A kiadók mellett a távközlési szolgáltatók is időről időre megpróbálnak némi részesedést kicsikarni a hirdetési hálózatok bevételéből. Most a Deutsche Telekom egyik vezetője dobott be egy ötletet.

Fizess, különben kitiltunk!

A legújabb próbálkozás a német távközlési óriás alelnökétől származik, aki egy LinkedIn-en publikált írásban fejtette ki, hogy miként is kéne működnie ennek a szerinte most egyáltalán nem fair rendszernek. A helyzet a következő: a mobilon böngészők telefonjára letöltődnek a hirdetések, amiért ők fizetnek, miközben a reklámozásban utazók - itt leginkább a Google-re és a Facebookra kell gondolni - keresnek. (A telkók szempontjából persze a legkellemetlenebb, hogy ők mindeközben teljesen kimaradnak a játékból.)

A Tomasz Gerszberg által jegyzett anyag amellett próbált érvelni, hogy a nagy hirdetési pénzeket zsebre vágó gigászoknak támogatniuk kellene a felhasználókat, mivel reklámaik "megeszik" a havi letöltési adatmennyiséget. Az alelnök szerint a fogyasztókat mindenképpen meg kell védeni a "zavaró online hirdetésekkel" együtt járó adatforgalomi költségektől. A megoldást abban látja a távközlési szakember, hogy a Google, a Facebook és más hirdetésből élő szereplők használatarányosan kifizetnék a telekommunikációs szolgáltatóknak a reklámok megjelenítéséből fakadó költségeket. Ezzel párhuzamosan pedig a felhasználók adatmennyiségénél ez a forgalom nem jelenne meg.

Az ötlet súlyát erősen gyengíti, hogy maga a Deutsche Telekom sem vállalta fel az írást, mivel azt magánvéleménynek titulálta. Sőt, azóta Gerszberg anyaga el is tűnt a LinkedIn rendszeréből.

A Google-t megsarcolni nem kell félnetek jó lesz

Annak ellenére, hogy ez a mostani eset megmaradt a nem hivatalos állásfoglalás szintjén, az ilyen és ehhez hasonló próbálkozásoknak se szeri, se száma az utóbbi időben. Májusban például arról pletykáltak, hogy több nagy távközlési szolgáltató is arra készül, hogy előbb választható opcióként, majd később automatikus szolgáltatásként felhasználóik képernyőjét megtisztítja a reklámoktól. Pontosabban a Google reklámjaitól. A hirdetések szűrésének technológiáját egy izraeli startup, a Shine adja. Ezt egy közelebbről meg nem nevezett európai telkónál állítólag már be is építették a cég rendszerébe, és várhatóan még idén élesítik. 

Más iparágakban is bevett szokás bepróbálkozni a keresőóriásnál, hogy reklámbevételeinek egy részét maguknak követeljék. Igaz, ennek eddig nem sok (pozitív) eredménye volt. Nemrégiben például Spanyolországban zárta be a Google a News szolgáltatását, válaszul arra, hogy az ottani törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely fizetésre kötelezné a céget, amiért a kiadók tartalmát felhasználja.

Nem jártak sokkal jobban a német kiadók sem. Ott három éve vetődött fel, hogy a keresőcég (más tartalomaggregátorokkal együtt) akár fizethetne is azért, mert a kiadók tartalmát megjeleníti az olyan szolgáltatásaiban, mint például a cég nevét adó kereső. A kiadók egy fél évvel később már dörzsölhették a tenyerüket, mert konkrét törvényjavaslat született a témában. Végül tavalyelőtt el is fogadták a javaslatot, ám annak egy módosított formáját, amely alapján a néhány soros kedvcsináló idézetek (snippet) után elvileg nem kell díjat fizetni az újraközlőnek. A német kiadók szövetsége azonban jogi úton mégis megpróbálta a pénzt kicsikarni. A Google erre bejelentette, hogy a helyzetet úgy kívánja rendezni, hogy a kérdéses médiumok tartalmainál sem képet, sem idézetet nem jelenít meg a felületein, azaz csak a cím és a link marad. A huzavona vége az lett, hogy a kiadók engedtek, és a Google továbbra is ingyenesen szemlézheti azok tartalmait.