■ Milliárdos hálózatfejlesztést hajtanak végre, és így jövőre olyan hálózatuk lesz, amely országszerte biztosítja a szélessávú mobilinternetet – az erről szóló szerződést a napokban írták alá. Reális igényekre adnak ezzel szolgáltatói választ, vagy kockáztatnak, előre menekülnek?

– Részben kényszerpályán mozgunk, mert harmadik szereplőként folyamatosan keresnünk kell az üzleti előrelépés lehetőségét. Időhátránnyal indultunk a piacon, és a hangátvitelben nagy energiabefektetéssel is csak szerényebb eredményeket tudtunk elérni. A 3G technológiára alapozva viszont az adatátviteli piacba időben „beleharaptunk”, mert ott csak egy éves hátrányunk volt. Ebben láttuk a felzárkózás lehetőségét, és a stratégiának meg is lett az eredménye, hiszen az aktív mobilinternetezők arányát nézve a második helyen állunk, 3 százalékkal megelőzzük a Telenort. Ugyanakkor igény is van minderre, az okostelefonok terjedésével egyre dinamikusabban nő a mobilinternet iránti kereslet az egész országban. Ebben robbanásszerű fejlődés lesz, mert az újabb készülékeket csak megfelelő hálózaton lehet értelmesen használni.

■ Hiába erősebbek az adatátvitelben a Telenornál, ha a bevételek döntő része továbbra is a hangpiacból jön. Milyenek most az arányok?

– Most már mérhető bevétel jön a mobilinternetből, és dinamikusan növekszik. Egy éve tartottunk ott, hogy a bevétel 94 százalékát adta a hang, és az erőforrásaink 20 százalékát vitte el, miközben az adatátvitel 80 százalékos erőforrás-lekötéssel a forgalom 6 százalékát hozta. Ez az arány mára javult, az internet javára.

_{Fotó: Aknay Csaba}

■ Pedig a statisztikák szerint csökken az egy előfizetőre jutó mobilos adatforgalom…

– Igen, de csak azért, mert az okostelefonok száma jelentősen emelkedik, és azokon kevesebb adatot forgalmaznak, mint a számítógépeken. A trend tehát nagyon is kedvező, annak ellenére, hogy a statisztika csökkenést mutat.

■ Tényleg úgy gondolják, hogy a legeldugottabb magyar falvakban is sorban állnak majd az emberek a 3G mobilinternetért?

– Tavaly az utolsó negyedévben a világon már több okostelefont adtak el, mint személyi számítógépet, ez már jelez valamit. A hazai eladások is szépen megugrottak. Országszerte 4 millióan nem interneteznek, részben az infrastruktúra hiányosságai miatt; ezzel a fejlesztéssel most mindenki számára elérhetővé válik a gyors világhálós kapcsolat. Úgy érezzük, áttörés lesz ezen a fronton, és szükséges a befektetésünk. Az országos hálózatunkat további 400 bázisállomás építésével erősítjük meg.

■ Elég lesz ennyi? Hiszen eddig mindig az volt a probléma, hogy az országos 3G lefedettséget csak a 900 megahertzes frekvenciát használva gazdaságos kiépíteni. Erre jelenleg nem ad lehetőséget a szabályozás, a hiányában pedig sokkal több bázisállomást kellene felhúzni, ezért nem terjeszkedik olyan vehemensen vidéken egyik szolgáltató sem.

– Amikor „csak” 400 új bázisállomást említünk, mi is alapvetően azzal számolunk, hogy a 900-as sáv elérhetővé válik a fejlesztéseinkhez. Ez a bizonyos frekvencia ugyanis teljesen szabad, csak az államnak ki kellene már adnia. Bízom benne, hogy a minisztérium hamarosan bejelenti az ezzel kapcsolatos döntéseket.

■ A tavalyi költségvetésben 20 milliárd forint bevételt terveztek ebből, de az összeget a mobilszolgáltatók nagyon sokallták. Ér Önöknek ennyit ez az infrastruktúra, hogy meglegyen az országos 3G?

– Sokalljuk az összeget, de ettől függetlenül a tény az, hogy nem is volt aukció. Mi képesek vagyunk a 3G növelésére a 900-as sáv nélkül is. A munkát már ma mindenképpen elkezdjük, függetlenül attól, hogy mikor lesz meg hozzá ez a bizonyos hullámsáv. Ha nem lesz meg egyhamar, akkor meg kell fontolnunk a jelenlegi 3G hálózatunk kiterjesztését vidékre, 400-nál sokkal több bázisállomás építésével.

■ Ebből az látszik, hogy üzletileg óriási szüksége van a három mobilcégnek erre a bizonyos sávra, tehát igen rossz pozícióban vannak az aukción. Az állam nagyot kaszálhat ezen?

– Nem egészen, mert hangsúlyozom, hogy mi a jelenlegi 3G kiterjesztését is meg tudjuk tenni. Ha ez egyetlen forinttal kevesebbe kerül, mint a 900-as frekvencia díja, akkor ezt fogjuk meglépni. De szerintem ne ebből induljunk ki, mert Európa-szerte mindenhol ésszerű döntések születtek, és nyilvánvaló, hogy technológiai illetve üzleti szempontból egyaránt a 900-as sáv használata az ésszerű.

■ Úgy hírlik, a különadó az idén elviszi a Vodafone teljes profitját. Ez igaz?

– Igen, bennünket a különadó érzékenyebben érint, mint a versenytársainkat, negatív tartományba löki az eredményünket.

■ Mivel az adó alapja az árbevétel, ebből az következik, hogy ahhoz viszonyítva kisebb profittal dolgoznak, mint a konkurencia.

– Igen, de ez törvényszerű is, mert harmadikként indultunk el a piacon, így jó ideig magasabb költséggel kell dolgoznunk, hogy beérjük a versenytársainkat.

■ Ám ha ez így lesz, akkor 2012-től veszteséges cégként nem indulhatnak majd el egyetlen közbeszerzésen sem. Így a háromszereplős piacon a másik két cég elég nagy előnybe kerülhet minden állami megrendelésnél. Mit kezdenek ezzel?

– Reméljük, hogy újragondolja a kormányzat ezt a szabályt, mert az államnak sem jó, ha a tendereken ennyire lecsökkenti a versenyt.

■ Milyen megoldást tudna elképzelni?

– Például azt, ha a különadó előtti eredményt vennék figyelembe a közbeszerzési kizárásoknál. Ezzel nem kérünk semmi különöset, csak azt, hogy hadd versenyezzünk.

■ Továbbgondolva a frekvenciákat, nem csak a 3G, hanem a 4G körül is akadhatnak furcsaságok. Annak országossá tételéhez ugyanis a 900-as sáv mellé még szükség lenne a 800-asra is, ám ez csak akkor válik elérhetővé, ha a jelenlegi funkciója, az analóg tévésugárzás megszűnik. Ezt a lépést nemrég egy évvel későbbre, 2012 végére halasztották. Ami nyilván azzal jár, hogy a hazai 4G is egy évet csúszik.

– Valóban összefügg a két dolog, mert az analóg tévézés lekapcsolása nélkül nincs 4G, legalábbis a 800-as sávban. Nem hiszem, hogy utóbbiból bevételeket tervezhetünk a következő egy-két évben.

■ Ez azért érdekes, mert Önök egy olyan hálózatot építenek ki jövő nyárra, amelyben a 4G szolgáltatás elindítása csak egy gombnyomás lesz. Tehát startra készen áll majd egy országos 4G hálózat, amely nem indulhat el?

– Minden, ami most bekerül a hálózatba, 4G képes lesz.

■ Ha a tévés átállással nem csúsztunk volna el, és használható lenne a szükséges frekvencia, akkor azonnal „feltekernék” a 3G-t 4G-re?

– Igen, ebben az esetben megfontolhattuk volna a 4G azonnali bevezetését. De ez nem csak hálózati kérdés, a sikerhez széles körben, jó áron elérhető végberendezések is kellenek.

■ Európában már ma is vannak működő 4G hálózatok. Ezek szerint elkéstünk?

– Ez egy jó lehetőség volt arra, hogy Európa első harmadához igazodva megvalósítsunk egy fejlesztést. Csak két összetevő kellett hozzá: az, hogy a mobilszolgáltatók invesztáljanak, és az, hogy a kormány is megtegye a szükséges lépéseket. A három hazai szolgáltató közül most már kettő, a Telenor és a Vodafone is bejelentette, hogy kész erre, és nyilván hamarosan a harmadik szereplő is ezt teszi, most az államon a sor.


_{(Az interjú a Figyelő 2011/10. számában jelent meg.)}