A jövő az on-demand gazdaságé? Az Economist cikke szerint eljöhet a szabadúszók világa.

Az Economist riportszerűen számol be az Amerikában már egyre jobban terjedő keresletalapú, on-demand gazdaságról, az on-demand cégekről és egésznek az alapját adó szabadúszó munkavállalói világról. A szabadúszás fogalmát persze már régóta ismerjük, a technológia változása azonban ezt a területet is más megvilágításba helyezi manapság. Régebben voltak a hagyományos adatbázisok, kezdve a "kőkorszaki"” kockás füzettel, amiben ügyes munkaközvetítők összegyűjtötték a legkurrensebb szakikat, akiket aztán a kor diktálta módokon lehetett vagy éppen nem lehetett elérni.

Apró munkákból nagy üzlet

Az okostelefonok és az okos alkalmazások megjelenése azonban ezt a területet is képes felpörgetni. Vezető példaként a három éve San Franciscoból és New York-ból indult, de ma már Kanadában, sőt öt brit városban is működő Handy nevű startup céget említi az összeállítás. A mára 40 millió dolláros kockázati tőkét is begyűjteni képes vállalkozás apró munkákból tudott három év alatt nagy üzletet csinálni.

A Handy lényegében szolgáltatásközvetítő, amivel sok ember számára teremt munkát. "Munkaerő-állományát" szabadúszó, háztartási munkára szakosodott emberekből áll, megrendelői pedig az örökös időhiányban szenvedők, akik hol tavaszi nagytakarítót keresnek, hol bútor-összeszerelő szakira van szükségük, lehetőleg minél rövidebb időn belül. A szolgáltatáshoz a megrendelőnek nincs szüksége másra, mint egy hitelkártyára és a Handy okostelefonos alkalmazására. A cég jelenleg ötezer, többnyire azonnal hadra fogható szabadúszó szakembert tud ajánlani. A Handy "alkalmazottja" pedig maga döntheti el, hogy mennyi munkát vállal, ha akar, heti 5 órát vagy akár 35-öt is dolgozhat.

Újra kell gondolni a vállalatokat és a munkavállalók szerepét

A kaliforniai nagyvárosban a Handy és a hozzá hasonló on-demand vállalkozások legnagyobb megrendelői a Google-nál és a Facebooknál dolgozó fiatal szakemberek, akik rajtuk keresztül intéztetik a napi bevásárlást, a tisztítót vagy az aktuális virágrendelést. A Fancy Hands adja a személyi asszisztenst az utazási feladatok elintézéséhez vagy a kábelszolgáltatóval való tárgyaláshoz. A TaskRabbit küld valakit az utolsó pillanatban vásárolt ajándékért, egy másik vállalkozó pedig vállalja annak díszcsomagolását és címre szállítását. Az éttermi minőségű gyorsétel 10 percen belüli házhoz szállítását pedig a SpoonRocketre bízhatják.

A hasonszőrű ötletekhez az inspirációt az Uber autómegosztó vállalkozás adta, amely már a világ 53 országában, köztük Magyarországon is működik, és bennfentesek szerint tavalyi forgalma meghaladhatta az egymilliárd dollárt. Nálunk az Ubert a megosztó gazdaság (sharing economy) szereplőjeként tartják nyilván.

Az új üzleti modellek átformálják a kapitalizmus alaptéziseit

A technológia nyújtotta új lehetőségek, a munkahelyteremtés és a szolgáltatásnyújtás új formái a 20. századi kapitalizmus alaptéziseinek újragondolására ösztönöznek, megkérdőjeleződik, amit eddig a cégek természetéről és az alkalmazotti karrierstruktúráról gondoltunk.

Az új üzleti modell újabb és újabb területeken jelenik meg. A brit Eden McCallum jelenleg 500 szabadúszó tanácsadóval dolgozik, akiknek a szolgáltatását a nagy tanácsadó cégek árainak a töredékéért lehet igénybe venni. Az amerikai Axiom 650 jogászt "alkalmaz", akiknek a munkájára már a Fortune 100 listán szereplő vállalatok fele igény tart. A cégnek a közvetítésből 2012-ben több mint 100 millió dolláros bevétele származott. Orvosokat közvetít ugyancsak nagyobb amerikai városokban a Medicast. A páciens az alkalmazáson keresztül megrendeli a gyógyítóját, aki 200 dolláros vizitdíj fejében két órán belüli érkezést ígér. Az on-demand szolgáltató, amely műhibákra vonatkozó biztosítással is rendelkezik, így igen népszerű a fiatal orvosok körében, akiknek még nincs elég tőkéjük saját praxis indításához.

A kreatív vállalkozások még további csavart adnak az üzleti modellhez, nekik nem munkaerőre van szükségük, hanem konkrét ötletekre, és azok közül is csak azokért fizetnek, amiket tényleg érdekesnek találnak.

Még számtalan hasonló vállalkozást sorol fel az Economist idézett cikke, amely szerint a technológiai fejlődés a jövő az Y, Z és a még meg sem született generációk igénye szerint alakítja át a munka frontját, ahol már egyre kevésbé domináns a hagyományos iroda és a hagyományos munkaidő-beosztás.

Az új generációk átalakuló munkavégzéséről tavaly novemberben látott napvilágot a Cisco felmérése, amely a jövő generáció munkavállalóit ún. supertaskereknek nevez, mert akár négy különféle eszközön is képesek párhuzamosan dolgozni. Ez a képesség a jövő egyik termelékenységjavító tényezője lehet – állapítja meg az elemzés.

Az on-demand világ napos és árnyékos oldala

Az on-demand cégek célja, hogy minél többet hozzanak ki az alacsony tranzakciós költségekből. Ennek az egyik kulcsa, hogy megbízhatóságot ígérnek mind a vevőiknek, mind a vállalkozóiknak. A takarítói munka például klasszikusan bizalmi kérdés. Ki szeretné egy rablóra bízni a lakáskulcsát, vagy sarlatán doktorra bízni az egészségét. A másik oldalon a szabadúszók sem szívesen dolgoznának megbízhatatlanul fizető ügyfeleknek. A mai tapasztalatok szerint a vállalkozók 40 százalékát késve fizetik ki a megrendelők.  

Mint az lenni szokott, az új üzleti formák nem mindig találnak egyöntetű pozitív fogadtatásra. Az Economist cikke erre három okot is felsorol. Az első, hogy az on-demand vállalatok alacsonyan akarják tartani a költségeiket, így amin csak lehet, spórolnak, legyen szó tréningről, dolgozói motivációról. Van olyan közülük, amelyik legszívesebben csak szerződéses munkavállalókkal dolgoztatna, és csupán a magasabb vevői elvárások miatt alkalmaz állandó stábot is. Az Uber sofőrei gyakran panaszkodnak arra, miközben a cég szerződésesként fizet a munkájukért, irányítani hagyományos munkavállalókként szeretné őket.

A második probléma, amivel az ilyen vállalkozások szembesülnek, az a szabályozás és a politika. A hatóságok sem nézik ugyanis jó szemmel, sőt sok esetben perrel fenyegetik őket amiatt, hogy állandó munkaerő helyett szerződéseseket alkalmaznak. Az Ubert a világ számos országában a taxistársaságok is megfenyegették saját üzleti lehetőségeik csorbítása miatt.

Nincs lojalitás, és nem is éri meg csak egy céghez kötődni

A harmadik kihívás a vállalkozások mérete és röghöz kötési képessége. Az on-demand modell a méretéből adódóan valóban képes lehet garantálni a szolgáltatás időbeli pontosságát. A munkavállaló helyzete azonban más. Ha nincs semmiféle előnye a lojalitásából, sem ezzel összefüggő kötöttsége, akkor számára nem kifizetődő kizárólagosan egy ilyen vállalkozáshoz csatlakozni. Az Uber sofőrei közül például sokan dolgoznak a konkurens Lyftnek is.

A szolgáltatóágazatban még az is tetézi ezeket a problémákat, hogy ebben a szegmensebn nehéz is meghatározni az ideális üzemméretet.  

Stabilitás, vagy rugalmasság?

De végül is milyen világot hoz az on-demand modell?

A pesszimisták forgatókönyve az, hogy előbb-utóbb visszaveti a munkavállalók helyzetét, ami hamarosan olyan lesz, mint a 19.században a dokkmunkásoké, akik már hajnalban ott ültek a kikötőbe arra várva, hogy valaki munkát adjon nekik.

A lelkesedők épp ellenkezőléppen látják. Szerintük végre eljött az a világ, amiben mindenki irányíthatja a saját életét, így akkor és azt dolgozhat amikor és amit akar.

Kétségtelen, hogy a keresletalapú gazdaság nem kedvez azoknak, akik a munkában a stabilitást a rugalmasság elé helyezik. Ők jelemzően középkorú szakemberek, akik gyereket nevelnek, és nyögik a lakás/autóhitel terheit. A fiataloknak, egyetemistáknak vagy a gyerekeiket otthon nevelő nőknek azonban ideális arra, hogy kiegészítő jövedelemhez jussanak. És persze azoknak is, akik megengedhetik maguknak, hogy időről időre kilépjenek a munkaerőpiacról.

Az új üzleti modellek a kormányokat is a meglévő intézmények és szabályozási keretek, törvények újragondolására késztethetik. A mostani rendszerek ugyanis nehezen kezelik a szerződéses munkavállalói viszonyt. A korábbiaknál is jobban előtérbe kerül majd az öngondoskodás fontossága.

Sőt erre az oktatásnak is reagálnia kell, hiszen a legjobb, ha már a gyerekkorban elkezdik fekészíteni – és bátorítják is – a tanulókat arra, hogy inkább a saját lábukon megálló állampolgárok legyenek, mint lojális alkalmazottak.

Közösség & HR

Nincs megállás, a Marsot is elkezdtük teleszemetelni

Eddig 7 tonnányi hulladékot sikerült elhinteni a vörös bolygón, ami egyelőre nem sok, de már most is érdemes odafigyelni rá.
 
Hirdetés

A munkaerő képzése a vállalat sikerének egyik záloga

A piaci versenyben az a cég tud élen maradni, amely lépést tart a fejlődő technológiával. Ez azonban csak megfelelően képzett alkalmazottakkal lehetséges.

Ahogy megindult az IT-szakemberekért a harc a munkaerőpiacon, úgy váltak egyre szofisztikáltabbá a képzést végző intézmények szolgáltatásai.

a melléklet támogatója a Green Fox Academy

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2022 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.