Úgy tűnik, nem csak az Egyesült Államokban nem nézik jó szemmel, ha a nagy távol-keleti riválishoz áramlik a technológiai tudás – a dolog fordítva sem megy zökkenőmentesen. A Kínai Népköztársaság külföldi befeketetéseket felügyelő hatósága által kiadott hét eleji közlemény szerint a Meta nem vásárolhatja fel a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó Manust, mert ez nem lenne összeegyeztethető az országban érvényes jogszabályokkal.

A Facebookot is birtokló közösségi polip még 2025 utolsó napjaiban közölte, hogy meg nem nevezett (de pletykák szerint 2-3 milliárd dollárra rúgó) összegért magába olvasztja a kínai gyökerű, de jó pár éve szingapúri székhellyel működő Manust. Mindez nagyon is jól jött volna Mark Zuckerbergnek, a Meta alapító-vezérigazgatójának, aki immár nem a metaverzumban látja a jövőt, hanem a szuperintelligens MI-ben, amit a csillagászati összegért a céghez csábított válogatott tudóscsapatnak kell(ene) szállítania.

A semmiből jöttek... 

A kínai MI-szcéna működését jól jellemzi, hogy a Manus látszólag a semmiből rukkolt elő egy olyan technológiával, ami megoldást adott egy fontos, az egész iparágat foglalkoztató problémára. Míg a helyi rivális DeepSeek (állítólag) töredékére csökkentette a modellek képzési költségeit, addig Manus az ún. agentic AI-ra adott frappáns megoldást.

A cég bő egy éve közölte, hogy olyan általános MI-ügynököt fejlesztettek, amely képes önállóan döntéseket hozni és feladatokat végrehajtani. De az igazán nagy figyelmet az keltette, hogy a Manus ágenseit állítólag sokkal egyszerűbb – értsd: kevesebb utasítással lehet – felkészíteni, mint általában az MI chatbotokat, ennek ellenére képesek olyan összetett feladatokat végrehajtani, mint a piackutatás, a kódolás vagy az adatelemzés.

A startup állítása szerint MI-ügynökei jobbak-okosabbak, mint az OpenAI tavaly nyáron elstartolt rendszere. A Deep researchre épülő ChatGPT agentet az OpenAI azzal reklámozta, hogy az képes "gondolkodni és cselekedni".

A Meta az akvizíció bejelentésekor annyit árult el az akvizícióval kapcsolatos tervekről, hogy a Manus segítségével általános célú MI-ügynököket fognak fejleszteni konzumer és az üzleti termékekhez, beleértve a Meta AI-t is. A Manus meglévő szolgáltatásait pedig a Meta üzemeltette és értékesítette volna.

...de Amerikába nem mennek

A fenti tervek azonban a kínai hatóság hétfői bejelentésével füstbe mentek. Pedig a Manus igyekezett mindent megtenni azért, hogy kikerüljön az otthoni szabályozás bilincséből. A startup minden bizonnyal a kínai-amerikai geopolitikai feszültségeknek való kitettségét akarta csökkenteni azzal, hogy székhelyét Szingapúrba tette át. A mostani tiltást viszont ezzel sem tudta elkerülni, mivel a Manus anyavállalata, a Butterfly Effect Technology Pekingben székel.

A mostani döntés egy újabb lépés abban a sakkjátszmában, amelyet a két nagyhatalom vív egymással a jövőbemutató technológiák birtoklása és fejlesztése kapcsán. Ami pedig konkértan a mesterséges intelligenciát illeti, ott már nem is feltétlen az USA-nak áll a zászló. Egy nemrégiben kiadott stanfordi jelentés alapján "szinte eltörölték" Amerika vezető szerepét a mesterséges intelligenciában, és már a technológiai szakértők áramlása is látványosan visszaesett az Egyesült Államok irányába. És most már az is tudható, hogy a Manus szürkeállományát sem szipkázzák át a tengerentúlra egyetlen húzással.