Az európai digitális piac megóvásával indokolják azt a határozattervezet, amely burkoltan ugyan, de a Google ellen irányul. Egyenesen azt javasolja az Európa Tanácsnak, hogy tegyen lépéseket a Google több vállalatra darabolásáért. A tervezet már eljutott Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztoshoz.

Kellenek a tiszteletkörök

A Wall Street Journal által közölt szöveg hosszasan értekezik arról, hogy az egységes digitális gazdaság kulcsszerepet játszik abban, hogy Európa kilábaljon a válságból. Merthogy ez a leginnovatívabb ágazat, növeli a versenyképességet, segíti a fogyasztás felpörgetését is (e-kereskedelem). De nem csak az uniós polgároknak, hanem a tagállamok szervezeteinek is fontos ez a terület, mivel megkönnyíti az adminisztratív feladatok ellátását, illetve a gazdasági szereplők ellenőrzést.

De nemcsak gazdasági szerepe van. A tervezet kitér arra is, hogy a digitalizáció elterjedésének napi politikai és kulturális hatásaival is kell számolni, ami még inkább megköveteli a hozzáférés általánossá tételét.

A Bizottság teendői, ahogy a képviselők elképzelik

A javaslat szövege szerint az Európa Bizottságnak elsősorban az lenne a feladata, hogy szigorúan érvényre juttatni azokat a jelenleg is érvényben lévő szabályokat, amelyeket az egységes digitális piac érdekében már elfogadtak. Valamint párhuzamosan arra kell törekednie, hogy Európa versenyképessége és ellenálló képessége is növekedjen a globális versenyben.

Ebbe az is beletartozik, hogy őrködni kell az EU belső piacán a verseny szabadsága fölött, azaz meg kell akadályoznia, hogy bármilyen téren túlzott piaci koncentráció jöhessen létre. A szöveg még beszél a hálózatsemlegességről is mint fontos értékről, melynek szellemében minden internetes forgalmat egyenlő módon kell kezelni, függetlenül a küldőtől, a fogadótól, típusától, tartalmától stb.

A tervezet különösen fontos szerepet tulajdonít digitális gazdaságban a netes keresőmotoroknak. A piaci versenyben ugyanis az esélyegyenlőség egyik fontos kritériuma, hogy az információgyűjtés egyik legfőbb forrása, a keresés ne legyen diszkriminatív. Ehhez a keresőmotoroknak garantálniuk kellene a teljes átláthatóságot. Ezért azt javasolják, hogy a Bizottság vizsgálja meg, hogy a keresőmotorokat fejlesztő cégek esetében hogyan lehetne szétválasztani a keresést az egyéb gazdasági tevékenységüktől. Ezt ugyanis az egyik lehetséges hosszú távú megoldásnak tartja a tervezet szövege.

Ezt a Google-re szabták

Bár a szöveg még csak nem is utal rá, ez a kitétel egyértelműen a Google ellen született. A Google a keresőmotorok piacán szinte az egész világon piacvezető. Kivétel a kínai piac, ahonnan a cég négy éve kivonult: ott a kínai keresőmotorok (Baidu, 360 Search, Soguo Searc) mögött elenyésző a részesedése, mindössze 2,8 százalék.

Európában viszont nem hogy piacvezető, de – leszámítva az orosz piacot, ahol 49 százalék a részesedése, de a Yandex még mindig erősen szorongatja a 42 százalékos részesedéséve –, gyakorlatilag konkurens nélkül birtokolja a keresőpiacot (lásd a grafikont). Ez talán még önmagában nem is lenne szálka az európai, különösen a német uniós honatyák szemében, ha az amerikai keresőóriás – kihasználva a keresőpiaci pozícióit – nem törne be minden internetes üzleti szegmensbe, legyen az felhőszolgáltatás, e-kereskedelem vagy bármi más.

Egyesek úgy vélik, igazból itt egyáltalán nem a fogyasztók védelméről van szó, bár a tervezet szövege úton-útfélen erre hivatkozik. Sokkal inkább arról, hogy a Google európai konkurensei próbálnak jogi eszközökkel fogást találni a nagy ellenfélen. Amúgy volt máűr példa arra, hogy kormányzati döntés nyomán kellett feldarabolni egy monopolheléyzetben lévő vállalatot: 1984-ben az AT&T telefontársaságot darabolták fel nyolc regionális szolgáltatóra, hogy ismét meginduljon a verseny. Ugyanakkor sokan úgy vélik, a keresőpiacon van verseny, ráadásul a felhasználóknak van bőséggel legetőségük választani az egyes keresőmotorok között.

Jól példázza a helyzet a Mozilla közelmúltbeli döntése: a Google helyett régiónként más és más lesz az alapértelmezett kereső a Firefoxban: a világ nagy részén a Yahoo!, Oroszországban azonban a Yandex, Kínában pedig a Baidu. De továbbra is a felhasználó választ, azaz ha nagyon ragaszkodik a Google-höz, pár kattintással visszateheti alapértelmezett keresőnek.