Londonban egyáltalán nem elégedettek azzal, ahogy a közösségi hálózatok igyekeznek kezelni az oldalaikon felbukkanó, terrorista szervezetekhez köthető propagandát, toborzási kísérleteket.  

Tudatosan bénáznak?

Az Egyesült Királyság törvényhozásának belügyekért felelős bizottsága szokatlanul kemény hangvétellel ostorozza a technológiai nagyvállalatokat, amiért azok a lehetőségekhez képest lényegesen kevesebb energiát fordítanak a szélsőséges nézetek visszaszorítására. A bizottsági jelentés többek között a Facebookot, a YouTube-ot és a Twittert kárhoztatja azért, hogy az Iszlám Állam ezeken a csatornákon keresztül is képes például toborzási akciókat, népszerűsítő propagandát bonyolítani. A bizottság megállapításai hírszerzési forrásokon, terrorelhárítási és biztonságpolitikai szakértők véleményén, illetve a muszlim közösség tagjaival folytatott konzultáción alapulnak. 

Bár néhány olyan esetet is megemlít a dokumentum, amikor az említett cégek akár százezres vagy éppen milliós nagyságrendben "gyomlálták ki" a felhasználói feltételekkel nem összeegyeztethető anyagokat, összességében ez a politikusok szerint csak csepp a tengerben. Álláspontjuk szerint a több milliárd dolláros bevétellel büszkélkedő nagyvállalatoknál nem elég egy-két száz fős csapatokra bízni a monitorozási teendőket, ráadásul a Twitter még csak arra sem hajlandó, hogy a hatóságokat értesítse, amennyiben szélsőséges tartalomra bukkan a hálózatán.

A parlament számára kötelező érvénnyel nem bíró, de az ottani döntéseket nagyban befolyásoló jelentés megoldásként a törvények szigorítását jelöli meg. Utóbbival kellene rászorítani a közösségi hálózatok üzemeltetőit arra, hogy zéró toleranciával és a lehető leggyorsabban lépjenek fel az inkriminált bejegyzésekkel szemben.

Ez a Brexit-döntés fényében különösen fontossá válhat a briteknél, hiszen az EU épp tavasszal állapodott meg több nagyvállalattal, köztük a most kárhoztatott cégekkel arról, hogy 24 órán belül eltávolítanak minden olyan tartalmat, amely kimeríti a gyűlöletbeszéd fogalomkörét.

A másik oldal máshogy látja

A The Wall Street Journal még a hivatalos bejelentés előtt hozzájutott a bizottsági anyaghoz, így múlt héten megkérdezte a témáról a megvádolt cégeket. Nem meglepő módon a vállalatok teljesen máshogy látják az ügyet. A Facebook képviselője szerint "gyorsan és határozottan" lépnek fel minden terrorizmussal kapcsolatos esetben. A Twitter azt közölte, hogy csak idén több mint 360 ezer, szélsőséges szervezetekhez köthető fiók működését függesztette fel.

Az amerikai lapnak nyilatkozó biztonsági szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy nem is feltétlenül a nagy közösségi hálózatok jelentik a legproblémásabb csatornát. Sokkal inkább azok az üzenetküldő alkalmazások, amelyeken a magas fokú titkosítási protokolloknak köszönhetően gyakorlatilag a lebukás legcsekélyebb esélye nélkül tartható kapcsolat a terroristák között.

Egy másik vetülete a témának, hogy a közösségi hálózatok után pontosan a végponti titkosítás miatt igyekszik ellehetetleníteni az iráni rezsim az olyan alkalmazásokat, mint a Telegram és a WhatsApp. Az állammal szemben kritikus irániak eddig itt tudtak viszonylagos biztonságban értekezni egymással. Igaz, a sebezhetetlenség mítoszát alaposan megtépázta egy friss biztonsági incidens, amely során állítólag 15 millió felhasználó adatához sikerült hozzájutni iráni hackereknek.