Nayib Bukele salvadori elnök június elején okozott kisebb meglepetést világszerte, amikor bejelentette, hogy az amerikai dollár mellé a bitcoin törvényes fizetőeszközként való bevezetését tervezi a közép-amerikai országban. A 84 tagú kongresszus azóta 62 igennel el is fogadta a vonatkozó törvényjavaslatot, amelynek fő célja az elnök szerint a munkahelyteremtés lenne, elősegítve sok ezer, a formális gazdaságon kívüli rekedt ember pénzügyi integrációját.

Ahogy akkor írtuk, Salvadorban a Bukele általa idézett statisztika alapján is csak az emberek 30 százaléka rendelkezik bankszámlával, így szükségszerűen nagyon magas a szürkegazdaságban dolgozók aránya. Emellett a több millió külföldön dolgozó salvadori éves szinten 6 milliárd dollárt küld haza, amelynek egy jelentős része elvész a közvetítőkön, így a bitcoin használatával milliónyi alacsony jövedelmű család bevétele növekedhetne.

A salvadori kriptoutópia időközben újabb elemmel gyarapodott. Az elnök a Twitteren azt is bejelentette, hogy utasította a geotermikus energiatermeléssel foglalozó állami vállalatot, a LaGeoSV-t, hogy készítsen terveket az ilyen módon üzemeltetett bitcoinbányász létesítmények felállítására. Ezzel olcsó, 100 százalékban megújuló és érdemi károsanyag-kibocsátás nélküli energiaforrással látná el az új iparágat, amelynek egyébként ez az egyik legfontosabb kihívása.

Egyelőre csak látványprojekt

Mint kiderült, az ország első körben a Strike nevű digitális tárcát alkalmazza majd, hogy a platformmal való együttműködéssel alapozza meg a bevezetés megkezdéséhez szükséges pénzügyi infrastruktúrát. Ezzel szemben a Világbank már közölte, hogy a salvadori kormányzat kérése ellenére nem nyújt segítséget az új hivatalos fizetőeszköz implementációjához, éppen az említett környezeti terhelésre és a bitcoin forgalmának átláthatósági problémáira hivatkozva.

A Nemzetközi Valutaalap ugyancsak makrogazdasági, pénzügyi és jogi kifogásokat fogalmazott meg a kezdeményezéssel kapcsolatban, bár az óra ettől még gyorsan ketyeg: a jóváhagyásától számított 90 napon belül Salvadorban minden vállalkozásnak el kell majd fogadnia a Bitcoint az áruk vagy szolgáltatások ellentételezéseként, ez alól pedig csak az jelent kivételt, aki igazolhatóan képtelen biztosítani a tranzakciók feldolgozásához szükséges technológiát.

Visszatérve a geotermikus energiával ellátott bitcoinbányász farmokra, Bukele azóta további információt is megosztott a Twitteren az aktív tűzhányók felhasználásáról, amelyekkel Salvador elég jól el van látva. A LaGeoSV mérnökei ezek szerint márki is fúrtak egy új termálkutat, amelyre egy 95 megawattos erőművet telepítenének. Ez nagyságrendben megfelel például a debreceni erőmű villamosenergia-teljesítményének, ami önmagában nyilván nem világrekord, de jól mutat a salvadori bitcoinos projekt kommunikációjában.

Legutóbb május közepén számoltunk be róla, hogy a legfontosabb kriptovaluta akkor éppen évi 143 terawattóra fogyasztással működött (mozgóátlagokkal számolva), ezzel pedig összességében már meghaladta a világ villamosenergia-fogyasztásának nagyjából 0,65 százalékát. Ezt a mennyiséget jól érzékelteti az az összehasonlítás, hogy ha a bitcoin fizetőeszköz helyett egy önálló ország lenne, akkor a 27. legnagyobb energiaigényű állam lenne a Földön.