Szinte az összes uniós tagállam rendőrsége használ vagy tervez használni arcfelismerést a személyazonosításhoz – írja az Algorithm Watch. A berlini jogvédő civil szervezet szerint a technológia alkalmazásának módjában nagy az eltérés, de mindenhol vannak problémák az átláthatóságával.

Ellentmondásos a megítélése

Amióta technikailag megvalósítható az arcfelismerés, és megkezdték alkalmazását, folyamatos vita tárgya, hogy miként lehetne úgy szabályozni, hogy használata ne sértse az emberek magánélethez való jogát. Magával a technológiával kapcsolatban is gyakran felmerülnek fontos kérdések, mint például a megbízhatóság vagy az előítéletesség stb. A kritikák hatására vannak helyek, ahol már betiltották az alkalmazását – ilyen város például San Francisco, a világ más szegletében pedig totális megfigyelő rendszereket építenek rá. Hogy mennyire fontos kérdésről van szó, jól jelzi, hogy az Egyesült Államokban külön kongresszusi bizottság foglalkozik vele.

Az Algorith Watch most megkérdezte az uniós tagállamok hatóságait, hogy használnak-e ilyen technológiát, és ha igen, milyen célra. Ha pedig nem használnak, tervezik-e a bevezetését. Kiderült, hogy sok tagállam hatóságai már használják, és a többi országban is tervezik a bevezetését.

Mindössze Spanyolországban és Belgiumban nem engedélyezték még, de a technika ebben az országban is már csak a politikai engedélyre vár. A rendszerek részben ott is kiépültek. A belgiumi Kortrijkben és a dél-spanyolországi Marbellában például testfelismerő technológiát alkalmaznak, amellyel az utcákon közlekedőket járásuk stílusa vagy ruházatuk alapján tudják nyomon követni. Ezek a rendszerek is alkalmasak arcfelismerésre, de annak használata egyelőre tiltott.

A jelenlegi állást táblázatban is összefoglaltuk az Algorith Watch gyűjtése alapján. Az adatokat nyilvánosan elérhető forrásokból, illetve az egyes tagállamok illetékes hatóságainak válaszaiból állította össze a szervezet.

Túl nagy a tévedés lehetősége

Az arcfelismerést leginkább a bűnügyi nyomozásokhoz használják, sokszor automatizált módon. Franciaroszágban például kaptak el így már autótolvajt, de használják futballstadionok környékén is az vandál szurkolók kiszűrésére. Írországban viszont már a különböző szociális segélyek igénylésekor is rutinszerűen alkalmazzák a jogosultak azonosítására.

Csakhogy a technológiai közel sem tévedhetetlen, ezért is veszélyes, ha automatizált döntések is kapcsolódnak a használatához – hívja fel a figyelmet az Algorithm Watch. Az eddigi tesztek során még mindig túl sok fals pozitív eredmény született, ami automatizált döntéshozatallal párosulva nagy károkat okozhat.

A jogvédők szerint nagyon nagy probléma, hogy az arcfelsimerő rendszer egy fekete doboz. Senki sem ismeri pontosan, hogyan működik az algoritmus, ami visszaélésekre ad lehetőséget. A hatóságok is titkolóznak, egyes országokban (pl. a finneknél és a horvátoknál) még az is minősített információ, hogy mely cég fejlesztette az arcfelismerő szoftvert.

Magyarországon már engedélyezték

December 10-én a magyar törvényhozás is módosította a rendőrségi törvényt, amely már lehetővé teszi az arcfelismerés használatát. Mint azt az Index kiszúrta, a Pintér Sándor belügyminiszter által benyújtott módosító értelmében a rendőrnek joga fényképet készíteni igazoltatáskor, ha az igazoltatott nem tudja azonosítani magát. A fényképfelvételt pedig "az erre a célra rendszeresített eszköz alkalmazásával az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló törvényben szabályozott automatizált összehasonlítás igénybevételével, az ott meghatározott szabályoknak megfelelően – személyazonosság megállapítása céljából – a helyszínen ellenőrizni lehet" – fogalmaz a módosító szövege.