Története során először sikerül 400 milliárd dollárnál nagyobb éves forgalmat produkálnia az Alphabetnek, ráadásul ezzel párhuzamosan még nyereségesebb lett a vállalatóriás, amely tegnap hozta nyilvánosságra tavalyi utolsó negyedévének eredményeit. A szebbnél szebb számokat olvasó befektetőkre azért így is sikerült ráhozni a frászt azzal, hogy az egyébként is magas 2025-ös beruházási szintre idén gyakorlatilag ráduplázik a menedzsment.

A Google anyavállalataként ismert Alphabet az ünnepi szezonban 113,8 milliárd dollárnyi bevételt termelt, ami a 2024-es záráshoz viszonyítva 18 százalékkal, az elemzői előrejelzésekhez képest pedig mintegy 2 százalékkal erősebb adat. Ennél is komolyabb előrelépés történt a profitabilitás területén: a 34,5 milliárdos nettó nyereség 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban, ráadásul a szakértői prognózis ennél jóval kevesebbet, "csak" 31,9 milliárdot vetített előre.

A két kulcsfontosságú üzletág, a keresési és hirdetési divízió, illetve a cloudos biznisz egyaránt hasított. Csak a keresőben és a cég egyéb szolgáltatásaiban elhelyezett reklámokból 17 százalékkal több folyt be, a negyedévben elért több mint 63 milliárd dollár pedig segíthet elcsendesíteni azokat az aggodalmakat, miszerint a ChatGPT és más riválisok chatbotjai veszélyt jelentenek az Alphabet alapvető üzletére. A Google Cloud pedig egyenesen rakétázott: a közel 17,7 milliárd dolláros forgalom másfélszerese az egy évvel korábbinak.

Az erős évzárás csak megkoronázta az amúgy sem gyenge tavalyi teljesítményt. A vállalatcsoport pénztárgépe 2025-ben végül rekordszinten, 402,8 milliárd dollárnál állt meg, minden költség levonása után pedig szintén elképesztően nagy összeg, bő 132 milliárd maradt a kincstárban.

Minden pénzt megér(?)

Parádés teljesítmény ide, rekordok oda, a befektetők között valóságos pánik lett úrrá a negyedéves jelentést követően. A részvények első körben 7 százalékot zuhantak, ami aztán később másfél százaléknyi mínuszra szelidült. A tőzsdei reakció minden bizonnyal annak tudható be, hogy a társaság vezetősége közölte, idén még a tavalyi, erőltetett ütemű beruházásoknál is sokkal többet fognak adatközpontokra költeni.

A 180 milliárd dollár környékére tervezett CAPEX gyakorlatilag a duplája a 2025-ös kiadásoknak, ami egyértelmen jelzi, hogy a menedzsment egyáltalán nem tart az MI-lufitól. A saját fejlesztésű generatív modellek mellett a Google-nek egy sor partnert is ki kell szolgálnia MI-feladatok elvégzésére optimalizált infrastruktúrával, hiszen csak tavaly több ilyen komoly megállapodás köttetett (Apple, OpenAI, Anthropic).

A befektetők megnyugtatására a jelentést követő konferenciahívás során többször elhangzott, hogy a cégnek nagy hasznot jelent a Gemini alkalmazása a különböző belső rendszerekben. A saját fejlesztésű modell többek között az összetett keresésekhez köthető hirdetéselhelyezéseket, illetve a nem angol nyelvű szövegek megértését segíti, ami egyaránt növekedési lehetőséget jelent a vállalat számára.

Déjá vu

Érdemes megjegyezni, hogy napra pontosan egy évvel ezelőtt a trendek szintjén kísértetiesen hasonló eredményeket és terveket mutatott fel a mendzsment, amire ugyancsak a mostanival egybecsengő negatív reakcióval válaszoltak a pénzügyi befektetők. Az eltelt egy év egyelőre a Google-t igazolja, hiszen a vállalatcsoport immár 4000 ezer milliárd dollárnál is többet ér.

Az viszont szintén tény, hogy az erőltetett beruházások egyrészt óriási ökológiai terhet jelentenek, másrészt az MI elterjedése egyelőre leginkább problémákat hozott (például a Google tulajdonában lévő YouTube-nál), miközben üzleti célú felhasználása kapcsán sem feltétlenül a sikersztorik dominálnak.