Az Angela Merkel kancellár és a Kereszténydemokrata Unió által vezetett német kormánykoalíció szóvivője szerint folyamatban van egy új törvénytervezet előkészítése, amely az online tartalomszolgáltatók által közölt cikkek, írások és egyéb szöveges tartalmak védelmét szolgálná. A tervezetről előzetesen kiszivárgó részletek szerint a védelem tulajdonképpen inkább finanszírozást jelentene, ami a jogtulajdonosok szemszögéből természetesen logikus lépés lenne, ám a "szabad internet" fogalmán erőteljes csorba esne.

Hány euró másfél mondat? ■ A tervezet szerint a keresőszolgáltatások, vagy tartalomaggregátorok üzemeltetőinek fizetnie kéne, ha egy más által publikált tartalmat vagy annak akár egy kis részletét is megjelenítik a találatok listájában. Ez tehát többek között azt jelentené, hogy amennyiben valaki "ráguglizik" az Angela Merkel kifejezésre, a Google-nek azonnal fizetnie kéne az összes olyan (német) tartalomszolgáltatónak, akik a találati oldalon megjelennek, hiszen az egyes találatok hivatkozása alatt előnézetként láthatóak a legrelevánsabb mondatok vagy mondatrészek. Nem is beszélve a Google keresőjében nemrég bevezetett fejlesztésről, amely lebegő ablak formájában már rákattintás nélkül is előnézetet ad a hivatkozás utáni oldalról.
 

Eljátszottunk a gondolattal, milyen lenne a Google a törvény után...

A német kiadók, többek között a Német Lapkiadók Szövetsége természetesen azonnal kiálltak az elképzelés mellett. A szakmai szervezet szerint attól, hogy manapság már digitális formában születnek a tartalmak, még ki kell állni az újságok és tartalomszolgáltatók jogaiért, és ezt végre törvény is szabályozná. Az internetes vállalkozások, például tematikus startoldalak, blog- és keresőszolgáltatók viszont felháborodásuknak adtak hangot. Az ellenvélemények szerint mindenkinek egyedileg szíve joga fizetőssé tenni saját tartalmait (mint ahogy ezt egyre több webes magazin vagy akár napilap meg is teszi), a szabadon elérhető oldalak keresése azonban az internet mozgatórugója, ezért egy ilyen törvény egyenesen megbénítaná a web működését.

Törvénybe foglalt öngyilkosság ■ "Egy webes újságnak leginkább az lenne az érdeke, hogy az emberek rátaláljanak az általuk publikált cikkekre, és persze közben megnézzék, lekattintsák az oldalaikon megjelenő hirdetéseket. Ha egy ilyen buta rendelkezés miatt a keresők jóval kevesebb hatékonysággal vezetik el az érdeklődőket a cikkekhez, szépen eltűnnek az olvasóik, és a hirdetési bevételeik - annyit pedig nem hozhat a keresőktől beszedendő netadó, ami ezt kiváltaná" - vélekedett a hír hallatán egy német blogger.

A Google persze óvatosabban, de szintén megfogalmazta ellenérzéseit. Eric Schmidt ráadásul épp az Angela Merkel védnökségével zajló CeBIT kiállításon nyilatkozott a tervezet visszásságairól. A Google elnöke szerint a keresés megsarcolása visszavetné a web működőképességét és hatékonyságát, de Schmidt külön kiemelte azt is, hogy Németországban is jelentős gazdasági tényező az internet, "nem kellene elhamarkodottan tönkretenni mindezt egy ilyen döntéssel". Ugyan ez a válasz nem mondott ki egyértelmű válaszlépéseket, ám egyes elemzők szerint akár a Google szolgáltatásainkak korlátozása is szóba kerülhet, ráadásul az amerikai vállalatnál jóval kisebb aggregátorcégek egy része akár teljesen le is állhat a "jogdíjak" kifizetése helyett.

A tartalomszolgáltatók lobbija nyomán létrejövő tervezetet a hírek szerint idén nyáron terjesztenék a parlament elé, bár addig még kidolgozásra várnak olyan "apró" részletek, mint a fizetési konstrukciók, a jogdíjas tartalmak megjelenésének követésének és mérésének megvalósításáról szóló gyakorlati tervek, és természetesen az árazás is.