A Facebook már jó ideje rendszeresen közöl átláthatósági jelentésnek nevezett statisztikákat azzal kapcsolatban, hogy a vizsgált időszakokban milyen jelenségek ellen milyen eredményességgel lépett fel a közösségi hálózat felhasználási feltételeinek érvényesítésére. A Community Standards Enforcement Report című anyagok mellett most egy Coordinated Inauthentic Behaviour Report néven kiadott beszámoló is megjelent, ami már részleteiben is foglalkozik a szabályokat megsértő, pénzügyi motivációkkal rendelkező vagy államilag szponzorált hálózatokkal.

A hétfőn közzétett riport alapján az előző hónapban öt olyan hálózatot is lekapcsoltak, amely valamilyen külföldi szereplőhöz, esetleg kormányzati szervezethez volt köthető. Ezeknek a rendszereknek a dimenzióira jellemző, hogy a felgöngyölítésük során összesen 467 facebookos és 1245 instagramos fiókot, 248 Facebook-oldalt és 49 Facebook-csoportot töröltek, a hozzájuk köthető hirdetési költéseket pedig 1,2 millió dollárra teszik. A Facebook hangsúlyozza, hogy az ügyeket érintő információkat megosztották az illetékes hatóságokkal, szabályozókkal és iparági partnerekkel is.

A mostani fogások közül a legtöbb tudósítás a vietnámi Viettel és a mianmari Mytel távközlési szolgáltatók esetét emeli ki. A Viettel Group tulajdonában lévő társaságok a jelentés szerint egy PR-céggel közösen a mianmari konkurencia rossz hírét keltették, kritikus kommentekkel árasztva el az ottani oldalakat állítólagos szolgáltatás-kimaradások vagy a versenytársak piacról való kivonulásának hírét keltve. A Facebook alkalmazásait használó, a közvélemény manipulációjára irányuló szervezett kampány ebben az esetben azért is különösen érdekes, mert éppen ezen a nyelvterületen zajlott éveken keresztül a rohingja népirtást éveken át megelőző hisztériakampány, amelyben utóbb a Facebook is elismert némi felelősséget.

Valószínűleg csak a jéghegy csúcsa

A 16 oldalas jelentésben szerepel még az indiai aRep Global digitális marketingszolgáltatóhoz kapcsolt kampány, amely magukat híroldalaknak feltüntető lapokra irányította az amerikai, brit, kanadai és a Perzsa-öböl menti országokban élő felhasználókat. Az egyiptomi New Waves és Flexell nevű, ugyancsak digitális marketingben utazó társaságokat szintén kizárták a Facebook alkalmazásaiból, amiért egy nagy csomó hamis fiókon keresztül próbálták a platformon kívüli oldalakra terelni sok millió közel-keleti és észak-afrikai követőjüket, minden lehetséges módon felrúgva a Facebook felhasználási szabályait.

A listáról most sem maradhatott ki az orosz katonai hírszerzés, amely a közösségi oldal gyanúja szerint Ukrajnát és a környező államokat vette célba egy nagy csomó fiókkal és automatizált tartalmakkal dolgozó hálózattal. Ehhez képest kispályásnak mondható az az alig tucatnyi profillal operáló iráni kampány, amely nem meglepő módon az iráni és az amerikai politika vonalán mozgott, és mások mellett hamis azonosságokkal próbálta meg közszereplőkkel felvenni a kapcsolatot. A jelentésben szereplő cégek és szervezetek neve egyébként már korábban is felbukkant a különféle kutatásokban, például az Atlanti Tanács digitális elemzéssel foglalkozó csoportjánál.

Ahogy a Facebook legutóbbi, novemberi átláthatósági jelentéséről szólva mi is beszámoltunk róla, a társaság az abban vizsgált féléves periódusban 3,2 milliárd profilt volt kénytelen törölni, a január és szeptember közötti időszakra vetítve pedig már 5,4 milliárdnál tartottak. Persze az ilyen fiókok legnagyobb része sosem jelenik meg élesben, vagyis a rendszer már a profilok létrehozására irányuló kísérletek során kiszűri a szabálytalanságokat, de a nagyságrend ezzel együtt is ijesztő az idén már több mint 2,5 milliárd havi szinten aktív felhasználóval rendelkező közösségi oldalakon.