A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) szeptember utolsó hétfőjén jelentette be a most zárult mobiltender nyerteseit. A mobil szélessáv országos terjedését felgyorsító szabad frekvenciák jelentős része gazdára talált, ráadásul a meghirdetett minimálisan elvárt díjaknál magasabb összegért. A tender új szereplőt is hozott a piacra, a magyarországi portfólióját eddig a kábeles és műholdas technológiára építő romániai hátterű Digi is eredményesen szállt be a versenybe, és ha szerény mértékben is – 10 MHz-nyi spektrummal –, de a jövőben ott lehet a hazai mobilszolgáltatók között.

A Digi most jobban vigyázott

A mostani tenderre a szakmai közvélemény alapvetően a három meglévő mobilszolgáltató jelentkezését várta, miután a 2011-12-es pályázat kudarca után az állam – talán végleg – letett arról, hogy saját szolgáltatója legyen. Egy ideig olyan hírek is jártak, hogy a szélessávhoz szükséges frekvenciákból a korábbi pályázatokon bespájzoló Telenor nem is indul el, de végül mégiscsak beadta a pályázatát.

A csomagokra érkezett ajánlatok

(Forrás: NMHH)

Némi meglepetést a negyedik jelentkező, a romániai hátterű Digi Távközlési Kft. megjelenése okozhatott, de csak kis mértékűt, mivel a távközlési cég korábban már többször is próbált mobilfrekvenciát vásárolni. Indult az eggyel korábbi tenderen is, de hatósági díjtartozása miatt akkor kizárta magát a tényleges megmérettetésből.

Szakértők szerint a Magyar Telekomnak és a Diginek volt a legnagyobb szüksége újabb frekvenciákra. Az előbbinek az intenzív újgenerációs fejlesztések miatt, az utóbbinak pedig hogy valódi integrált szolgáltatóként tudjon megjelenni a magyar távközlési piacon, és a portfóliójából már csak a mobil hiányzott.

20 évig használhatják

A kilenc csomagért eredetileg 120 milliárd forintnyi bevételt akart a kormány, majd csökkentette az elvárásait 104 milliárdra. Az élet és a korlátos erőforrásokért folyó verseny e téren felülmúlta a várakozásokat: a négy nyertes szolgáltató összesen 130,6 milliárd forintos összeget ajánlott a mobiladat-forgalomra még meg nem nyitott 800 és a 2600 MHz-es frekvenciasávok, valamint a 900 és 1800 MHz-es, még ki nem osztott frekvenciasávok hasznosításáért.

Az összeg befizetésére mindössze 10 napjuk maradt a szolgáltatóknak. Az elnyert frekvenciákat és az árakat külön táblázatba foglaltuk össze.

Az NMHH elnöke, Karas Mónika az eredményhirdetéskor kiemelte: a fő cél az volt, hogy a frekvenciák hasznosításának hatására a jövőben növekedjen az internettel lefedett területek nagysága, bővüljön a mobilszolgáltatások köre, és jobban érvényesüljenek az előfizetők érdekei.

Hozzátette, a szolgáltatók a most elnyert frekvenciákat az eddig megszokott 15 év helyett 20 évig, vagyis 2034-ig használhatják, ami szerinte kiszámíthatóvá teszi a jövőbeni fejlesztéseket, és növelheti a befektetési kedvet.

Új települések 800 és 900 MHz-en

A még le nem fedett területeken való megjelenést az 1 GHz alatti frekvenciák, főként a kedvező terjedési tulajdonságokkal rendelkező 800 MHz-es frekvenciasáv szolgálják, az afölöttiek a szolgáltatók kapacitásainak a bővítését segíthetik.

A legnagyobb verseny – épp az új szereplő miatt – az 1800 MHz-es frekvenciáért folyt, amiből a szeptember eleji viszontajánlat-tételkor az addig arra is pályázó Vodafone kiszállt, és a jóval olcsóbb 2,6 Gigaherzes G-csomagra tett ajánlatot. Ma kiadott közleményük szerint az elnyert spektrum megfelel a cég magyarországi terjeszkedési terveinek. Az 1800-as csomagért egyedül a Telenor nem szállt versenybe, mert a korábbi tendereken már jó előre bespájzolt ebből a sávból.

A nyertes pályázók egy része – vállalásaik szerint – szinte napokon belül bekapcsolja az új frekvenciákat hálózataiba. Az új piacra lépőnek, a Diginek pedig várhatóan egy-másfél évre lehet szüksége az új hálózat kiépítésére. Kérdés, mire lesz elegendő az elsősorban adatszolgáltatásra alkalmas 1800 MHz-es tartományon belül elnyert 10 MHz-nyi sávszélesség.

A Diginek is lesz mobil netje

Szakértők szerint a Digi várhatóan éppen a mobilbnetes piaci szegmensre pályázik, mert így integrált előfizetői csomagjaiban az is megjelenhet negyedik elemként. Korábban olyan véleményt is megfogalmazott a Digi várható szereplésével kapcsolatban a Bitport egyik forrása, hogy a szolgáltató beléphet a mobil VoIP piacra.

A mobil VoIP-pal kapcsolatos várakozásokat azonban némileg lehűtik azok az elemzői vélemények, melyek szerint a technológia még nem eléggé kiforrott, a használata pedig némi digitális tudást is feltételez, tehát tömeges elterjedésére egyelőre nem nagyon lehet itthon számítani. Becslések szerint a technológia piaci részesedése viszont itthon is elérte már a 10 százalékot. Ennek is része lehetett abban, hogy a hazai szolgáltatók kínálatában is megjelentek a korlátlan hívást lehetővé tévő flat díjcsomagok.

Mások szerint a Digi csak a Romániában már bejáratott piacszerzési utat járja be Magyarországon is némi fáziskéséssel. Romániában is van valamekkora saját mobilhálózata, az országos lefedettséget pedig az ottani Vodafone-nal kötött belső roaming révén biztosítja. A piacon mindenesetre nagy ármozgást ereményezhet az elindulása, mivel a Digi dolgozik a hazai távközlési szolgáltatók közül a legkisebb árréssel.

Belső roaming csak piaci alapon

Ha hangszolgáltatást is akar indítani a Digi, ahhoz meg kellene állapodnia a már piacon lévőkkel a belső roamingról. Ezzel kapcsolatban a Bitport kérdésére Vári Péter, az NMHH műszaki főigazgató-helyettese, hangsúlyozta: a tender kiírása erre nem kötelezi a már hálózattal rendelkező szolgáltatókat, így a Digi csak piaci alapon és árakon oldhatja meg a roamingot.

A Magyar Telekom részvényesei is árgus szemekkel figyelték a mobiltender körüli fejleményeket, hiszen a végösszeg komoly hatással lehet a társaság osztalékpolitikájára. Az elmúlt hetek nagy árfolyamkilengései is az ezzel kapcsolatos várakozások körüli bizonytalanságot tükrözték. A Portfolio által megkérdezett elemzők 40 és 63 milliárd forint közöttire tették a Telekom frekvenciavásárlásainak az összértékét, a felső határnál már valószínűsítve, hogy a távközlési társaság a cég történetében másodszor állna el az osztalékfizetéstől. Legutóbb a tavalyi eredmények után döntöttek így. A három csomagra is pályázott Telekomnak végül a felső határhoz közelítő 58,65 milliárd forintjába kerültek az újabb frekvenciák, így a vezetőségnek igencsak fel van adva a lecke.

Nem minden kelt el

A meghirdetett 9 csomagból két 26 gigaherzesre nem jött egyetlen ajánlat sem. Ezek a frekvenciák a szolgáltatók saját hálózati összeköttetéseinek javítását szolgálhatnák. Ezeknek az értékesítéséről sem mondott le azonban végleg az állam. Mint Vári Pétertől megtudtuk, néhány éven belül jönnek majd az újabb mobil tenderek. A következő 2019-ben várható, ugyanis akkor járnak le a 2004-ben kiosztott UMTS-frekvenciák. Három évvel később pedig már a 800 MHz-hez hasonlóan a jelenleg műsorszórásra hasznosított 700 MHz-es frekvenciák is felszabadulnak a mobil szélessáv javára.

_{(Fotó: MTI, Illyés Tibor)}