Egy hete adta ki az IBM a negyedéves üzleti eredményét, ami – bár az elemzői várakozásokat felülmúlta – ismét gyászos számokat tartalmazott. Az eredmények a tőzsdei árfolyam esése mellett más hatással is jártak: folyamatosan a tizenegyedik veszteséges negyedévét zárta a cég. Nem véletlen, hogy ismét népszerű topik lett az IBM jövője.

A közzététel után két nappal megjelent a Forbes oldalán egy cikk, amiben Robert X. Cringely (valódi nevén Mark Stephens) arról írt, hogy a gyenge eredmények hatására a cég vezetése fel kívánja gyorsítani a cég átalakítását, és nagy tömegű elbocsátásokat terveznek az Egyesült Államokban, de világszerte a leányvállalataiknál is. Cringely szerint az átalakítás a vállalat gyakorlatilag minden negyedik alkalmazottját érinti valamilyen módon.

Részsikerek már vannak...

De miből következtethetett a brutális leépítésre a Forbes szerzője? A kellemetlen tény az, hogy a felhőhöz köthető üzleteket leszámítva szinte minden területen mínuszokat volt kénytelen elkönyvelni a Nagy Kék. A 2013-as negyedik negyedév 27,4 milliárdos bevételéhez képest 2014 utolsó három hónapjában csupán 24,1 milliárd dollárt kasszíroztak, ami közel 12 százalékos visszaesés. Ez még akkor sem túl fényes eredmény, ha az árfolyamhatást kiszűrik.

A nettó profit is hasonló mértékben, 11,1 százalékkal csökkent. A csökkenő eredmények részben a cég karcsúsításával (például a chipgyártás és az x86-os üzletág eladásával) függnek össze. De csökkent a hardver üzletág és a mainframe-ekből származó bevétel – ez utóbbi visszaesése összefügghet azzal, hogy az ügyfelek megvárták beruházásaikkal új közelmúltban bemutatott új szervergenerációt. Egyedüli pozitívum a Global Technology Services üzletág, amely ha szerény mértékben is (2 százalék), de tudott bővülni.

Bár a cég vezetése próbálta a pozitívumokra helyezni a hangsúlyt, az látható, hogy egyelőre nem hoz látványos áttörést az a két stratégiai irány, amit az IBM elsődlegesnek jelölt meg: a Watsonra alapozott mesterséges intelligencia és BI-szolgáltatások, valamint a felhő. Annak ellenére nem, hogy IBM a bevételeinek már a 27 százaléka származik ebből a két szegmensből, és az ezekből származó bevételek 16 százalékkal bővültek.

Összehasonlításképpen: az arccal a felhő felé programját meghirdető Oracle-nak a tavaly novemberben zárt negyedévében SaaS- és PaaS-bevételei 41 százalékkal, az IaaS-bevételei pedig 62 százalékkal bővültek. Így ezek összességében az 5 (!) százalékát adják a cég negyedéves összbevételeinek. A szintén felhősödő SAP a december 31-ével zárul negyedévben 68 százalékkal több bevételre tett szert cloud-előfizetésekből és -támogatásból, mint 2013 hasonló időszakában. Így ennek a szegmensnek a részesedése elérte a vállalat negyedéves összbevételeinek 6,5 százalékát.

A leépítések nem visznem előre

Cringely cikkében úgy fogalmaz, hogy az IBM eddigi történetének legnagyobb szerkezetátalakítása nem csak a mostani eredményekhez köthető. A reorganizációs tervekről már tavaly karácson előtt lehetett hallani.

A Forbes szerzője sarkosan fogalmaz a terv hasznosságát illetően, Szerinte annak egyetlen célja, hogy rövid távon – értsd: néhány negyedévig – javítsa az IBM pénzügyi mutatóit. Távlatilag azonban káros, mert egy olyan folyamatot indukál majd, melynek során az IBM egyre kevésbé tudja kiszolgálni az ügyfeleit, akik elégedetlenek lesznek, és el is pártolnak tőle. Szóval ezzel egy lefelé menő spirálba kerül a vállalat.

Az IBM cáfol

A Nagy Kéknek jelen állás szerint mintegy 431 ezer alkalmazottja van világszerte – ez a 2013. év végi adat, a tavalyi létszámot még nem közölte a cég. Ha igaz lenne a Cringely állítása, az több mint százezer ember elbocsátását jelentené. Nem véletlen, hogy Forbes cikkét néhány nappal később az IBM nyilatkozatban cáfolta. A Reutersnek eljuttatott közlemény szerint a vállalat nem cáfolja kategorikusan a Forbes oldalán megjelent állításokat, de felhívja a figyelmet azok pontatlanságára.

Az IBM szerint Robert X. Cringely állításai nevetségesek. Az állításból mindössze annyi igaz, hogy a negyedik negyedéves pénzügyi beszámoló konferenciahívásán Martin Schroeter pénzügyi igazgató beszélt arról, hogy 580 millió dollárt fordítanak a cég átszervezésére. Schroeter ugyanakkor a Wall Street Journal kérdésére azt mondta, idén nem várható olyan mértékű szerkezetátalakítás, mint tavaly. Egy a Reutersnek nyilatkozó elemző szerint az IBM az elmúlt hét évben évente 450 millió és 1,5 milliárd dollár között költött átszervezésekre. Ezek az átalakítások minden esetben több ezer embert érintettek, legkevesebb 6500-at, a csúcs pedig 21500 volt. Ugyanakkor az alkalmazotti létszám az elmúlt három évben nem változott lényegesen: 2012-ben 434 ezren dolgoztak a vállalatnál 2013. végi 431 ezerrel szemben.

Cringely: levelek bizonyítják

Cringely azonban továbbra is kitart amellett, hogy a Nagy Kék minden eddiginél nagyobb leépítésre készül. Szerinte nagyon sok módja van annak, hogy csökkentsék az alkalmazottak számát. Közöl is egy IBM-dolgozótól kapott levelet, melyben azt taglalják, hogy a létszámcsökkentés hivatalos formái mellett milyen "kevésbé hivatalos" formákat tud használni egy cég. Például a dolgozói értékelés is eszköze lehet ennek. Az IBM-nél az ún. balanced scorecard módszer egy helyi változatát használják. És ha valaki ebben rossz osztályzatot kap a munkájára, akkor gyakorlatilag próbaidős munkavállalóvá válik, aki következmények nélkül elbocsátható. De a közölt levél szerint az x86-os üzletág eladása is lehetőséget adott arra az IBM-nek, hogy megszabaduljon emberektől, olyanoktól is, akik soha nem dolgoztak az x86-os részlegnél.

A Forbes cikkének szerzője megismételte azon vélekedését, hogy március 1-jétől így vagy úgy, de sokkal kevesebb alkalmazott fog fizetést kapni az IBM-től, mint addig.

Bár egy a Reuters által idézett szakértő legalábbis rejtélyesnek véli a Forbes információit, kétségtelen, nem ez lenne az első alkalom, amikor az IBM legalábbis bizonytalan terepre téved az alkalmazottait illetően. Mint arról a Bitport is hírt adott, tavaly ősszel egy érdekes továbbképzési programot vezetett be az IBM a Global Technology Services részlegnél. Kötelező képzést írtak elő a dolgozóknak, ám a képzés idejére csupán a fizetésük 90 százalékát fizették. Akkor olyan elmélet is volt, hogy a cél, hogy az intézkedéssel elégedetlen dolgozók maguktól felmondjanak.

Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy Mark Stephens, alias Robert X. Cringely nem feltétlenül a tényszerűségéről ismert. Stephens-Cringely, aki az InfoWorld állandó szerzője, de több-kevesebb rendszerességgel publikál más lapokban, például a Forbesban és a The New York Timesban is, szeret provokálni, nagyot mondani. Ugyanakkor meglátásai nem egyszer mégis beigazolódnak.