Egy magas rangú ukrán tisztviselő Oroszországot hibáztatta az Ukrajna ellen 2022-ben elkövetett több mint 2 ezer kibertámadás zöméért – számolt be róla a Reuters. A hírügynökség jelentéséből kideül, hogy maga az élőben közvetített konferencia is 15 perces késéssel indult egy hekkertámadás miatt, bár erről a szervezők nem osztottak meg további részleteket vagy bizonyítékokat, mint ahogy Moszkvából sem kommentálták azonnal az ott elhangzott állításokat.
Az ukrán speciális kommunikációs és információvédelmi szolgálat vezetője, Jurij Scsihol szerint az országot tavaly 2194 kibertámadás érte, ebből pedig 1655-öt jegyeztek a február 24-én indított inváziót követően. Maguk a kormányzati intézmények összesen 557 kibertámadást szenvedtek el, és a tájékoztatás alapján a hekkerek többsége nem is igyekszik elfedni, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) fizeti, ott teljesít szolgálatot, vagy valamilyen módon annak alkalmazásában áll.
Az erőviszonyok is megváltoznak
Az Euractiv a múlt héten a francia kibervédelmi parancsnokság (COMCYBER) vezetőjét idézte, aki szerint Ukrajnának úgy sikerült szintet lépnie kibervédelmi képességeinek fejlesztésében, hogy eközben már legalább 2014 óta folyamatosan komoly támadások érik. Aymeric Bonnemaison tábornok a francia nemzetgyűlés zárt ajtós meghallgatásán fejtette ki, hogy ebben meghatározó volt a nyugati kiberhatalmakkal, mindenekelőtt az Egyesült Államokkal való együttműködés.
Ennek kapcsán kiemelte az ukrán szabványok és eljárások nyugati modellekhez való közelítését, ami lehetővé teszi a támadásra utaló jelek és az ellene való védekezés technikai eszközeinek gyors megosztását. A tábornok úgy látja, hogy az orosz kibertámadások így a vártnál sokkal kevésbé voltak hatékonyak. Ezek ugyanis könnyen térdre kényszeríthették volna Ukrajnát, de az ország mostanra már "valódi paradigmaváltásból fakadó védelmi előnnyel" rendelkezik.
Már kiber-ENSZ-ben gondolkodnak
Ukrajna közben egy olyan globális szervezet felállítását szorgalmazza, amely segítene a fenyegetésekkel kapcsolatos információk megosztásában és a jövőbeli támadásokra való felkészülésben. A javasolt "kiber-ENSZ" felállítása a nemzetközi közösséget is abba az irányba terelné, hogy a kibertámadásokat hasonló módon kezelje, mint azokat a rakétacsapásokat, amelyek a polgári infrastruktúrát rombolják, hogy a téli hónapokban nyomorúságot okozzanak a civil lakosságnak.
A Politico oldalán megjelent cikkben Jurij Scsihol arról beszélt, hogy a kibertámadások és azok következményei is összemérhetők a hagyományos támadásokkal, sőt akár felül is múlhatják azokat. Az egyelőre nem világos, hogy más országok mennyire támogatják az elképzelést, de az ukránok szerint "partnereik hajlamosak egyetérteni velük és az Egyesült Államokkal" is abban, hogy teret kell adni az új technológiákkal kapcsolatos munka biztonságos koordinációjának.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak