Drámai előlépést ért el az Apple tavalyi a képtömörítés frontján. HEIC formátuma egy JPEG-képhez képest feleakkora helyet foglal a tárhelyen, ráadásul jobb minőséget is kínál. Ugyanakkor nem az almás vállalat az egyetlen, amelyik megpróbálkozik az utóbbi években állóvízzé dermedt szegmens felrázásával.

Alliance for Open Media név alatt fut az a csoport, mely többek között a Google, a Microsoft és a Mozilla részvételével munkálkodik a minden korábbinál jobb képtömörítési lehetőségek kidolgozásán. Az eddigi tesztek alapján sikerrel: Tim Terriberry, a Mozilla vezető kutatómérnöke szerint a HEIC formátum nyújtotta tömörítési szintet további 15 százalékkal tudták meghaladni. Mivel az A1V videoszabványból eredő projekt még viszonylag kezdeti fázisban van, ezért az új eljárásnak hivatalos neve sincsen.

Műszakilag nagy eredmény, de van egy komoly bökkenő

Égető szükség van az előrelépésre ezen a téren, hiszen napjainkban még mindig azt a több mint 20 éves technikát használjuk, ami az ezredforduló előtt elterjedt az internetezés hőskorában. Habár ez ad egyfajta stabilitást is a területnek, kétségtelen, hogy a JPEG tömörítési algoritmusai felett eljárt már az idő. Nem csupán az általa előállítható állományok szükségtelenül nagy mérete miatt kellene kiváltani, de a fényes és sötét tónusok széleskörű támogatásának hiánya, a színkezelés tökéletlensége vagy az olyan grafikus elemek, mint a szövegek és logók kényelmetlen kezelése egyaránt elavulttá teszik.

Részben ezeket a problémákat igyekezett orvosolni az Apple tavalyi iOS szoftverfrissítésével megjelenő HEIC szabványával. Az MPEG nevű, közismert ipari konzorcium fejlesztette HEVC videotömörítő technológia oldalhajtásaként létrejött formátum az előbbi tömörítési technológiáját alkalmazza, és nem csupán feleakkora méretet ígér egy azonos minőségű JPEG-hez képest, hanem olyan speciális lehetőségeket is támogat, mint a 3D-s jelenetek rögzítése.

Hiába vált azonban sok százmillió ember számára elérhető a szabvány, és hiába promotálta az Apple azt például tavalyi fejlesztői konferenciáján, a HEIC észrevétlen maradt az internetezők előtt. Ennek legfőbb oka, hogy a legtöbb mai számítástechnikai eszköz nem képes megjeleníteni a formátumban tárolt képeket. Ezért a HEIC állományok azonnal JPEG-be konvertálódnak, mihelyst kikerülnek a készítés közegéből (például feltöltik Facebookra vagy emailhez csatolják).

És van még egy rákfenéje a szabványnak. A HEIC használatához hosszadalmas – és költséges – szabadalmi jogdíjfizetési eljáráson kell átesni. Ezzel pedig pont szembemegy az új standard a web nyitott természetével.

JPEG, HEIC és AV1 formátumban készített képek - jól látszik a részletességbeli különbség

Széleskörű támogatottság

Itt jön képbe az Alliance for Open Media, melynek fent említett, egyelőre AV1 munkanév alatt futó fejlesztése nem csupán műszakilag jobb az egyébként kecsegtető előnyöket kínáló HEIC-nél, hanem ugyanazt a nyíltságot képviseli, amihez az internetezők hozzászoktak. Érdekesség, hogy a csoporthoz nemrég maga az Apple is csatlakozott, így nem kizárt, hogy saját szabványa sikertelenségét látva ezúttal inkább együtt úszik az árral.

Aki ugyanis lemarad, az éveket veszthet. Ezt felismerve a számos nagy, videostreaming szolgáltatást nyújtó vállalat állt már be az Alliance for Open Media készülőben levő standardja mögé: Netflix, Amazon, Hulu, Facebook, de a videokonferenciában (is) utazó Intel és a Youtube révén a Google is ide kívánkozik. Mivel a legnagyobb chipfejlesztők – Intel, Nvidia, ARM – mind érdeklődésüket fejezték ki a fejlesztés iránt, így vélhetően a multimédiás formátum előállítását, kezelését segítő hardveres gyorsítás is viszonylag hamar a fogyasztók rendelkezésére fog állni.

Az AV1 fotók elérhetik azt, amit a WebP nem tudott. Utóbbi képformátumot a Google mutatta be. Hogy milyen nehéz ezen a téren nagyot robbantani, jól demonstrálja, hogy még az amerikai keresőóriás sem volt képes egyértelműen sikerre vinni saját projektjét. A WebP-t a tipikus méretű JPEG és PNG képeknél kisebb, webes környezetbe szánta a vállalat. És noha olyan felhasználókat nyert meg a formátumhoz, mint az eBay, az Alibaba vagy a Yahoo, az mégsem tudott széles körben elterjedni. Többek között azért, mert semelyik másik böngészőfejlesztő nem volt hajlandó támogatni a WebP-t.

Visszatérve az AV1 formátumhoz, felmerül a kérdés, hogy miben erős még az elkészült állományok méretének minden korábbinál hatékonyabb zsugorítása mellett? Nos, problémamentesen támogatja a feliratozást vagy logózást, veszteségmentes tömörítésre is képes, nagy dinamikatartomány alkalmazásával pedig jobban visszaadja a világos és sötét tónusok közötti különbséget.

Akad még megoldanivaló probléma

Van azonban három bökkenő. Egyrészt, a képformátum a videós változattól eltérő, speciális algoritmusai esetében az utóbbinál sikerre vitt hardveres gyorsítás előnye részben vagy egészében elveszhet. Másrészt ott az Apple, amely ugyan csatlakozott az AV1 támogatóihoz, de ez még nem jelenti azt, hogy azonnal kukába is dobná saját megoldását, és teljes mellszélességgel kiállna a (jelenleg még mindenképpen) rivális fejlesztés mellett.

De a legnagyobb kihívást nem is ezek az akadályok jelentik, hanem a hiányosságai ellenére hihetetlenül sikeres előd. Egyelőre nem látszik, hogy miként lehetne letaszítani trónjáról a JPEG-et, annyira mélyen ágyazódott be a formátum minden multimédiás rendszerbe. Ha ez sikerül is, ahhoz évek kitartó munkájára lesz szükség.