Hány munkahely fog megszűnni az automatizáció térhódításával? Az OECD idei kutatása a szervezet 21 tagállamában és Oroszországban vizsgálta a munkaerő-piaci hatásait. Bár Magyarország nincs a vizsgált körben, a hasonló fejlettségű országokra – például a Szlovákiára vagy Csehországra – vonatkozó adatokból következtethetünk a hazai következményekre is.

Az egyik legpesszimistább becslést az Oxford Egyetem két kutatója, Carl Benedikt Frey és Michael A. Osborne adta, akik egy 2013-as tanulmányukban azt jósolták, hogy bizonyos területeken az Egyesült Államokban a munkahelyeknek akár a 47 százalékát is veszélybe sodorhatja a robotika.

Az OECD tanulmánya ennél jóval optimistább. Idei tanulmánya szerint a vizsgált országokban átlagosan a munkahelyek 9 százaléka kerül veszélybe az automatizáció előretörése. (Az OECD tanulmánya egy kattintásnyira tölthető le pdf-ben.)

Optimista és pesszimista megközelítések

Bár a kérdés rendkívül összetett, például egy néhány éve például sokan azzal érveltek a robotok alkalmazása mellett, hogy egyes fizikai dolgozói munkahelyek ugyan megszűnnek, de sokkal több képzett szakemberre lesz szükség. De hogy hogyan is kell mindezt elképzelni az egyes foglalkozások szintjén, azzal először Frey és Osborne fentebb idézett tanulmánya foglalkozott részeletesen.

Az optimista megközelítést vallók elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy a robotikával kiválthatók a piszkos, veszélyes, monoton munkák, és a felszabaduló emberi munkaerő a kreatívabb, jobban jövedelmező feladatok felé terelhető. Ezzel szemben a pesszimista megközelítés szerint a robotika hamarosan olyan fejlettségi szintet ér el, hogy a legtöbb munkahely meg fog szűnni, ami óriási társadalmi feszültséget generál, és végletessé teszi a jövedelemkülönbségeket.

Az árnyaltabb számítás is drasztikus hatást mutat

Ha az oxfordi kutatók jóslata válna be, annak valószínűleg világfelforgató hatása lenne. Az OECD tanulmánya sokkal visszafogottabban számol, de a világszervezet jóslata is erősen a világot. A tanulmány jósolta 9 százalék megvalósul, az rövid távon a munkanélküliség drasztikus megugrását hozza magával. Az ugyanis kevéssé valószínű, hogy a robotika kiváltotta munkahelyeket gyorsan lehetne új, emberek által betölthető munkahelyekkel pótolni.

A tanulmány szerint ráadásul országonkénti hatásokban elég nagy lehet az eltérés. Ezeket a különbségeket függnek az adott ország munkahelyi szervezettségétől, az automatizációs technológiákba történt eddigi beruházásoktól és az oktatástól is. Ez magyarázza például azt, hogy a fejletlenebb Oroszországban például csak a népesség 2 százaléka tartozik a veszélyeztetett körbe, míg például Ausztriában a 12 százaléka. A kettő között helyezkedik el Dél-Korea, ahol a népesség 6 százalékának a munkahelye kerülhet veszélybe.

Tanulni, tanulni, tanulni

A tanulmány szerző szerint az új technológiák hasznosítása közel sem olyan gyors, mint azt sokan várnák. Számtalan jogi és társadalmi tényező akadályozza, lassítja a folyamatot (lásd például az Uber körüli vitákat). Szintén érvként hozzák fel, hogy a pesszimistább forgatókönyvek megfogalmazói nem számolnak a munkavállalók alkalmazkodó képességével, amely, különösen a fejlettebb államokban, ahol régóta téma az élethosszig tartó tanulás, szintén a technológia okozta munkanélküliség ellen hat. Harmadrészt az új technológiák további új igényeket is teremtenek a munkaerőpiacon, ami pozitívan hat a versenyképességre.

Ráadásul a szerzők szerint a pesszimista forgatókönyvek megfogalmazói azt sem árnyalják kellőképpen, hogy az automatizáció valóban teljes mértékben megszüntet munkahelyeket, vagy csak azok kiegészítőjeként jelenik meg.

Ugyanakkor abban szinte mindenki egyetért: ennek az átalakulásnak a legnagyobb terhét az alacsony képzettségűek viselik. Az ő munkahelyeiket ugyanis sokkal jobban veszélyezteti az automatizáció, mint a magasan képezettekét. Magyarországra lefordítva: míg az összeszerelő üzemekben már csak ideig-óráig lesz szükség gyártósorokon dolgozó munkásokra, magasan képzett mérnökök, különösen informatikusok nélkül még jó ideig a gyártó üzemek sem tudnak működni.