A Google ellen jelenleg is több, az amerikai kormányzati szereplők által is támogatott eljárás zajlik a cég állítólagos versenyellenes gyakorlatai miatt. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma mellett a tagállamok egyes csoportjait képviselő ügyészek is kereseteket indítottak az Android rendszer vagy a Google Play alkalmazásáruház működése kapcsán, egy másik esetben pedig azzal vádolják a Google-t, hogy évek óta összejátszik a Facebokkal a társaság amúgy is domináns szerepének erősítésére az online hirdetési piacon.

Ez utóbbi alapján a Google és a közösségi hálózat csak formailag egymás legnagyobb versenytársa a megfelelő hirdetési szegmensekben, miközben a háttérben törvénytelen megállapodásokat kötnek a globális piac felosztására, amelynek együttesen majdnem a felét uralják. Az eredetileg 2020 végén Texas és kilenc másik amerikai állam kezdeményezte eljárásban már több kiegészítést is benyújtottak, ezek közül a legfrissebb pedig nem csak új információkat tartalmaz, de az alkalmazásokon belüli hirdetésekre is kiterjeszti a kifogásokat.

A hírek szerint a módosítás most részletesebben is foglalkozik vele, hogy a Google miként próbálta ellehetetleníteni az úgynevezett header bidding megoldást, amit egzisztenciális fenyegetésként értékelt saját kapuőri (gatekeeper) pozíciójára nézve a hirdetési piacon. Ezzel összefüggésben a felperesek már korábban is azt állították, hogy a Google a Facebookkal is tárgyalt róla, hogy kedvező elbánásért cserébe ne támogassa a technikát, lehetővé téve neki, hogy akkor is megnyerje a hirdetési aukciókat, ha adott esetben túllicitálták.

A header bidding (szó szerint fejléc-licit) nevű automatizált hirdetési technika lényege, hogy a weboldalak fejlécébe ágyazott script még azelőtt versenyezteti meg az ott kialakított zónákat az ellátási és keresleti platformokon (SSP, DSP), hogy maga az oldal és a hirdetéskiszolgáló betöltődne. A hely nyilván azé a hirdetőé, aki a legtöbbet fizeti érte, és a weboldalakon működő adszerverek is ennek alapján helyezik el a felületeken a hirdetéseket.

A Google szerint amúgy sem működött jól

A két vállalat a kereset szerint még 2018-ban állapodott meg a legfelsőbb szinten a dologról. A Google Accelerated Mobile Pages (AMP) keretrendszere a panasz értelmében úgy vált kompatibilissá a Google hirdetésszerverével, hogy eközben érdemben akadályozta a header bidding működését, illetve a fejlácekbe elhejezett scriptek végrehajtását. Amikor pedig kiderült, hogy a kiadók ezt hogyan kerülik meg, a Google egyszerűen kiiktatta a lehetőséget, és az AMP-ben azt is korlátozta az ajánlatok routolását és a felhasználói adatok megosztását.

Eközben azoban az AMP kompatibilitása a DoubleClick for Publishers (DFP) menedzsmenteszközzel lehetővé tette, hogy továbbra is előnyben részesítse AdX hirdetési piacterét, és kizárja a riválisokat. A perkiegészítés szerint a Google Dynamic Revenue Share (DRS) hirdetési programja egyszerűen csalt, hogy segítse a társaságot az értékes hirdetésmegjelenítések elnyerésében: az összesen 69 oldalas anyagban azt állítják, hogy a versenytársak ajánlatainak bekérése után úgy változtatta meg saját díjait, hogy azokat a megjelenéseket is elnyerje, amelyeket máskülönben elveszített volna.

A legsúlyosabb állítás természetesen az, hogy a Google munkatársai tisztában voltak a DRS rendszer tisztességtelenségével, sőt arra a Facebook (Meta) vezérigazgatója, Mark Zuckerberg, illetve a Google élén álló Sundar Pichai is szemlyesen bólintott volna rá. Maga a Google már több ízben is pontatlannak és alaptalannak nevezte a vádakat, ez a helyzet pedig a vállalat álláspontja szerint a legutóbbi kiegészítésekkel sem változott. A cég azt állítja, hogy éppen header bidding különféle, elsősorban technológiai jellegű hátrányaira hivatkozva hozta létre az Open Bidding alternatívát, bár a vádak alapján a Facebook ezt éppenséggel a header bidding típusú licitálásban szerzett előnyökért támogatta.