Pénteken jelentették be, hogy elindul az OpenAI kezdeményezés, melynek célja, hogy mindenki kezében ott legyen a mesterséges intelligencia technológia. Felállítanak egy nonprofit kutatási központot, amely néhány év alatt egymilliárd dollárt kap a kutatásaira. A hír gyorsan végigfutott a világban, szinte mindenhol írtak róla.

Már az induló csapat is felállt. A kutatási vezető Ilya Sutskever, a világ egyik legjobb AI-szakértője, aki korábban a Google-nél a neurális hálózatokat kutatta, a fejlesztéseket pedig Greg Borckmann fogja össze, aki korábban az online fizetési rendszereket fejlesztő Stripe technológiai vezetője (CTO) volt. A jelenleg tucatnyi mérnökből és kutatóból álló csapat felvételt is hirdetett: gyakornokokat és teljes munkaidőben dolgozó fejlesztőket, kutatókat is keresnek.

Már most is hatalom

Abban meglehetősen nagy az egyetértés, hogy a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence) óriási lehetőségek előtt áll. Amikor 1997-ben a Deep Blue egy hatjátszmás páros mérkőzésen legyőzte az akkori sakkvilágbajnokot, Garri Kaszparovot, mindenki a gépek uralmát vizionálta, pedig hol volt a Deep Blue képessége a ma már szolgáltatásként is használható Watsonétól.

És épp ez az egyik – kimondott – indítéka az OpenAI kezdeményezőinek – Elon Musknak (Tesla), Sam Altmannak (Y Combinator), Peter Thielnek (Palantir, Founder Fund, Facebook stb.), Reid Hoffmannak (LinkedIn), Jessica Livingstonnak (Y Combinator) és Greg Brockmannak (egykori Stripe CTO). Csökkenteni akarják annak kockázatát, hogy az AI kevesek (vállalatok, államok) kezében összpontosulva ellenőrizhetetlen hatalommá válhasson.
 

Elon Musk és Sam Altmann: ha mindenki hozzáfér az AI-hoz, kevésbé lehet rossz célokra használni

Főleg amiatt gondolják ezt, mert míg korábban csak bizonyos (jól algoritmizálható) célfeladatoknál teljesített jól a mesterséges intelligencia, nem utolsósorban az óriási feldolgozási sebessége miatt, addig mára elmozdult a kutatás az általános felhasználás, azaz az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő, öntanuló rendszerek létrehozása irányába. Ez már jóval túl van azon, hogy egy autó képes vezető nélkül közlekedni, vagy hogy egy mobil képes felismerni egy embert fotó alapján.

Ezek csak receptek, az érték az adat

Az OpenAI minden eredményét, szabadalmát, fejlesztését elérhetővé teszi mindenki számára. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy az AI felhasználása rövid idő alatt váljon tömegtermékké. Ugyanakkor a dolog közel sem ilyen egyszerű, figyelmeztet a gépi tanulás egyik neves szakértője, Neil Lawrence a The Guardian hasábjain. (Lawrence alapította az Open Data Science Initiative kezdeményezést.)

A neves professzor amellett, hogy üdvözli Musk és társai kezdeményezését, arra is felhívja a figyelmet, hogy ez csupán az első lépés. És nem is feltétlenül egyedi, hiszen a Google és a Facebook is – mindkét cég jelentős erőforrásokat összpontosít a mesterséges intelligencia kutatására –, már megnyitották bizonyos eredményeiket.

A Google a közelmúltban tette szabaddá TensorFlow platformjának forrását, a Facebook pedig csupán pár napja jelentette be, hogy szabadon hozzáférhetővé teszi az AI rendszerekhez fejlesztett hardverplatformjának terveit. De ezek csak eszközök. Ahogy azok a programok is, melyek segítségével az AI gépek elkezdhetik önálló tanulási folyamatukat. Ahhoz azonban, hogy ez valóban hatékonyan működjön, jó adatokra van szükség. Neil Lawrence magát a fejlesztést egy recepthez hasonlítja, ami a jó minőségű hozzávalók, azaz az adatok nélkül mit sem ér. A nagy és jó minőségű adattömeg az alapja ugyanis annak hogy az általános AI rendszerek képesek legyen a tanulásra.

Lawrence azt állítja, hogy a Google és a Facebook is könnyű szívvel megoszthatta az algoritmusait, harverdizánját, hiszen tudták: a valódi érték nem ez, hanem az a hatalmas, rólunk, felhasználókról összegyűjtött adattömeg, amit viszont bölcsen megtartanak maguknak.

Mindebből – némi rosszindulattal – azt a következtetést is levonhatnánk, hogy az OpenAI egy elhúzódó, és jól működő marketingfogás, ami akár olyan körrel is megismertetheti a kutatást támogató cégek nevét, akik sohasem hallottak róluk. Ez persze így nyilván nem igaz. De azzal kapcsolatban is vannak kételyek, hogy Elon Muskékat is csupán a filantrópia vezérelné. A közelmúltban (Zuckerberg nagy adományozása kapcsán is felmerült, hogy nem csak a „jobb hellyé tenni a világot” nemes eszméje vezérelte a Facebook-főnököt, hanem talán egyéb önös érdekek is.)

Ha elfogadjuk Lawrence állítását az adatok fontosságáról (mindenhatóságáról?), akkor nagyon valószínű, hogy az OpenAI inkább erősíti, mintsem gyengítené a nagy cégek monopóliumát a mesterséges intelligencia alkalmazására, ráadásul a nyíltság miatt az egyéb esetlegesen csatlakozó független kezdeményezéseik is az ő malmukra hajtják a vizet.

Az OpenAI kapcsán a Medium.com-on jelent meg terjedelmes interjú Elon Muskkal és Sam Altmannal. A téma iránt érdeklődőknek kötelező olvasmány.