A környezetvédelem zászlaját ma már szinte kötelező magasan lengetnie minden magára valamit is adó nagyvállalatnak. Az Apple sem akar lemaradni a sajnos jobbára PR-versenynek tekinthető műfajban, amit frissen kiadott éves környezetvédelmi jelentésével igyekszik alátámasztani.
Egy robot nem csinál (zöld) nyarat
A témában erős fegyverként funkcionál az a néhány héttel ezelőtt bemutatott robot, amelyiket kifejezetten a régi telefonok szétszedésére fejlesztettek ki. A Liam névre keresztelt automata rendszer 11 másodpercenként szedi apró darabokra a készüléket. A folyamat során többek között aluminium, réz, ón, ezüst és arany válik újra felhasználhatóvá. Liam egyelőre csak az iPhone6-okkal tud megbirkózni, de tervben van eszköztárának kiépítése.
Bármennyire is ügyes és gyors azonban a rendszer, ez csak egy nagyon kicsi cseppet jelent az elavult informatikai eszközök szeméttengerében. Ha megállás nélkül működik a szétszerelés, akkor sem éri el a 3 milliót az éves mennyiség. Ez ugyan soknak tűnhet, de az Apple tavaly már több mint 230 millió mobilt adott el, amelyek előbb-utóbb a kukákban végzik.
Egyelőre egyetlen ilyen egység üzemel az USA-ban, valamint a jövőben létrejöhet egy másik Európában. Ezzel a környezetvédőknek az a baja, hogy a legtöbb készülék végül Afrikában és Ázsiában köt ki, így pontosan azokon a területeken nincs meg az eszköztár a gyors és jó hatásfokú szétszerelésre, ahol a legnagyobb szükség lenne rá.
További probléma, hogy az Apple ugyan működtett készülékleadást ösztönző programokat, ám az esetek többségében a veterán telefonokat független feldolgozó üzemekben, erre specializálódott vállalkozásoknál szerelik szét. A kritikusok éppen ezért nem tudnak felhőtlenül örülni a Liam bejelentésének. Szerintük azzal sokkal többet tehetne a Föld megóvásáért a cég, ha készülékeit az újrahasznosítás szempontjából könnyebben feldolgozhatónak tervezné.
Kész aranybánya
A hivatkozott éves jelentésből rengeteg érdekes adat derül ki. 2015-ben például 40 ezer tonna e-hulladékot dolgoztak fel az Apple-nél vagy dedikált partnereinél. Hogy ez az összes legyártott termékhez (számítógépek, telefonok, táblagépek stb.) hogy aránylik, arról sajnos nincs pontos képünk. A cég ugyanis egy ügyes húzással a hét évvel ezelőtti gyártási mennyiséghez viszonyított (amihez képest egyébként bő 70%-os a feldolgozottsági arány). Annyiben persze érthető a multba révedés, hogy a méregdrága termékek általában valóban nem 1-2 év alatt kerülnek a szemétdombra.
Tavaly a fenti mennyiségből összesen közel 28 ezer tonnányi újrahasznosításra alkalmas anyagot nyertek ki. A lista élén az acél (10 500 tonna), az alumínium (6000 tonna) és az üveg áll (5500 tonna), de a feldolgozást követően az Apple-nél szép magas tornyokba rendezhetnénk az ezüst- és aranytömböket is. Előbbiből 3 tonnát, utóbbiból szinte grammra pontosan 1 tonnát termelt az újrahasznosítás. Érdekességképpen: az egy tonnányi arany önmagában 40 millió dollárt ér az aktuális árfolyamon számolva. Azaz a környezetvédelmi programok költségével szemben ellentételezésként nem csak a cég hírnevének öregbítése állhat, hanem egészen kézzel fogható, pénzre váltható előnyök is.
Biztonságos M2M kommunikáció nagyvállalti környezetben a Balasystól
A megnövekedett támadások miatt az API-k biztonsága erősen szabályozott és folyamatosan auditált terület, amelynek védelme a gépi kommunikáció (M2M) biztonságossá tételén múlik.
CIO KUTATÁS
TECHNOLÓGIÁK ÉS/VAGY KOMPETENCIÁK?
Az Ön véleményére is számítunk a Corvinus Egyetem Adatelemzés és Informatika Intézetével közös kutatásunkban »
Kérjük, segítse munkánkat egy 10-15 perces kérdőív megválaszolásával!
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak