Az Európai Bizottság közel 22 milliárd euró értékű támogatást hagyott jóvá a mikroelektronikai és a kommunikációs technológiákra kiterjedő kutatási és fejlesztési programokra. Mindez az európai félvezetőgyártás támogatásáról szóló törvény (Chips Act) részeként, az uniós közérdeket képviselő jelentős projekteken (IPCEI) keresztül fedné le a teljes európai félvezető-ellátási értékláncot, az anyagoktól és eszközöktől a csipek tervezéséig és a gyártási folyamatokig. A kezdeményezésben a The Register tudósítása alapján 56 vállalat vesz részt összesen 68 projektben, a finanszírozás pedig 8,1 milliárd eurós tagállami támogatás mellett 13,7 milliárd eurónyi magánberuházást tenne lehetővé, 8700 új állás közvetlen és ennél sokkal több munkahely közvetett megteremtése mellett.

Az IPCEI ME/CT ökoszisztéma egyetemeket, kutatószervezeteket és vállalatokat is felsorakoztat az Európai Gazdasági Térségben, bár a lap megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság nem vesz részt a dologban, sőt nemrég közzétett saját félvezetőipari stratégiáját. Az Európai Bizottság szerint mindenesetre több ágazatban is előrelépést jelent a program, beleértve a 5G és 6Gkommunikációt, az autonóm járműveket, a mesterséges intelligenciát vagy a kvantumszámítástechnikát. A környezetvédelmi célok megvalósításának érdekében támogatást kapnak az energiatermelési és -elosztási ágazatokban tevékenykedő vállalatok is, amit szintén befektetésnek tekintenek Európa technológiai és ipari vezető szerepébe és az ellátási biztonság megteremtésébe.

A körülmények nem tűnnek kedvezőnek

Az Európai Tanács és az Európai Parlament áprilisban jutott el az ideiglenes megállapodásig a Chips Act szövegéről és a hozzá rendelt 43 milliárd eurós támogatási keretről, amelyen keresztül feltornásznák a blokk globális félvezetőpiaci részesedését, és az amerikai és ázsiai gyártóktól való függőséget is csökkentenék a fejlett elektronikai termékek területén. tekintetében is csökkentenék függőségét. A belső piacért felelő uniós biztos, Thierry Breton ezzel kapcsolatban felvázolta, hogy az európai kutatások ipari relevanciájához saját gyártótevékenységre is szükség lesz, de az is látszik, hogy az uniós programok egyelőre nem feltétlenül mutatnak a hi-tech irányába, amennyiben a befektetések például a járműgyártók kiszolgálását célzó gyártási technológiákra korlátozódnak.

A most bejelentett projekteknyomán az EB szerint már 2025-ben piacra kerülhetnek az első termékek, bár a teljes program kifutésa 2032-re esedékes, az ütemezés pedig a feladatoktól és az érintett cégektől függően addig is változhat. A The Register a South China Morning Post adataira hivatkozva felidézi, hogy a globális félvezetőpiac az idén általános visszaeséssel küszködik: a kínai import eddig 20 százalékkal csökkent, elsősorban az infláció és az amerikai kereskedelmi szankciók eredményeként. A hatás azonban nem egyirányú, amennyiben a Bloomberg az amerikai csipek áprilisi importja is 16 százalékkal zsugorodott éves összehasonlításban, és Japánban is hasoló tendencia tapasztalható – egyedül a tajvani és a dél-koreai behozatal növekedett néhány százalékkal.