Egy igencsak érdekes (bosszú)hadjáratról számolt be cikkében a Financial Times. A lap értesülései szerint több nagy távközlési szolgáltató is arra készül, hogy előbb választható opcióként, majd később automatikus szolgáltatásként felhasználóik képernyőjét megtisztítja a reklámoktól. Pontosabban a Google reklámjaitól.
Blokád alatt
A hirdetések szűrésének technológiáját egy izraeli startup, a Shine adja. Ezt egy közelebbről meg nem nevezett európai telkónál állítólag már be is építették a cég rendszerébe, és várhatóan még idén élesítik. A megoldással a mobilokon megjelenő internetes tartalmakból egy algoritmus automatikusan kiszűri a reklámokat. Pontosabban nem minden reklámot, mert a fejlesztő vállalkozás tájékoztatása szerint a hírfolyamba ágyazott hirdetéseket ez nem érinti. Magyarul a Facebook és a Twitter átcsúszik, a Google hirdetései viszont fennakadnak a szűrőn.
A Shine azt is elmondta a Financial Timesnak, hogy már több nagy szolgáltatóval együttműködik az ügyben, köztük egy 40 milliós felhasználói bázissal rendelkező óriással is. A hírek szerint ezek a szolgáltatók első körben opt-in rendszerben vezetnék be a reklámblokkolást, azaz a felhasználó dönthet majd arról, kéri-e a szűrést. Azonban a pakliban az is benne van, hogy a későbbiekben automatikussá válik és mindenkire kiterjesztődik ez a fajta extra szolgáltatás.
Érdekes módon néhány hónapja a Google maga is bejelentett egy új szolgáltatást, amely jelképes, 1-2 dolláros havi díj fejében a partneroldalakon lévő hirdetési dobozokban nem reklámot, hanem köszönőszöveget jelentet meg. Az egyelőre csak az USA-ban, szűk körben elindult Contributor programmal a Google hivatalos állásfoglalása szerint a tartalomgyártó partnereket akarja egy más típusú bevételi forráshoz juttatni.
Ugyanakkor ebből a távközlési szolgáltatók természetesen nem részesedhetnek, ráadásul az is adhat némi riadalomra okot, hogy a Google, bár csupán nagyon korlátozott formában, de formálisan is belépett riválisként a saját területükre. A Project Fi iparágra gyakorolt hosszabb távú hatását azonban egyelőre nehéz lenne megjósolni.
Kóstolgatják egymást
Amennyiben valósággá válnak a pletykák, az rendkívül komoly összecsapást jelent a telkók és a Google között. A távközlési szolgáltatók ezzel a lépéssel igyekeznek rászorítani a Google-t arra, hogy valamit "adjon le" a hozzá befolyó hirdetési pénzekből. Ez pedig az álmoskönyv szerint nem kecsegtet túl nagy sikerrel.
Legalábbis több esetben volt már arra példa, hogy bizonyos iparágak támadást indítottak a keresőóriás ellen azért, hogy reklámbevételeinek egy részét maguknak követeljék. Legutóbb például Spanyolországban zárta be a Google a News szolgáltatását, válaszul arra, hogy az ottani törvényhozás olyan jogszabályt fogadott el, amely fizetésre kötelezné a céget, amiért a kiadók tartalmát felhasználja.
Nem jártak sokkal jobban a német kiadók sem. Ott három éve vetődött fel, hogy a keresőcég (más tartalomaggregátorokkal együtt) akár fizethetne is azért, mert a kiadók tartalmát megjeleníti az olyan szolgáltatásaiban, mint például a cég nevét adó kereső. A kiadók egy fél évvel később már dörzsölhették a tenyerüket, mert konkrét törvényjavaslat született a témában. Végül tavalyelőtt el is fogadták a javaslatot, ám annak egy módosított formáját, amely alapján a néhány soros kedvcsináló idézetek (snippet) után elvileg nem kell díjat fizetni az újraközlőnek. A német kiadók szövetsége azonban jogi úton mégis megpróbálta a pénzt kicsikarni. A Google erre bejelentette, hogy a helyzetet úgy kívánja rendezni, hogy a kérdéses médiumok tartalmainál sem képet, sem idézetet nem jelenít meg a felületein, azaz csak a cím és a link marad. A huzavona vége az lett, hogy a kiadók engedtek, és a Google továbbra is ingyenesen szemlézheti azok tartalmait.
2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?