Facebookos bejegyzésben örvendezett a Netflix első számú embere annak, hogy első ízben sikerült előfizetésekből több bevételt elérniük, mint a nagy rivális HBO-nak. Reed Hastings ugyanakkor korrekten azt is hozzátette, a profitszint tekintetében még van mit javítaniuk.

Mérföldkövecske

Az elsősorban online tévészolgáltatásokban érdekelt Netflix az idei második negyedévben 1146 millió dollárt keresett az előfizetéseken, ami néhány millióval, de valóban több, mint az HBO ugyanezen időszak alatt elért forgalma. A két cég teljes árbevétele is ugyanezt a szoros versenyfutást jelzi: a Netflix 1,43, az HBO 1,42 milliárdot jelentett. Nem véletlenül tért ki külön a profitra Hastings, hiszen az üzleti eredmény szintjén cége csak szűk 130 millió dollárt tud felmutatni, szemben a versenytárs 548 milliós nyereségével. Talán éppen ez utóbbi miatt nevezte mindössze kisebb mérföldkőnek a mostani eredményeket.

A visszafogott fogalmazás ellenére a Netflix teljesítménye komoly sikernek tekinthető, és jól mutatja, miként képes a technológiai fejlődés teljesen átalakítani egyes iparágakat. Az 1997-ben alapított, kezdetben DVD-k kiszállításában utazó vállalat mára valóban egy súlycsoportba került a kábeltelevíziózás legmeghatározóbb szereplőjével. Az idő pedig a Netflixnek dolgozik, hiszen a nemzetközi terjeszkedést csak néhány éve kezdték meg.

Amerika kipipálva, jöhet Európa!

Az online videotékaként üzemelő szolgáltatásnak alapvető érdekévé vált az intenzív bővülés, hiszen az USA-ban már nagyon nehéz új előfizetőket toborozni. A cég 2010 őszén kezdte meg a nemzetközi terjeszkedést: a kanadai indulást aztán gyorsan követte sok más, elsősorban közép- és dél-amerikai ország. Az európai hódító hadjárat 2012 januárjában Angliában és Írországban indult, majd az év második felében Skandinávia lakói kaptak lehetőséget a fix havidíjért korlátlanul igénybe vehető, streamelt, reklámmentes videózásra. A tengernyi sorozatot és egész estés mozit tartalmazó kínálat tavaly szeptemberben már a hollandok számára is elérhetővé vált 8 euróért. Idén májusban megerősítették a kontinensünk "elfoglalását" célzó további törekvéseket: az újabb körre Németország, Ausztria, Svájc, Franciaország, Belgium és Luxemburg az esélyes, ám egyes pletykák szerint a bulgáriai indulás is a küszöbön áll. Ez utóbbi számunkra érdekes lehet, hiszen Bulgária mind nyelve, mind lélekszáma miatt Magyarországhoz hasonló piacot jelent. 

Az európai piaci terjeszkedés ugyanakkor nem problémamentes. Egyrészt a nyelvi akadályok miatt, hiszen míg az Egyesült-Királyságba vagy az angolul köztudottan jól beszélő skandináv lakosság számára könnyű bevezetni a már meglévő tartalmakat, addig Franciaország és Olaszország meghódítása lényegesen nagyobb erőfeszítést, azaz helyi tartalmakat, szinkronizálást stb. igényel. A másik gondot az egyes régiókban már jelenlévő konkurencia jelentheti. Szinte minden nagyobb európai országban van már kiépített bázisa hasonló szolgáltatónak, ami értelemszerűen megnehezíti a Netflix invázióját.