Szeptemberben Howard Lutnick, az Egyesült Államok kereskedelmi minisztere a NewsNation adásában beszélt arról nyilatkozta, hogy Washington kívánatosnak tartaná a tajvani csipgyártás 50-50 százalékos arányú megosztását, mivel a csipek túlnyomó többségét a szigetországban gyártják. Tajvan, ahol a világ legnagyobb szerződéses csipgyártója, a TSMC is működik, jelentős kereskedelmi többletet mutat az Egyesült Államokkal szemben, bár a múlt hónapban megállapodás született az exportjára kivetett vámokat 20-ról 15 százalékosra való csökkentéséről.

A tajvani kormányzat akkoriban elutasította az amerikai elképzelést: bár vállalta jelenlétének növelését az USA-ban, azt is világossá tette, hogy kutatóközpontjait nem tervezi áthelyezni, és hazai félvezetőipari kapacitása mindenképpen messze meghaladja majd az Egyesült Államokba vagy bármely más országba történő beruházásait. Az a felajánlás azonban, hogy a tajvaniak megosztanák tapasztalataikat egy megfelelő ipari klaszter kiépítésében, és segítik az amerikaiakat egy hasonló környezet kialakításában, a jelek szerint nem elégítette ki a tengerentúli partnereket.

A múlt héten Lutnick ismét arról beszélt, hogy lehetetlen és logikátlan dolognak tartja, hogy "az összes félvezetőgyártás 130 kilométerre legyen Kínától". Szerinte ezt az ipari tevékenységet mindenképpen "vissza kell hozni" az Államokba, a jelenlegi kormányzati ciklus végére pedig célul tűzte ki a csúcstechnológiás félvezetőgyártásban a 40 százalékos amerikai piaci részesedést – számolt be róla a Reuters. A hírügynökség ezzel kapcsolatban a tajvani kormány vezető vámtárgyalóját is idézi, aki lehetetlennek nevezte a tajvani kapacitások 40 százalékának átköltöztetését az USA-ba.

Az ellenajánlatban szója és marhahús is van

Ez utóbbi azért is érdekes, mert Lutnick a tajvani behozatalra kivetett 100 százalékos vámmal fenyegetőzött, ha a másik fél nem áll bele a dologba. Elsőre nehéz átlátni, hogy mindez hogyan jönne össze a gazdasági és nemzetbiztonsági pioritásnak jelölt amerikai MI-fejlesztésekkel, amelyek finanszírozása már most sem tűnik sikertörténetnek, de Cseng Li-csun alelnök a tajvani CTS csatornának adott vasárnapi interjújából az is kiderült, hogy ismét világossá tették Washington számára, miért nem helyezhető át csak úgy az évtizedek alatt felépített tajvani félvezetőipari ökoszisztéma.

Cseng szerint a növekedés jelentős része továbbra is odahaza zajlik majd, bár ez nem zárja ki, hogy bővítsék jelenlétüket az Egyesült Államokban. A tajvani tárgyalócsoport mindenesetre "soha nem vállalt kötelezettséget a csipek 50-50 arányú felosztására", nem tárgyalt erről a kérdésről, és nem is egyezett bele ilyen feltételekbe – idézi az alelnököt a tajvani nemzeti hírügynökség. A Reuters erről szólva felidézi, hogy korábban a szigetország már kötelezettségeket vállat például 10 milliárd dollár értékű amerikai mezőgazdasági termékek vásárlására a következő négy évben.

Ez persze aligha befolyásolja érdemben a két ország kereskedelmi mérlegét, nem beszélve az amerikai csipgyártás felfuttatásáról. Utóbbiról egyébként nem lehet mondani, hogy a tajvaniak semmivel sem járulnak hozzá, hiszen a TSMC jelen állás szerint további 165 milliárd dollárt fektet be újabb üzemek építésébe Arizona államban. A legújabb technológiák bevezetésének ütemterve azonban ezeken a helyszíneken akár évekkel is elmarad a tajvani gyártástól, vagyis az amerikai megrendelőknek továbbra is közvetlenül Tajvanról kell importálniuk a legfejlettebb csipeket.