Az új kutatások szerint már nem csak a megélhetésnek, hanem magának a munkának is vannak olyan költségei, amelyek sokat nyomnak a latba, ha a munkaadó ragaszkodik az alkalmazottak visszatéréséhez a fizikai irodába. Egy friss jelentésben az Adaptavist szondázta meg közel 3500 amerikai, brit, ausztrál és kanadai szakember véleményét a hibrid munkavézésről és a teljes idős irodai munkáról, amelynek során szóba kerültek a termelékenység, az együttműködés, az elszigeteltség, a kommunikációs eszközök, az egészség és a jólét kérdései, illetve általában a munkavégzés jövője. Ebből pedig kiderült, hogy az infláció és a megélhetési költségek gyors növekedéséből egyfajta "munkaköltség-válság" van kialakulóban.
A dolog nem csak a munkavégzés helyét, hanem annak módját is érinti: bár az energiaszámlák otthon is egyre magasabbak, a brit válaszadóknak például már 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a teljes munkaidős visszatérés kapcsán aggasztónak tartja az ezzel járó többletköltségeket. 35 százalék eleve nyomasztónak tartja az ingázást, miután pedig a hivatalos statisztikák szerint júliusban is több mint 15 százalékkal emelkedtek náluk a közlekedés költségei, a dolog kezd úgy kinézni, hogy az ember azért jár be dolgozni, hogy megengedhesse magának, hogy bejárjon dolgozni.
Nincs még vége az átalakulásnak
Nem meglepő, hogy tízből hárman már az ingázásra vonatkozó költségtérítésre és ingyenes parkolásra tekintenekolyan bónuszként, amiért hajlandók lennének teljes munkaidőben visszamenni az irodába. Az Adaptavis szerint a munkaadóknak és a munkavállalóknak újra meg kell találniuk az egyensúlyt a korábbi üzletmenet és az elmúlt években megszokott munkaszervezés között, legyen szó a dolog mentális vagy anyagi vonatkozásairól. Különösen, hogy a recessziós félelmek miatt egyre többen vállalnának valamilyen kiegészítő munkát, amelynek lehetőségétől nyilván megfosztaná őket a nyolcórás irodai munka és az oda-vissza utazás.
Az Adaptavist szerint egyébként a brit alkalmazottak 31 százaléka annyira túlterhelt, hogy nincs ideje beszélgetni a kollégáival, bár 89 százalékuk kritikusnak vagy fontosnak tartaná a munkatársakkal való személyes kommunikációt. A The Register a kutatásról szóló beszámolójában itt egy pszichoterapeutát is megszólaltat, aki azt emeli ki, hogy a vállalatoknak nem akkor kellene foglalkozniuk a dolgozóik mentális egészségével, amikor már mindenki bekattant, hanem praktikusan még azelőtt lenne érdemes elindítaniuk a megfelelő programokat.
A felmérés egyik érdekes megállapítása, hogy az emberek közel kétharmad része ugyanolyan beosztás szerint dolgozik, mint a járvány előtt, de majdnem ugyanennyien csökkentenék a heti 40 munkaórát, amunkavállalók fele (egész pontosan 49 százaléka) pedig szívesebben választana magának négynapos munkarendet – amire egyébként minden negyedik válaszadónak lehetősége is lenne. A briteknél már zajlik egy 10 vállalat 3 ezer dolgozójára vonatkozó kísérlet a négynapos munkahéttel kapcsolatban, a júliustól decemberig futó program pedig egyelőre úgy áll, hogy az értintettek nagy többsége nem csak elégedett, de a későbbiekben is megtartaná ezt a modellt.
További részletek a "tool fatigue" jelenségéről és a kutatás más eredményeiről »
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak