Az IKT iparág – szemben az Európai Unió gazdaságának egyáb ágazataival – meglehetősen jól teljesített az elmúlt időszakban. Összességében mintegy 3 százalékkal bővült, ami egyfelől örvendetes, másfelől azonban kiélezett egy másik problémát: a krónikus szakemberhiányt.

Hiányzik 700 ezer szakember ■ Neelie Kroes, az Európai Bizottság (EB) alelnöke, többek között Davosban, a Világgazdasági Fórumon is felhozta a témát. Az EB szerint hamarosan akár 700 ezer IKT-tudást igénylő munkahely is hiányozhat Európában, ami nagymértékben rontja az EU-ban működő technológiai vállalatok versenyképességét. És mindeközben nő a munkanélküliség Európában, ami további súlyos terheket ró a gazdaságokra – hangsúlyozza Kroes.




Ez a visszás helyzet csak a nemzeti kormányok és az iparágban érdekelt cégek együttes fellépésével oldható meg. Ennek szellemében tett közzé az EB egy felhívását, mely szerint március elejéig várja a felajánlásokat, ötleteket. Több vállalat és szervezet már tettekkel is elkötelezte magát az EB tervei mellett – a nyilatkozat a Nokiát, Telefónicát, az SAP-t, a Ciscót, a HP-t, az Alcatel-Lucentet, a Randstadot, az ENI-t, a Telenor Groupot, ARM-ot, valamint az európai CIO-közösséget és a CEPIS-t (Council of European Professional Informatics Societies) név szerint is említi. Ezek a cégek és szervezetek ugyanis aktív szerepet vállalnak az digitális szakadék csökkentésében például különféle tanfolyamok és tréningek szervezésével, a felsőoktatás támogatásával vagy gyakornoki programokkal. A Telefónica egy az EU összes tagállamára kiterjedő felmérést is tervez, amelyben a 18-30 év közötti fiatalokat kívánják kérdezni a kilátásaikról.

A nyilatkozat jó ötletek példájaként említi a Spanyolországban és Németországban alkalmazott tréningtámogatási programokat. Maga az EB például a mobilitás támogatásán keresztül próbál javítani az IKT szektorban szükséges kompetenciák, például a megfelelő angol nyelvismeret, elsajátításán.

A hiány oka ■ A munkaerőhiány oka régiónként eltérő lehet. Ami jól látszik, az mindenképpen az, hogy az IKT-ismereteket kívánó munkahelyek bővülésével nem tud lépést tartani az oktatás. Minden oktatási rendszert jellemez valamiféle konzervativizmus és rugalmatlanság, és az sem javít a helyzeten, hogy a szakmai felsőoktatás és az iparágak között – kevés pozitív kivételtől eltekintve – még mindig meglehetősen nagy a távolság. Szintén régiónként változik, de nagy probléma lehet a megfelelő szintű angol nyelvismeret hiánya is.


Magyarországon az IKT szektor vállalatinak többségét tömörítő IVSZ (Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége) karolta fel a mérnökképzés támogatását, erőteljesen lobbizott a műszaki képzés pozitív diszkriminációja mellett. A legjelentősebb vállalati felhasználói kört tömörítő VISZ (Vezető Informatikusok Szövetsége) évek óta az Év Informatikai Oktatója ösztöndíj odaítélésével próbálja felhívni a figyelmet a szakmai felsőoktatásra.

Ezek a törekvések azonban elszigetelten csak korlátozott hatást válthatnak ki, ha nem egy átfogó, az elemi oktatástól elkezdett, korszerű oktatási reformon alapulnak.