mint 50 millió dollárt fektettek.
A legérdekesebb persze az ezekben a sztorikban, hogy itt olyan cégek nőnek óriásira – gyűjtenek hatalmas felhasználói bázist, és növelik az egekig az értéküket –, melyek nem mindig termelnek pénzt. Erre épp a fent említett Snapchat a legjobb példa, amelyet bár 10 milliárdra taksának, a bevételi oldalon egyelőre vajmi keveset tud felmutatni.
A legnagyobb kockázati befektetések 1992. óta
Cég | Befektetés | Befektetés éve |
---|---|---|
1,5 milliárd USD | 2011 | |
Uber | 1,2 milliárd USD | 2014 |
Clearwire | 900 millió USD | 2006 |
Western Integrated | 889 millió USD | 1999 |
Magic Leap | 542 millió USD | 2014 |
Beats Electronic | 500 millió USD | 2013 |
Zhone Technologies | 500 millió USD | 1999 |
Zynga | 490 millió USD | 2011 |
Snapchat | 486 millió USD | 2014 |
Airbnb | 475 millió USD | 2014 |
Forrás: Dow Jones VentureSource
Egyesek talán épp ezért kongatnak vészharangot: a tőkebőség túlságosan felértékeli a cégeket, túl gyors növekedésre serkenti őket, ami hosszú távon visszaüthet. Ugyanakkor vannak más vélemények is.
A KPCB neves elemzője, Mary Meeker szerint (lásd Nem pukkan az IT-lufi című cikkünket) bár vannak megkérdőjelezhetően nagy vállalatértékelés is a szektorban, még messze vagyunk az ezredfordulós dotcom lufi előtti időszak őrületétől. Ugyanis az ezredforduló környékén minden szempontból nagyobb volt a pezsgés: nagyságrendileg több cég lépett tőzsdére évről évre, mint például az elmúlt egy-két évben, és az iparágba áradó kockázati tőke is többszöröse volt a jelenleginek. Ugyanakkor a fenti táblázatból is jól látszik, hogy a befektetések nagyságrendje egy-egy cég esetében igencsak megnőtt. A Dow Jones VentureSource listájának első tíz helyezettjének többsége az elmúlt három évben kapta a rekordnagyságú kockázati tőkét.
A magyar helyzet: kis pénzből nagyra nőni
A hazai startupok sztárja – bfektetési szempontból is – egyelőre kétségtelenül a Prezi, már amennyiben még magyar cégnek tekinthető. A prezentációs eszközt fejlesztő cég tavaly novemberben kapott két forrásból összesen 57 millió dollárt elsősorban a globális növekedés gyorsításához, azaz a felhasználók számának növeléséhez és felvásárlásokhoz.
A másik magyar sztárcég, a Ustream szintén jól áll, bár legutóbb 2010-ben fektettek a cégbe. Eddig összesen 60 millió dollár kockázati tőke érkezett öt körben az interaktív boradcast platformot fejlesztő céghez. Legutóbb 2010-ben kaptak 46 milliót. A harmadik sztárcég, a LogMeIn viszont 2009. óta a NASDAQ-on küzd.
Idén csatlakozott a nagyokhoz a Balabit is, amely 8 millió dollárt kapott egy angol kockázati befektető társaságtól, de ez csak az első körös befektetés a cégbe. Magyar és uniós pénzekből menne az amerikai piacra a Mobilengine, amely 740 millió forintot (kb. 2,7 millió dollár) kapott kockázati alapoktól tavaly augusztusban. Szintén az amerikai piac meghódítását tűzte ki célul a Maven7 cég. A cég, melynek egyik alapítója a neves bostoni hálózatkutató, Barabási Albert-László, tavaly 170 millió forintot (mintegy 630 ezer dollár) kapott a bővülésre.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak