A kockázati tőkebefektetők, azaz VC-k (venture capital) a kanyarban sincsenek, ha a mesterséges intelligenciával kapcsolatos befektetésekről van szó. A PitchBook kutatása szerint az MI-startupokhoz tavaly összesen 27 milliárd dollár befektetés érkezett, de a pénz kétharmadát a Microsoft, a Google és az Amazon adta. A big techek hatalmas pénztartalékaikra támaszkodva leuralták a szegmenst, összegezte a helyzetet a kutatást ismertető cikkében a Financial Times.

A folyamatot szépen modellezi az OpenAI esete. A ChatGPT elindulása után a Microsoft szinte azonnal lépett, és idén a startup-világban gigantikusnak számító 10 milliárd dolláros befektetéssel szállt be a cégbe. Az ilyen lépések egyenes következménye, hogy a kisebb forrásokkal rendelkező hagyományos technológiai befektetők fokozatosan háttérbe szorulnak ezekben vállalatokban.

A piac minden szempontból konszolidálódott: a világ néhány népszerű startup (OpenAI, Cohere, Anthropic, Mistral stb.) körül forog, de a nagy pénzeket a big techek teszik be ezekbe.

Két év alatt háromszorozták a tétet

A koncentráció mellett a tétek is növekedtek – szintén a big techek óriásbefektetései miatt. Már 2021-ben is jelentős súlyt képviselt az MI a VC-k befektetési portfóliójában: a Pitch Book adatai szerint 11 milliárd dollárt költöttek ilyen startupkra. Innen nézve még szembeszökőbb, hogy 2023-ra az összeg 27 milliárdra kúszott.

A nagy cégek hozzáállásást jól mutatja a Microsoft stratégiája. Az OpenAI-ra elkölteni tervezett 10 milliárdja mellett volt idén még jelentős befektetése. A vállalat vezette azt a tavaly nyári befektetési kört, amelyben többek között az Nvidiával közösen 1,3 milliárd dollárt adtak az Inflection AI nevű, szintén generatív MI-t fejlesztő startupnak. Egyes magyarázatok szerint a szoftvergyártót itt elsődlegesen az motiválta, hogy egy versenyképesnek tűnő fejlesztést elhalásszon a riválisai elől.

Az Amazon, a Google és a Microsoft egyébként nem csak a kimeríthetetlen készpénztartalékai miatt van előnyben van a hagyományos VC-kkel szemben. Nem is kell ugyanis feltétlenül pénzt adniuk: ahogy azt az OpenAI és a Microsoft egyezségénél láthattuk, piacképes (és jól forintosítható) dologi támogatással is be tudnak szállni. A generatív MI-hez hatalmas számítási kapacitás kell, amit AWS-ből, a GCP-ből vagy az Azure-ból viszonylag egyszerűen ki lehet elégíteni. Emiatt a startupok sem idegenkednek a nagy felhőszolgáltatókkal való partnerségtől.

Maradnak a kisebb cégek és a másodlagos fejlesztések

A helyzet amúgy visszás. Az Anthropic alapítói például azért váltak ki az OpenAI-ból, mert nem értettek egyet a Microsoft térnyerésével – hogy aztán hasonló megállapodásokat kössenek a Google-lel, majd az Amazonnal.

Ezek a befektetések ráadásul olyan mértékben növelték az MI-startupok értékét, hogy az már a klasszikus VC-k számára sok esetben értelmezhetetlen. A ByteDance 225 milliárd dolláros vagy a SpaceX 150 milliárdos értékeléséhez képest az OpenAI 30 milliárdja ugyan aprópénznek tűnhet, de míg előbbi cégek évek alatt nőttek fel, számottevő piaci bevétellel rendelkeznek – és megmaradtak alapvetően függetlennek –, az MI-piacon jórészt két-három éve alapított cégek dübörögnek, nagyon drágán működnek, és szinte összenőttek a big techekkel.

Ráadásul a klasszikus VC-k mozgásterét az utóbbi időben az általános globális gazdasági nehézségek (magasabb kamatlábak, a portfóliójukba tartozó cégek csökkenő értékelése stb.) is korlátozzák.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a VC-k kivonulnának az MI-piacról. Egyrészt fokozzák a befektetéseiket a korai szakaszú és a kisebb (utóbbi jelen pillanatban azt jelenti, hogy kevésbé felkapott) vállalatokba, másrészt azokat a cégeket keresik, melyek például az OpenAI által épített alapmodellekre építik saját megoldásaikat.