Szilveszteri ajándékként 485 millió dollárt fektettek a már tavaly augusztus végén 10 milliárdra értékelt cégbe.

A tavalyi év nagy nyertese a Snapchat – már ami a kockázati befektetéseket illeti. December 31-én 485 millió dollárral szállt be a cégbe a Kleiner Perkins Caufield & Byers (KPCB) kockázati befektető társaság. A KPCB-nek óriási a portfóliója: az 1972-ben alapított társaság több mint 300 cégbe fektetett eddigi története során, amiből közel 30 végződött tőzsdére lépéssel és több mint 50-ből pedig felvásárlás révén szálltak ki.

Nem a Snapchat kaszálta a legnagyobbat

Bár a tavalyi év nagy befektetései között kiemelkedik a Snapchat közel félmilliárdos tőkeinjekciója – ez több, mint amivel például a Google Ventures egész évben gazdálkodik. Mégis csupán a harmadik legnagyobb kockázati tőkebefektetés volt tavaly a Dow Jones VentureSource kimutatásai szerint, amely visszamenőleg 1992-ig rendelkezik adatokkal a kockázati befektetésekről.

A Wall Street Journal cikke szerint (amelyben a Dow Jones VentureSource listáját is közlik az elmúlt több mint két évtized legnagyobb befektetéseiről) a kockázati tőkepiac megélénkült tavaly, és főleg a technológiai cégek iránti érdeklődés nőtt meg. Emögött többek között az áll, hogy a különféle alapítványok és nyugdíjalapok egyre több pénzt tesznek a kockázati befektető társaságokba, nagyobb megtérülést remélve. Valószínűleg megihlette őket a WhatsApp rekordösszegű felvásárlása.

A Dow Jones VentureSource adatai szerint tavaly több mint 140 olyan technológiai cég volt az Egyesült Államokban, amelybe egy körben több mint 50 millió dollárt fektettek.

A legérdekesebb persze az ezekben a sztorikban, hogy itt olyan cégek nőnek óriásira – gyűjtenek hatalmas felhasználói bázist, és növelik az egekig az értéküket –, melyek nem mindig termelnek pénzt. Erre épp a fent említett Snapchat a legjobb példa, amelyet bár 10 milliárdra taksának, a bevételi oldalon egyelőre vajmi keveset tud felmutatni.

A legnagyobb kockázati befektetések 1992. óta

Cég Befektetés Befektetés éve
Facebook 1,5 milliárd USD 2011
Uber 1,2 milliárd USD 2014
Clearwire 900 millió USD 2006
Western Integrated 889 millió USD 1999
Magic Leap 542 millió USD 2014
Beats Electronic 500 millió USD 2013
Zhone Technologies 500 millió USD 1999
Zynga 490 millió USD 2011
Snapchat 486 millió USD 2014
Airbnb 475 millió USD 2014

Forrás:  Dow Jones VentureSource

Egyesek talán épp ezért kongatnak vészharangot: a tőkebőség túlságosan felértékeli a cégeket, túl gyors növekedésre serkenti őket, ami hosszú távon visszaüthet. Ugyanakkor vannak más vélemények is.

A KPCB neves elemzője, Mary Meeker szerint (lásd Nem pukkan az IT-lufi című cikkünket) bár vannak megkérdőjelezhetően nagy vállalatértékelés is a szektorban, még messze vagyunk az ezredfordulós dotcom lufi előtti időszak őrületétől. Ugyanis az ezredforduló környékén minden szempontból nagyobb volt a pezsgés: nagyságrendileg több cég lépett tőzsdére évről évre, mint például az elmúlt egy-két évben, és az iparágba áradó kockázati tőke is többszöröse volt a jelenleginek. Ugyanakkor a fenti táblázatból is jól látszik, hogy a befektetések nagyságrendje egy-egy cég esetében igencsak megnőtt. A  Dow Jones VentureSource listájának első tíz helyezettjének többsége az elmúlt három évben kapta a rekordnagyságú kockázati tőkét.

A magyar helyzet: kis pénzből nagyra nőni

A hazai startupok sztárja – bfektetési szempontból is – egyelőre kétségtelenül a Prezi, már amennyiben még magyar cégnek tekinthető. A prezentációs eszközt fejlesztő cég tavaly novemberben kapott két forrásból összesen 57 millió dollárt elsősorban a globális növekedés gyorsításához, azaz a felhasználók számának növeléséhez és felvásárlásokhoz.

A másik magyar sztárcég, a Ustream szintén jól áll, bár legutóbb 2010-ben fektettek a cégbe. Eddig összesen 60 millió dollár kockázati tőke érkezett öt körben az interaktív boradcast platformot fejlesztő céghez. Legutóbb 2010-ben kaptak 46 milliót. A harmadik sztárcég, a LogMeIn viszont 2009. óta a NASDAQ-on küzd.

Idén csatlakozott a nagyokhoz a Balabit is, amely 8 millió dollárt kapott egy angol kockázati befektető társaságtól, de ez csak az első körös befektetés a cégbe. Magyar és uniós pénzekből menne az amerikai piacra a Mobilengine, amely 740 millió forintot (kb. 2,7 millió dollár) kapott kockázati alapoktól tavaly augusztusban. Szintén az amerikai piac meghódítását tűzte ki célul a Maven7 cég. A cég, melynek egyik alapítója a neves bostoni hálózatkutató, Barabási Albert-László, tavaly 170 millió forintot (mintegy 630 ezer dollár) kapott a bővülésre.

Piaci hírek

MI-vezérelt embermosógép készül Japánban

A pilótafülkére emlékeztető szerkezet gyors mosó-szárító programot és teljes felfrissülést ígér a felhasználóknak.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.