A digitális kommunikáció megjelenése óta tart a vita, mennyit láthatnak, hallhatnak ebből a hatóságok. A végponti titkosítások – mint amit például a Skype használ – elterjedésével egyre nehezebb dolguk van a nyomozószerveknek, gyakran kénytelenek a célpont elektronikus eszközének feltöréséhez folyamodniuk, ha információkat akarnak szerezni. Ez azonban korántsem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek a filmekben látszik.

Nem szívesen állnak kötélnek a techcégek

Christopher Wray, az FBI igazgatója maga árulta el, hogy az elmúlt 11 hónap során az összes, megcélzott mobil eszköznek több mint a felével – nagyjából 6900 készülékkel – nem boldogultak a szövetségiek. A rendőri vezetők nemzetközi társasága (International Association of Chiefs of Police) által tartott philadelphiai konferencián hangzott el a fenti állítás.

Wray szerint ez hatalmas probléma, mivel gyakorlatilag az összes bűnügyi nyomozástípust hátráltatja. Elmondása értelmében a tudatmódosító szerekkel való visszaélési ügyekben, embercsempészési, terrorelhárítási, kémelhárítási, szervezett bűnözési és gyermekek sérelmére elkövetett bűnesetek kapcsán ütköztek falakba a sikertelen telefonfeltörési kísérletek miatt.

Régóta fennálló probléma ez; a bűnüldöző szervek jó ideje panaszkodnak arra, hogy még akkor sem garantált a szükséges információhoz való jutás, ha már érvényes bírói végzéssel akarják megszerezni azokat. Az IT-cégek jelentős része ugyanis ellenáll a hatóságok (különösen a magyarok) kíváncsiságának, ügyfeleik digitális magánszférájának védelmére hivatkozva többnyire megtagadják a kívánt adatok kiadását.

Még ha ezt a felhasználók kétkedve is fogadják...

Meg kell találni az egyensúlyt

A jelenség tavaly tavasszal került rivaldafénybe, amikor az FBI egy terrorcselekmény elkövetőjéhez tartozó iPhone-t szeretett volna feltörni, amihez az Apple segítségét kérte. Tim Cook azonban egyértelművé tette, hogy habár minden lehetséges segítséget megad az ügyhöz, de a konkrét kérést nem teljesítik. Végül bírósági ügy lett a dologból, ami csak azért nem futott ki, mert az FBI új utakat keresett és talált.

Az USA Igazságügyi Minisztériuma Donald Trump hatalomra jutását követően határozottabb hangot ütött meg a témában. Akkor sokan azt várták, hogy változni fog a jelenlegi felállás, de nemrég a helyettes főügyész nyilatkozata már irányváltásról tanúskodott. Rod Rosenstein szerint meg kell találni az egyensúlyt a személyes szférát védő titkosítások és a tömegek biztonságának fenntartására törekvés között.

Visszatérve az FBI igazgatója által elmondottakhoz. Wray szerint egyre nő azoknak a fenyegetéseknek a száma, amivel az ügynökség kénytelen szembenézni. Ráadásul gyakran összetett és változó problémákról van szó; nem csupán a terroristák, hanem például az országon belül felbukkanó szélsőségesek is fejtörést okoznak.

Éppen ezért az igazgató amellett érvelt, hogy ha az amerikai Kongresszus nem cselekszik és nem újítja meg a jelenlegi megfigyelési törvényt az év végéig, akkor egy potenciális "vakfolt" fogja nehezíteni az FBI munkáját. Jelenleg az amerikai hatóságoknak bizonyos feltételekkel joguk van nem amerikai állampolgárok megfigyelésére az ország határain kívül is. Ha azonban az év végén hatályát veszti az ezt szabályozó Foreign Intelligence Surveillance Act nevű amerikai törvény, akkor az Wray szerint megnehezíti az USA nemzetbiztonságának védelmét.