A Meta és a Chicagói Egyetem közös belső kutatása kimutatta, hogy a szülői felügyelet és az olyan szabályozás, mint például az idő és a hozzáférés korlátozása, csak csekély hatással van a gyerekek kényszeres közösségimédia-használatára. A Project MYST nevű program eredményeként született tanulmány ezen felül megállapította, hogy az elszenvedett traumák hatására a gyerekek nagyobb valószínűséggel lesznek képtelenek visszafogni saját tevékenységüket a közösségi csatornákon – olvasható a TechCrunch beszámolójában.

A figyelemre méltó megállapítások olyan tanúvallomások során láttak napvilágot, melyek a Los Angeles-i Legfelsőbb Bíróságon hangzottak el egy közösségimédia-függőséggel kapcsolatos per esküdtszéki tárgyalásán. Az alperes az ügyhöz csatlakozó más személyekkel együtt azzal vádolja az érintett szolgáltatókat, hogy szándékosan függőséget okozó és veszélyes termékeket hoztak létre, amelyek a fiatal felhasználóknál szorongást, depressziót, testképzavart vagy étkezési problémákat okozhatnak, sőt esetenként önkárosításhoz vagy öngyilkossági szándék kialakulásához vezethetnek.

A lap szerint az ügy egyike lesz azoknak a mérföldkőnek tartott pereknek, amelyekkel a közösségimédia-vállalatok ebben az évben kénytelenek lesznek szembe nézni, mivel szigorú intézkedésekre ösztönözhetik a szabályozó hatóságokat. Igaz, a fenti esetben a felperes a Metát, a YouTube-ot, a TikTokot üzemeltető ByteDance-t és a Snapet is bíróság elé vitte, de az utóbbi két társasággal már a tárgyalásokat megelőzően megegyezésre jutott.

A most felhozott Meta-tanulmányt az ügyvédek szerint bizonyítékul szolgál rá, hogy a vállalat termékei nemcsak a fenti hatásokkal működnek, de a Meta is tudott a konkrét károkról, mégsem hozta azokat nyilvánosságra. Az összesen ezer tinédzser és szüleik körében végzett MYST felmérés ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a szülők és az otthoni korlátozások nincsenek számottevő összefüggésben azzal, hogy a gyerekek mennyire kényszeresen használják a közösségi médiát, amivel ráadásul a megkérdezettek is nagyjából egyetértettek.

A bolt szerencsére jól megy

A felperes ügyvédje ennek alapján azt állítja: a Meta pontosan tudja, hogy a figyelem fenntartását célzó algoritmikus ajánlásokkal, a dopaminszintet manipuláló jutalmakkal vagy a szüntelen értesítésekkel szemben milyen keveset ér az Instagram beépített szülői felügyelete vagy az okostelefon-használatra alkalmazott időkorlátok. A tanúk padján az Instagramot irányító Adam Mosseri azt állította, hogy nem ismeri a MYST projektjet, bár a lap szerint egy dokumentum arra utalt, hogy ő is személyesen hagyta jóvá a tanulmány elkészítését.

Mosseri részben egyetértett azzal, hogy az elszenvedett traumák hatására sokan "arra használhatják az Instagramot, hogy elmeneküljenek a kemény valóság elől", ám a függőség helyett a "problémás használat" kifejezést tartotta helyesebbnek: a Meta álláspontja alapján a tanulmány annak vizsgálatára koncentrált, hogy a tinédzserek saját belátásuk szerint túl sokat használják-e a közösségi médiát, nem pedig arra, hogy valóban függők-e. Mosseri azt az állítást is visszautasította, hogy az Instagram kifejezetten a tinédzsereket célozná meg a profitmaximalizálás érdekében: szerinte az is erre utal, hogy a gyerekeken kevesebbet keresnek, mint a platform bármely más demográfiai csoportján.

A híradások arra nem térnek ki, hogy Mosseri szerint az Instagram-függő gyerekekből lesznek-e az Instagram-függő felnőttek, és a szépségfiltereknek vagy más véleményes alkalmazásoknak milyen hatása van a nem-függőség kialakításában. De arról azért beszámolnak, hogy a közösségi alkalmazást 2018 óta irányító vezető alapfizetése körülbelül 900 ezer dollár évente, teljes javadalmazása pedig a bónuszokat és a részvényopciókat is figyelembe véve a jobb esztendőkben a 20 millió dollárt is meghaladta.