Első körben a Facebook, a Twitter, a YouTube és a Microsoft állt be az EB ma nyilvánosságra hozott magatartási kódexe mögé, amely a kontinensen megjelenő online tartalmak közül igyekszik kiszorítani a jogellenes gyűlöletbeszédnek minősített anyagokat.

Közösségi fertőzés

Věra Jourová a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos szerint a közelmúltbeli terrortámadások miatt is sürgős lépéseket kell tenni a jogellenes online gyűlöletbeszéd visszaszorítására. "A közösségi média sajnálatos módon az egyik olyan eszköz, amelyet a terrorista csoportok a fiatalok radikalizálására, a rasszista csoportok pedig az erőszak és a gyűlölet terjesztésére használnak" - vélekedett a területért felelős biztos.

A kódex betartása ugyan nem jogi kötelezettség, de az azt támogató vállalatoktól az EB elvárja, hogy a jogellenes gyűlöletbeszéd eltávolítására irányuló érvényes bejelentések többségét 24 órán belül felülvizsgálják, és szükség esetén eltávolítsák vagy hozzáférhetetlenné tegyék az ilyen tartalmakat.

Emellett elvárás a hatékony és gyors belső eljárások kialakítása, a területtel foglalkozó személyzet folyamatos képzése, és a megoldások megosztása más iparági szereplőkkel. Szintén kiemelt szerepet kap a civil társadalmi szervezetekkel történő együttműködés, a már korábban létrehozott partnerségek megerősítésére, melynek célja a minél pontosabb monitorozás elérése, illetve hatékony ellenpropaganda-kampányok kidolgozása.

Mindenről mindenkit tájékoztatnak

Fentieken túlmenően az informatikai vállalatok megismertetik felhasználóikkal és tudatosítják azokban a szabályzatuk és közösségi iránymutatásaik alapján nem megengedett tartalmak típusait - áll a kódexben. A bejelentési rendszer egyszerűsítése, standardizálása szintén a kitűzött célok között szerepel.

A cégek azt is vállalták, hogy tájékoztatást adnak a bejelentések benyújtására vonatkozó eljárásról a tagállami hatóságok és az informatikai vállalatok közötti kommunikáció sebességének és hatékonyságának fokozása érdekében. Az információáramlás az egyrészt az informatikai vállalatok, másrészt a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül történik. Ettől azt várják, hogy a tagállamok – és különösen azok bűnüldöző hatóságai – jobban elsajátítsák azokat a módszereket, amelyek segítenek a jogellenes online gyűlöletbeszédet terjesztő vállalkozások felismerésében és bejelentésében.

Az Európai Bizottság a tagállamok bevonásával más érintett platformokat és közösségi médiát üzemeltető vállalatokat is arra ösztönöz, hogy csatlakozzanak a magatartási kódexben meghatározott kötelezettségvállalásokhoz. Továbbá rendszeres konzultációkat is tartanak majd, ahol értékelhetik az eddigi eredményeket, illetve új ötleteket dolgozhatnak ki a gyűlöletbeszéd visszaszorítására.