A rendelet tételesen előírja a szolgáltatók által elkészítendő általános szerződési feltételek formai, így a tartalomjegyzék követelményeit, kötelező fejezetcímeit és azok sorrendjét, biztosítva ezzel az áttekinthetőség követelményét. Ennek révén az előfizetők, felhasználók könnyebben tudják összehasonlítani az egyes szolgáltatók által előírt szerződési feltételeket, illetve saját szolgáltatójuk általános szerződési feltételei között is könnyebben eligazodhatnak.
A rendelet az előfizetők védelmében újraszabályozza a szerződés megkötésének és megszűnésének követelményeit, pontosítja a szerződés teljesítéséért való felelősség kérdéseit, a szolgáltatás korlátozásának és a szüneteltetésének eseteit, illetve a szerződés módosításának feltételeit is.
Meglepetés helyett ■ Fontos változás, hogy december 1. után a szolgáltatók már csak az előfizetők kifejezetten erre irányuló kérésére aktiválhatnak internet-hozzáférést. Így a jövőben nem történhet meg az, hogy valaki meglepetésszerűen kap egy nagy összegű számlát egy olyan szolgáltatásról, aminek használatával nem is volt tisztában.
Az új szabályozás az egyedi előfizetői szerződésekkel kapcsolatban is számos új, garanciális elemet tartalmaz. Bővült például azon esetek köre, amikor a szolgáltató szerződésszegés esetén kötbért köteles fizetni, továbbá pontosították a szolgáltatás minőségével összefüggő szerződéses rendelkezéseket is.
Cyber Threat Intelligence: üzleti előny a sötét adatokból
Egyetlen kompromittált jelszó. Egy belépési pont, amit már nem használnak. Egy korábbi alkalmazott adatszivárgása. Ezek ma már nem csupán technikai hibák, hanem valós üzleti fenyegetések, amelyek a digitális alvilág piacán előbb bukkannak fel, mint ahogy a cég egyáltalán észrevenné.
Miért kell az üzleti intelligenciának megelőznie az MI bevezetését?
A felfokozott várakozásokhoz képest kiábrándító az MI-bevezetések valósága, ebben pedig a fő bűnös a rossz adatminőség és nem megfelelő adatinfrastruktúra.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak