Múlt hét közepén számoltunk be róla, hogy a Tesla autógyártót és a SpaceX űrvállalatot is irányító Elon Musk ügyvédein keresztül jelezte, elképzelhető, hogy eláll a Twitter 44 milliárd dolláros megvásárlásától, mert véleménye szerint utóbbi nem a megállapodásnak megfelelően teljesíti saját kötelezettségeit. A fenyegetésből aztán szombatra egészen konkrét lépés lett: Musk egy az amerikai tőzsdefelügyelet felé benyújtott dokumentumban bejelentette visszalépését az utóbbi idők legjelentősebb közösségi médiát érintő üzletétől.

A hétvége nem sok pihenéssel telhetett a Twitter főhadiszállásán, mivel vasárnap a belső forrásokra hivatkozó Bloomberg már arról írt, hogy meg is van, ki képviseli majd a vállalatot az immár elkerülhetetlen jogi csatában. A cég az akvizíciós területen igazi nagyágyúnak számító Wachtell, Lipton, Rosen & Katz irodát bízta meg, ami jelzi a Twitter elkötelezettségét arra, hogy a maga részéről a lehető legtöbbet kihozza ebből az egyre csúnyábbá váló sztoriból.

Botokkal fenyegetőzik

A bírósági csörték egyik kérdése az lesz, ki kell-e fizetnie Musknak azt az 1 milliárd dollárt, amit a megállapodásban vállalt arra az esetre, ha visszalépne az ügylettől. A bánatpénz viszont Musk szerint nem jár a Twitternek, mivel utóbbi félrevezette a nagyközönséget (és őt magát) is azzal kapcsolatban, hogy platformján milyen arányban vannak jelen a felhasználói fiókokban a többek között deiznformációra és spamelésre használt automata rendszerek (más néven: botok). A multimilliárdos (nem) vevő azt is sérelmezi, hogy a Twitter menedzsmentje nem bocsátott rendelkezésére olyan információkat, amelyek a rendszer működésének pontosabb megértéséhez szerinte mindenképpen szükségesek, illetve azt is, hogy a megállapodás aláírása óta több magas rangú vezetőt is elbocsátottak, valamint létszámstoppot vezettek be.  

A Twitter a maga részéről többször hangsúlyozta, hogy a botok maximum 5 százalékos aránya valós, mivel a szám megalapozott belső adatokon alapszik. Ugyanakkor utóbbiak nem mindegyikét tudják megosztani külső féllel, mivel azok között érzékeny személyes információk is vannak. A vásárlásról kötött megállapodásban foglaltakat pedig konzekvensen igyekeztek kikényszeríteni, mivel a menedzsment szerint ez a befektetők érdeke. Musk lépésére reagálva a cég szóvivője közölte, hogy kőkemény jogi csatában fogják rákényszeríteni a másik felet arra, hogy eleget tegyen szerződésben vállalat kötelezettségeinek.

Gyorsan a tárgyra térnek 

A Bloomberg vasárnapi beszámolója alapján a Twitter ügyvédi csapata már a hét elején elindíthatja a pert a világ egyik leggazdagabb embere ellen. Ennek akár az is lehet a kimenetele, hogy az ítélet nem engedi Muskot "elsétálni az asztaltól". A precedenseken alapuló amerikai jogrendszer miatt érdemes megemlíteni azt a 2000-es évek elején született ítélet, amely egy húsipari vállalatot szorított rá riválisa felvásárlására azt követően, hogy a vevő megtévesztő információkra hivatkozva próbált elállni az akvizíciótól.

Jogi szakértők azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy végül egy köztes megállapodás születik, aminek értelmében Musk ugyan megveszi a Twittert, ám a szerződésben megjelölt 54 dollár 20 centes részvényenkénti árnál kevesebbért. Ezzel a Twitter befektetői rosszabbül járnának, ugyanakkor elkerülhetó lenne egy hosszasabb bírósági tusakodást, aminek nem feltétlenül biztos a kimenetele. (A közösségi vállalat papírjai a folyamatosan érkező múlt heti hírek hatására gyengülni kezdtek, és jelenleg 35 dollár környékén mozognak.)